// 2026. április 6., hétfő // Vilmos, Bíborka

EMNP, MPP: együtt vagy külön?

// HIRDETÉS

A kérdés: akarnak-e politikai alternatívát nyújtani. Ha igen, külön nem biztos, hogy sikerül.

Ismét csak fölmerült annak a szükségessége, hogy az RMDSZ-szel szemben alternatívát kínáló két kisebb párt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) egyesüljön. A téma Tusványoson merült föl, ahol egy beszélgetésen legalább annyi megtörtént, hogy Toró T. Tibor, az EMNP, valamint Biró Zsolt, az MPP elnöke ígéretet tett arra, hogy tárgyalnak az erők egyesítésének lehetőségéről.
Az RMDSZ-szel szembeni, a jelenleginél hatékonyabban működő, alternatívát felmutatni erő létezéséhez mindenek előtt el kell fogadni egy alapvetést: a romániai magyar politikai prérin túl sok két olyan párt, amely az RMDSZ-szel szemben, attól eltérő módon, markánsabban képviselné az autonómiát és a magyar közösség egyéb ügyeit. Az MPP irányvonalában csalódott politikusok által életre hívott EMNP megalapítása nem növelte ennek az oldalnak a szavazótáborát, egyik párt sem tudott kitörni.

Vagyis amennyiben a jelenleginél hatékonyabban akarják képviselni a közös prioritásokat, akkor a két párt vezetőinek érdemes komolyan elgondolkodniuk az egyesülés lehetőségén. Az ugyanis üzenetértékű lenne, és előfordulhat, hogy jelentősebb mozgósító erővel bírna, arra késztethetné az RMDSZ politikájával elégedetlen szavazókat, hogy nagyobb számban álljanak az új, erősebb párt mögé.

Persze a személyes büszkeség és egyéb érdekek komoly kerékkötőt jelentenek, ráadásul az RMDSZ az oszd meg és uralkodj elve alapján eddig sikeresen pacifikálta az MPP-t, amellyel az EMNP ellenében együttműködési megállapodást kötött. Az MPP-s politikusok egy részének elégedetlensége ugyanakkor jelzi: a polgári párt számára valójában kevés előnnyel járt, hogy besorolt az RMDSZ mögé – igaz, azt már az is előre vetítette, hogy a megállapodás során az RMDSZ-nek nyújtott kampánytámogatásért cserében az MPP egyetlen jelöltet sem állíthatott az RMDSZ EP-listáján.

Az esetleges összefogáshoz immár példa is akad: az egymással hosszú évek óta ádázul hadakozó román nemzeti és demokrata-liberálisok a jobbközép erők EP-választási kudarca nyomán rájöttek, hogy szétforgácsolt erőkkel nem lesznek képesek eséllyel harcba szállni az egységesebb baloldallal, ezért történelminek nevezhető döntést hoztak: egyesítik a két pártot. Az egyesülés persze hosszas folyamat, úgy dolgozzák ki a menetrendet, hogy egyik oldal se érezze úgy: túl sokat veszített, vagy legalábbis többet, mint a másik fél. Ezért először csupán pártszövetségként működnek, majd várhatóan a 2016-os parlamenti választásokat követően zárják le az összeolvadási folyamatot.

Természetesen számos fájdalmas kompromisszumra volt szükség – a PDL végül belement abba, hogy gyakorlatilag felszámolódjon, hiszen az új párt a PNL nevét viszi tovább. Mivel azonban a felmérések azt mutatják, hogy az erők egyesítése nyomán többen támogatnák az új pártot, mint az azt alkotó alakulatokat külön-külön, ráadásul az új pártszövetség vezetése paritásos alapon működik, azaz mindkét párt egyenlő arányban delegál bele küldötteket, úgy tűnik, megéri bizonyos dolgokról lemondani.

Amennyiben az EMNP és az MPP politikusai is úgy látják, hogy szükséges az RMDSZ-szel szembeni magyar politikai alternatíva felmutatása, és belátják, hogy külön kevés az esélyük a sikerre, érdemes lehet alaposan áttanulmányozni a román példát.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát
Főtér

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Szerbia: robbanóanyagot találtak a Magyarországra vezető gázinfrastruktúra közelében
Krónika

Szerbia: robbanóanyagot találtak a Magyarországra vezető gázinfrastruktúra közelében

Nagy romboló erejű robbanóanyagot és annak működésbe hozásához szükséges gyutacsokat találtak Szerbiában a Magyarországot Szerbiával összekötő gázinfrastruktúra közvetlen közelében – tájékoztatta Aleksandar Vucic szerb elnök Orbán Viktor miniszterelnököt.

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
Főtér

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén – itt követheti élőben
Székelyhon

Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén – itt követheti élőben

Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.

Fatolvajok bántalmazták egy természetvédelmi terület parkőreit
Krónika

Fatolvajok bántalmazták egy természetvédelmi terület parkőreit

Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.

„Az ember sosem felejti el, hogy az ennivalója is Isten ajándéka” – ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában
Székelyhon

„Az ember sosem felejti el, hogy az ennivalója is Isten ajándéka” – ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában

Több ezren vettek részt idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén, Csíkszereda főterén, amelynek idén volt a jubileumi, 25. kiadása.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS