// 2026. október 14., szerda // Helén

Vakszemüveget készített egy dévai diák

// HIRDETÉS

És díjat is nyert vele a Microsoft technológiai versenyén. A szemüveg berezeg, ha akadályokat észlel a nemlátó útjában.

Egy 17 éves dévai diák olyan szemüveget készített, amelynek nem lencséi vannak, hanem szenzorai, és rezgéssel figyelmezteti nemlátó viselőjét, ha akadály kerül az útjába. Cristian Dragomir a dévai Decebal Főgimnázium 11. osztályába jár, és találmányát nagytatája vak barátjának a helyzete ihlette - írja a Mediafax hírügynökség. 

Cristiannak két évvel idősebb barátja, Cornel Amariei segített megalkotni a szenzoros szemüveget, és ezzel első díjat nyertek áprilisban a Microsoft ImagineCup nevű országos versenyének World Citizenship szekciójában. Ebben a szekcióban olyan szoftvereket díjaztak, amelyek társadalmi problémákat igyekeznek megoldani.

 

Barátjával, aki jelenleg egy brémai egyetemen tanul, ősszel határozták el, hogy beneveznek a Microsoft versenyére.

 

 

Cornel és Cristian

 

Az eszköz egyszerűen működik: szemüveg formája van, amelyekre többféle, egymást kiegészítő, ultrahangos érzékelőt szereltek - magyarázta Cristian. A szenzorok érzékelik, hogy vannak-e tárgyak a szemüveg előtt, kiszámolják a távolságot, és parancsot küldenek a rezgéseket előállító motorokhoz.

 

A szemüveg viselője a rezgéseken keresztül érzékeli a közelében lévő tárgyak kontúrját és a távolságukat. Nem lát majd színeket, de meg tudja saccolni, hogy mekkora távolságra vannak tőle a tárgyak. Ha szabad az útja, akkor erősebbek a rezgések, ha akadályokat érzékel a szemüveg, akkor a rezgések gyengülnek, mesélte Cristian a hírügynökségnek.

A Viziumnak keresztelt szemüveg

megtervezése, az alkatrészek beszerzése és összeszerelése nem volt könnyű.

 

Cristian ősztől tavaszig csak dokumentálódott, olvasott, nemlátó személyekkel beszélgetett, hogy megértse, mit élnek át. Nehezen viselhető el, hogy nem látnak színeket, meséli, de ami tényleg megnehezíti az életüket, az az, ha nyílt térben kell tájékozódniuk, vagy olyan helyen, ahol még nem jártak. 

 

Utána sokat kísérletezett különböző szenzorokkal, amíg eltalálta az optimális formát. A szemüveget saját magán tesztelte először: feltette a szemüveget, és addig forgott, amíg már nem tudta, hol van. A szenzorok fordítva érzékelték a tárgyakat, a baloldalon lévőket úgy mutatták, mintha jobbra lennének. Cristian be is verte a fejét az ajtóba, mielőtt erre rájött volna. Laptopon korrigálta a szenzorokat, majd a várt eredményt kapta.

 

 

Barátjának több ötlete is volt, amivel még használhatóbbá tették a szemüveget, sokat segített az alkatrészek beszerzésében és azzal, hogy figyel a részletekre, mesélte Cristian. Együtt neveztek be a versenyre, amelyet megnyertek.

 

Cristian szeretne befektetőket szerezni a Viziumhoz, és elkezdeni a szériagyártást. Az alkatrészek összesen 300 euróba kerültek, de nagybani gyártáskor az anyagköltség csökken, és Cristian reméli, hogy sorozatgyártásban a termék nem lesz drágább 300 eurónál. Lehet, hogy ez soknak tűnik, mondja a diák, de Angliában egy vakvezető kutya például 12 ezer fontba kerül.

Nem ez volt az első találmánya,

Cristian Dragomirt gyerekkora óta érdekli a robotika és a technológia, és több tudományos szakkörben, illetve versenyen vett részt. Több robotot is épített, ezek közül azt díjazták leginkább, amely tulajdonképpen egy robotkar, amely az emberi karéhoz nagyon hasonló mozgásokat tud végezni.

 

Ezt Explorer I-nek nevezte el, és mozgáskorlátozott személyeknek szeretett volna segíteni vele. A kisméretű robotot hanggal is lehet távirányítani, a továbbfejlesztett változat karját pedig akár kézmozgással is.

 

Cristian nagyon szereti a zenét, ezért elektronikus dobszettet is készített magának, hogy ne zavarja a szomszédokat a gyakorlással. Gitározik, és most tanul dobolni, de mivel a klasszikus dobok nagyon hangosak, készített magának egy elektronikus dobkészletet, amelybe fülest dug, és akkor csak ő hallja, amikor gyakorol.

 

Mivel német tannyelvű osztályba jár, Németországba szeretne egyetemre menni. Elismeri, hogy Romániában is vannak nagyon jó egyetemek kiváló tanárokkal, de úgy gondolja, az egyetem elvégzése után itt messze nem ugyanolyan jók a lehetőségek, mint ott.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?
Krónika

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?

Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Főtér

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix

Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában
Székelyhon

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában

Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

Ennyiért fogja kínálni Romániában új modelljét, a Strikert a Dacia
Székelyhon

Ennyiért fogja kínálni Romániában új modelljét, a Strikert a Dacia

Az új Dacia-modellt, a Strikert Törökországban gyártják, és háromféle hibrid hajtáslánccal, valamint négy felszereltségi szinttel lesz elérhető Romániában.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS