// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Vakszemüveget készített egy dévai diák

// HIRDETÉS

És díjat is nyert vele a Microsoft technológiai versenyén. A szemüveg berezeg, ha akadályokat észlel a nemlátó útjában.

Egy 17 éves dévai diák olyan szemüveget készített, amelynek nem lencséi vannak, hanem szenzorai, és rezgéssel figyelmezteti nemlátó viselőjét, ha akadály kerül az útjába. Cristian Dragomir a dévai Decebal Főgimnázium 11. osztályába jár, és találmányát nagytatája vak barátjának a helyzete ihlette - írja a Mediafax hírügynökség. 

Cristiannak két évvel idősebb barátja, Cornel Amariei segített megalkotni a szenzoros szemüveget, és ezzel első díjat nyertek áprilisban a Microsoft ImagineCup nevű országos versenyének World Citizenship szekciójában. Ebben a szekcióban olyan szoftvereket díjaztak, amelyek társadalmi problémákat igyekeznek megoldani.

 

Barátjával, aki jelenleg egy brémai egyetemen tanul, ősszel határozták el, hogy beneveznek a Microsoft versenyére.

 

 

Cornel és Cristian

 

Az eszköz egyszerűen működik: szemüveg formája van, amelyekre többféle, egymást kiegészítő, ultrahangos érzékelőt szereltek - magyarázta Cristian. A szenzorok érzékelik, hogy vannak-e tárgyak a szemüveg előtt, kiszámolják a távolságot, és parancsot küldenek a rezgéseket előállító motorokhoz.

 

A szemüveg viselője a rezgéseken keresztül érzékeli a közelében lévő tárgyak kontúrját és a távolságukat. Nem lát majd színeket, de meg tudja saccolni, hogy mekkora távolságra vannak tőle a tárgyak. Ha szabad az útja, akkor erősebbek a rezgések, ha akadályokat érzékel a szemüveg, akkor a rezgések gyengülnek, mesélte Cristian a hírügynökségnek.

A Viziumnak keresztelt szemüveg

megtervezése, az alkatrészek beszerzése és összeszerelése nem volt könnyű.

 

Cristian ősztől tavaszig csak dokumentálódott, olvasott, nemlátó személyekkel beszélgetett, hogy megértse, mit élnek át. Nehezen viselhető el, hogy nem látnak színeket, meséli, de ami tényleg megnehezíti az életüket, az az, ha nyílt térben kell tájékozódniuk, vagy olyan helyen, ahol még nem jártak. 

 

Utána sokat kísérletezett különböző szenzorokkal, amíg eltalálta az optimális formát. A szemüveget saját magán tesztelte először: feltette a szemüveget, és addig forgott, amíg már nem tudta, hol van. A szenzorok fordítva érzékelték a tárgyakat, a baloldalon lévőket úgy mutatták, mintha jobbra lennének. Cristian be is verte a fejét az ajtóba, mielőtt erre rájött volna. Laptopon korrigálta a szenzorokat, majd a várt eredményt kapta.

 

 

Barátjának több ötlete is volt, amivel még használhatóbbá tették a szemüveget, sokat segített az alkatrészek beszerzésében és azzal, hogy figyel a részletekre, mesélte Cristian. Együtt neveztek be a versenyre, amelyet megnyertek.

 

Cristian szeretne befektetőket szerezni a Viziumhoz, és elkezdeni a szériagyártást. Az alkatrészek összesen 300 euróba kerültek, de nagybani gyártáskor az anyagköltség csökken, és Cristian reméli, hogy sorozatgyártásban a termék nem lesz drágább 300 eurónál. Lehet, hogy ez soknak tűnik, mondja a diák, de Angliában egy vakvezető kutya például 12 ezer fontba kerül.

Nem ez volt az első találmánya,

Cristian Dragomirt gyerekkora óta érdekli a robotika és a technológia, és több tudományos szakkörben, illetve versenyen vett részt. Több robotot is épített, ezek közül azt díjazták leginkább, amely tulajdonképpen egy robotkar, amely az emberi karéhoz nagyon hasonló mozgásokat tud végezni.

 

Ezt Explorer I-nek nevezte el, és mozgáskorlátozott személyeknek szeretett volna segíteni vele. A kisméretű robotot hanggal is lehet távirányítani, a továbbfejlesztett változat karját pedig akár kézmozgással is.

 

Cristian nagyon szereti a zenét, ezért elektronikus dobszettet is készített magának, hogy ne zavarja a szomszédokat a gyakorlással. Gitározik, és most tanul dobolni, de mivel a klasszikus dobok nagyon hangosak, készített magának egy elektronikus dobkészletet, amelybe fülest dug, és akkor csak ő hallja, amikor gyakorol.

 

Mivel német tannyelvű osztályba jár, Németországba szeretne egyetemre menni. Elismeri, hogy Romániában is vannak nagyon jó egyetemek kiváló tanárokkal, de úgy gondolja, az egyetem elvégzése után itt messze nem ugyanolyan jók a lehetőségek, mint ott.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS