// 2026. október 31., szombat // Farkas

EMNP, MPP: együtt vagy külön?

// HIRDETÉS

A kérdés: akarnak-e politikai alternatívát nyújtani. Ha igen, külön nem biztos, hogy sikerül.

Ismét csak fölmerült annak a szükségessége, hogy az RMDSZ-szel szemben alternatívát kínáló két kisebb párt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) egyesüljön. A téma Tusványoson merült föl, ahol egy beszélgetésen legalább annyi megtörtént, hogy Toró T. Tibor, az EMNP, valamint Biró Zsolt, az MPP elnöke ígéretet tett arra, hogy tárgyalnak az erők egyesítésének lehetőségéről.
Az RMDSZ-szel szembeni, a jelenleginél hatékonyabban működő, alternatívát felmutatni erő létezéséhez mindenek előtt el kell fogadni egy alapvetést: a romániai magyar politikai prérin túl sok két olyan párt, amely az RMDSZ-szel szemben, attól eltérő módon, markánsabban képviselné az autonómiát és a magyar közösség egyéb ügyeit. Az MPP irányvonalában csalódott politikusok által életre hívott EMNP megalapítása nem növelte ennek az oldalnak a szavazótáborát, egyik párt sem tudott kitörni.

Vagyis amennyiben a jelenleginél hatékonyabban akarják képviselni a közös prioritásokat, akkor a két párt vezetőinek érdemes komolyan elgondolkodniuk az egyesülés lehetőségén. Az ugyanis üzenetértékű lenne, és előfordulhat, hogy jelentősebb mozgósító erővel bírna, arra késztethetné az RMDSZ politikájával elégedetlen szavazókat, hogy nagyobb számban álljanak az új, erősebb párt mögé.

Persze a személyes büszkeség és egyéb érdekek komoly kerékkötőt jelentenek, ráadásul az RMDSZ az oszd meg és uralkodj elve alapján eddig sikeresen pacifikálta az MPP-t, amellyel az EMNP ellenében együttműködési megállapodást kötött. Az MPP-s politikusok egy részének elégedetlensége ugyanakkor jelzi: a polgári párt számára valójában kevés előnnyel járt, hogy besorolt az RMDSZ mögé – igaz, azt már az is előre vetítette, hogy a megállapodás során az RMDSZ-nek nyújtott kampánytámogatásért cserében az MPP egyetlen jelöltet sem állíthatott az RMDSZ EP-listáján.

Az esetleges összefogáshoz immár példa is akad: az egymással hosszú évek óta ádázul hadakozó román nemzeti és demokrata-liberálisok a jobbközép erők EP-választási kudarca nyomán rájöttek, hogy szétforgácsolt erőkkel nem lesznek képesek eséllyel harcba szállni az egységesebb baloldallal, ezért történelminek nevezhető döntést hoztak: egyesítik a két pártot. Az egyesülés persze hosszas folyamat, úgy dolgozzák ki a menetrendet, hogy egyik oldal se érezze úgy: túl sokat veszített, vagy legalábbis többet, mint a másik fél. Ezért először csupán pártszövetségként működnek, majd várhatóan a 2016-os parlamenti választásokat követően zárják le az összeolvadási folyamatot.

Természetesen számos fájdalmas kompromisszumra volt szükség – a PDL végül belement abba, hogy gyakorlatilag felszámolódjon, hiszen az új párt a PNL nevét viszi tovább. Mivel azonban a felmérések azt mutatják, hogy az erők egyesítése nyomán többen támogatnák az új pártot, mint az azt alkotó alakulatokat külön-külön, ráadásul az új pártszövetség vezetése paritásos alapon működik, azaz mindkét párt egyenlő arányban delegál bele küldötteket, úgy tűnik, megéri bizonyos dolgokról lemondani.

Amennyiben az EMNP és az MPP politikusai is úgy látják, hogy szükséges az RMDSZ-szel szembeni magyar politikai alternatíva felmutatása, és belátják, hogy külön kevés az esélyük a sikerre, érdemes lehet alaposan áttanulmányozni a román példát.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS