// 2026. június 12., péntek // Villo

Igen, tessék kérni magyarul, mert megéri

// HIRDETÉS

A magyar vállalkozók tartottak a magyar nyelv feltüntetésétől, a románok kapva kaptak rajta. A kolozsvári diákság meg nagyonis igényli.

Aki Kolozsváron él, az már biztos látott Igen, tessék! matricát boltok, éttermek ajtaján. Sőt már az is összefuthatott vele, aki Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Szatmáron, esetleg Temesváron lakik, mert a nyelvhasználati mozgalom terjeszkedik. 

Abból indultak ki bő három éve, hogy a magyar anyanyelvű vásárlók, fogyasztók hajlandók valamennyivel több pénzt fizetni, ha magyarul szolgálják ki őket. És igazuk lett, a mozgalom, amellyel összehozták a magyarul kommunikáló ügyfeleket az eladókkal és szolgáltatókkal, sikeressé vált, és már mérik is, hogy miért és hogyan.

 

Tavaly azt mutatták be Tusványoson, hogyan mérték fel a kínálatot, vagyis az Igen, tessék! vállalkozó partnereit, idén tavasszal a kereslet egy részét számszerűsítették, mégpedig a Kolozsváron tanuló magyar diákok igényét az anyanyelvhasználatra a gazdasági életben, vázolta a mozgalom elnöke, Talpas Botond ma a Sapientia tusványosi sátrában.

 

A kutatást Csata Zsombor, a BBTE oktatója és a szociológia kar diákjai készítették online kérdőív formájában. 450 egyetemi hallgató töltötte ki, a felmérés hibahatára 4,5 százalék.

 

 

A bizonyíték, hogy nemcsak a számokért érdemes előadásokra járni Tusványoson

 

Úgy találták, a magyar nyelvű szolgáltatások keresése épp olyan tudatos fogyasztói szokás, mint például a biotermékek választása vagy egy termék összetevőinek megtekintése vásárlás előtt. 

 

Ami még érdekesebb, hogy a mérések szerint minél inkább meghaladja egy kolozsvári magyar diák tanulmányi eredménye az átlagot, annál inkább hajlamos tudatosan keresni a magyar eladót, szolgáltatót, terméket. Egyébként a kolozsvári magyar diákok 80 százaléka keresi tudatosan a magyar kiszolgálást, még azoknak is a 48 százaléka, akik nagyon jól vagy kvázi anyanyelvi szinten beszélnek románul.

 

Persze van e mögött egy adag nacionalizmus is, mondta Bethlendi András ügyvezető, aki a felmérést ismertette, a kérdésekkel ezt is be tudták mérni, de a döntő ok, és amivel be tudják vonni a cégeket, vállalkozókat, az az ügyfél komfortérzete, amit kulturálisan érzékeny marketinggel lehet emelni. A mozgalmi cél pedig megerősíteni a kereslet, az ügyfelek anyanyelvhasználatát.

 

A matricázás, a honlapjuk, a tervezett, térképpel egybekötött kereső, a mobilalkalmazásuk és az ingyenesen hívható telefonszám az, amivel összekötik az ügyfeleket a szolgáltatókkal, illetve az szintén ingyenes havilap, az Igen, tessék! reklámfelületei. A főként életmódcikkek közé szerkesztett, nyelvhasználatról szóló cikkekkel pedig úgy akarják bevinni az emberek mindennapjaiba a magyarul megszólalás lehetőségét, hogy az ne váltson ki megfelelési kényszert - magyarázta Bethlendi.

 

 

Talpas Botond és Bethlendi András

 

A felméréseket pedig elsősorban maguknak és a cégeknek készítik, mivel a nyelvhasználat számszerűsíthető előnyei a meggyőzés legjobb eszközei. Így tudják például, hogy a kolozsvári magyar diákok 73 százaléka fordulna magyarul beszélő orvoshoz, de csak 46 százalékuk ismer ilyet. 

 

Vagy hogy a diákok többsége szerint a jelenlévő románokat zavarja, ha ők magyarul fordulnak az eladóhoz, szolgáltatóhoz. Ugyanez a - Bethlendi szerint megörökölt, téves - percepció dolgozik a magyar vállalkozók, cégtulajdonosok egy részében is, akik azért nem voltak hajlandók kiragasztani az Igen, tessék! matricát, mert úgy vélték, azzal román ügyfeleket riasztanának el. 

 

Viszont amikor olyan román cégtulajdonost kerestek meg, akinek volt magyar eladója, az illető nagyon szívesen beszállt partnerként az Igen, tessék! hálózatba - erősítette meg Talpas és Bethlendi egyaránt, aki szerint a magyarokban elevenebben él még a Funar-korszak emléke, ezért vonakodóbbak, míg a románok nyitottabbak a magyar nyelv használatára.

 

 

A tavalyi felmérés szerint a vállalkozók 51 százaléka gazdasági haszonként is tekintett a magyar nyelv használatára, amit ki is lehetett mutatni: az Igen, tessék! partnereinél a magyar ügyfelek felülreprezentáltak, vagyis a lakossági számaránynál, a 16 százaléknál több volt a magyar kliensek aránya.

 

Sőt olyan is volt, aki nem győzte. Egy fogorvos meghirdette magát a havilapban, majd ez olyan forgalmat eredményezett nála, hogy hirdetést vett a következő három lapszámban is. Utána viszont sietett lemondani, mert annyi ügyfele lett, hogy úgy sem győzte ellátni őket, hogy sokukat átirányította a kollégáihoz.

 

Az Igen, tessék! hálózatot olyan városokban igyekeznek bővíteni, ahol az emberek hajlamosabbak inkább románul köszönni és vásárolni egy boltban, és ahol él olyan személy, aki hajlandó ezzel foglalkozni. Jelenleg a hálózatot Máramarosszigeten, Nagyváradon, Szatmárnémetiben és Temesváron bővítik. 

 

Ez utóbbi a legérdekesebb, mert itt inkább szimbolikus jelentősége van a magyar nyelvhasználat jelzésének, gazdasági hasznot nem igazán hajt, Temesváron viszont igényeltek német, szerb, bolgár, sőt olasz nyelvű matricákat is, mivel az utóbbi évtizedben sok olasz vállalkozó telepedett meg a bánsági városban.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit
Főtér

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit

A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac
Krónika

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac

A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.

Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…
Főtér

Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…

… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.

Otthonuk kertjében találkozott a medvével két kisgyerek Lövétén
Székelyhon

Otthonuk kertjében találkozott a medvével két kisgyerek Lövétén

Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben
Krónika

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben

Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.

Begorombul az időjárás, Hargita és Kovászna megye egy részére is érvényes a másodfokú viharriasztás
Székelyhon

Begorombul az időjárás, Hargita és Kovászna megye egy részére is érvényes a másodfokú viharriasztás

Viharosra fordul az időjárás az ország nagyrészében csütörtöktől. A csíkszeredaiakat Ro-Alertben is figyelmeztették a viharriasztásra, amiben a katasztrófavédelem kihangsúlyozza, hogy a szélsőséges időjárás idején mindenki gondoskodjon a biztonságáról.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS