// 2026. október 17., szombat // Hedvig

Vakszemüveget készített egy dévai diák

// HIRDETÉS

És díjat is nyert vele a Microsoft technológiai versenyén. A szemüveg berezeg, ha akadályokat észlel a nemlátó útjában.

Egy 17 éves dévai diák olyan szemüveget készített, amelynek nem lencséi vannak, hanem szenzorai, és rezgéssel figyelmezteti nemlátó viselőjét, ha akadály kerül az útjába. Cristian Dragomir a dévai Decebal Főgimnázium 11. osztályába jár, és találmányát nagytatája vak barátjának a helyzete ihlette - írja a Mediafax hírügynökség. 

Cristiannak két évvel idősebb barátja, Cornel Amariei segített megalkotni a szenzoros szemüveget, és ezzel első díjat nyertek áprilisban a Microsoft ImagineCup nevű országos versenyének World Citizenship szekciójában. Ebben a szekcióban olyan szoftvereket díjaztak, amelyek társadalmi problémákat igyekeznek megoldani.

 

Barátjával, aki jelenleg egy brémai egyetemen tanul, ősszel határozták el, hogy beneveznek a Microsoft versenyére.

 

 

Cornel és Cristian

 

Az eszköz egyszerűen működik: szemüveg formája van, amelyekre többféle, egymást kiegészítő, ultrahangos érzékelőt szereltek - magyarázta Cristian. A szenzorok érzékelik, hogy vannak-e tárgyak a szemüveg előtt, kiszámolják a távolságot, és parancsot küldenek a rezgéseket előállító motorokhoz.

 

A szemüveg viselője a rezgéseken keresztül érzékeli a közelében lévő tárgyak kontúrját és a távolságukat. Nem lát majd színeket, de meg tudja saccolni, hogy mekkora távolságra vannak tőle a tárgyak. Ha szabad az útja, akkor erősebbek a rezgések, ha akadályokat érzékel a szemüveg, akkor a rezgések gyengülnek, mesélte Cristian a hírügynökségnek.

A Viziumnak keresztelt szemüveg

megtervezése, az alkatrészek beszerzése és összeszerelése nem volt könnyű.

 

Cristian ősztől tavaszig csak dokumentálódott, olvasott, nemlátó személyekkel beszélgetett, hogy megértse, mit élnek át. Nehezen viselhető el, hogy nem látnak színeket, meséli, de ami tényleg megnehezíti az életüket, az az, ha nyílt térben kell tájékozódniuk, vagy olyan helyen, ahol még nem jártak. 

 

Utána sokat kísérletezett különböző szenzorokkal, amíg eltalálta az optimális formát. A szemüveget saját magán tesztelte először: feltette a szemüveget, és addig forgott, amíg már nem tudta, hol van. A szenzorok fordítva érzékelték a tárgyakat, a baloldalon lévőket úgy mutatták, mintha jobbra lennének. Cristian be is verte a fejét az ajtóba, mielőtt erre rájött volna. Laptopon korrigálta a szenzorokat, majd a várt eredményt kapta.

 

 

Barátjának több ötlete is volt, amivel még használhatóbbá tették a szemüveget, sokat segített az alkatrészek beszerzésében és azzal, hogy figyel a részletekre, mesélte Cristian. Együtt neveztek be a versenyre, amelyet megnyertek.

 

Cristian szeretne befektetőket szerezni a Viziumhoz, és elkezdeni a szériagyártást. Az alkatrészek összesen 300 euróba kerültek, de nagybani gyártáskor az anyagköltség csökken, és Cristian reméli, hogy sorozatgyártásban a termék nem lesz drágább 300 eurónál. Lehet, hogy ez soknak tűnik, mondja a diák, de Angliában egy vakvezető kutya például 12 ezer fontba kerül.

Nem ez volt az első találmánya,

Cristian Dragomirt gyerekkora óta érdekli a robotika és a technológia, és több tudományos szakkörben, illetve versenyen vett részt. Több robotot is épített, ezek közül azt díjazták leginkább, amely tulajdonképpen egy robotkar, amely az emberi karéhoz nagyon hasonló mozgásokat tud végezni.

 

Ezt Explorer I-nek nevezte el, és mozgáskorlátozott személyeknek szeretett volna segíteni vele. A kisméretű robotot hanggal is lehet távirányítani, a továbbfejlesztett változat karját pedig akár kézmozgással is.

 

Cristian nagyon szereti a zenét, ezért elektronikus dobszettet is készített magának, hogy ne zavarja a szomszédokat a gyakorlással. Gitározik, és most tanul dobolni, de mivel a klasszikus dobok nagyon hangosak, készített magának egy elektronikus dobkészletet, amelybe fülest dug, és akkor csak ő hallja, amikor gyakorol.

 

Mivel német tannyelvű osztályba jár, Németországba szeretne egyetemre menni. Elismeri, hogy Romániában is vannak nagyon jó egyetemek kiváló tanárokkal, de úgy gondolja, az egyetem elvégzése után itt messze nem ugyanolyan jók a lehetőségek, mint ott.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Többnapos körúton igyekszik építeni a Tisza kapcsolatait Erdélyben Tarr Zoltán miniszter
Krónika

Többnapos körúton igyekszik építeni a Tisza kapcsolatait Erdélyben Tarr Zoltán miniszter

Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.

Megkérdezték az amerikai külügyért, benne volt-e Washington keze a Bolojan-kormány megbuktatásában
Főtér

Megkérdezték az amerikai külügyért, benne volt-e Washington keze a Bolojan-kormány megbuktatásában

Továbbá: Marcel Ciolacu felébredt a szendergésből és kijelentette: mihamarabb kormány kell az országnak. És bemutatták Párizsban a vadiúj, nem Romániában gyártott elektromos Dacia Springet.

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?
Székelyhon

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?

Ahhoz, hogy megértsük a nagy szemétfelháborodást, muszáj első körben felelősöket keresnünk. Majd, ha ezen túllépünk, akkor jöhetnek a magyarázatok. Nos, akkor ki a felelős? Nyolcvan százalékban Borboly Csaba, húsz százalékban Bíró Barna Botond.

Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket
Krónika

Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket

Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.

Juhászra támadt egy medve egy udvarhelyszéki faluban
Székelyhon

Juhászra támadt egy medve egy udvarhelyszéki faluban

Alsó végtagjain sérült meg az a juhász, akire kedd délután támadt rá egy medve a Felsőboldogfalva községhez tartozó Telekfalva határában. A férfit a székelyudvarhelyi kórházba szállították a történteket követően.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS