// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Igen, tessék kérni magyarul, mert megéri

// HIRDETÉS

A magyar vállalkozók tartottak a magyar nyelv feltüntetésétől, a románok kapva kaptak rajta. A kolozsvári diákság meg nagyonis igényli.

Aki Kolozsváron él, az már biztos látott Igen, tessék! matricát boltok, éttermek ajtaján. Sőt már az is összefuthatott vele, aki Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Szatmáron, esetleg Temesváron lakik, mert a nyelvhasználati mozgalom terjeszkedik. 

Abból indultak ki bő három éve, hogy a magyar anyanyelvű vásárlók, fogyasztók hajlandók valamennyivel több pénzt fizetni, ha magyarul szolgálják ki őket. És igazuk lett, a mozgalom, amellyel összehozták a magyarul kommunikáló ügyfeleket az eladókkal és szolgáltatókkal, sikeressé vált, és már mérik is, hogy miért és hogyan.

 

Tavaly azt mutatták be Tusványoson, hogyan mérték fel a kínálatot, vagyis az Igen, tessék! vállalkozó partnereit, idén tavasszal a kereslet egy részét számszerűsítették, mégpedig a Kolozsváron tanuló magyar diákok igényét az anyanyelvhasználatra a gazdasági életben, vázolta a mozgalom elnöke, Talpas Botond ma a Sapientia tusványosi sátrában.

 

A kutatást Csata Zsombor, a BBTE oktatója és a szociológia kar diákjai készítették online kérdőív formájában. 450 egyetemi hallgató töltötte ki, a felmérés hibahatára 4,5 százalék.

 

 

A bizonyíték, hogy nemcsak a számokért érdemes előadásokra járni Tusványoson

 

Úgy találták, a magyar nyelvű szolgáltatások keresése épp olyan tudatos fogyasztói szokás, mint például a biotermékek választása vagy egy termék összetevőinek megtekintése vásárlás előtt. 

 

Ami még érdekesebb, hogy a mérések szerint minél inkább meghaladja egy kolozsvári magyar diák tanulmányi eredménye az átlagot, annál inkább hajlamos tudatosan keresni a magyar eladót, szolgáltatót, terméket. Egyébként a kolozsvári magyar diákok 80 százaléka keresi tudatosan a magyar kiszolgálást, még azoknak is a 48 százaléka, akik nagyon jól vagy kvázi anyanyelvi szinten beszélnek románul.

 

Persze van e mögött egy adag nacionalizmus is, mondta Bethlendi András ügyvezető, aki a felmérést ismertette, a kérdésekkel ezt is be tudták mérni, de a döntő ok, és amivel be tudják vonni a cégeket, vállalkozókat, az az ügyfél komfortérzete, amit kulturálisan érzékeny marketinggel lehet emelni. A mozgalmi cél pedig megerősíteni a kereslet, az ügyfelek anyanyelvhasználatát.

 

A matricázás, a honlapjuk, a tervezett, térképpel egybekötött kereső, a mobilalkalmazásuk és az ingyenesen hívható telefonszám az, amivel összekötik az ügyfeleket a szolgáltatókkal, illetve az szintén ingyenes havilap, az Igen, tessék! reklámfelületei. A főként életmódcikkek közé szerkesztett, nyelvhasználatról szóló cikkekkel pedig úgy akarják bevinni az emberek mindennapjaiba a magyarul megszólalás lehetőségét, hogy az ne váltson ki megfelelési kényszert - magyarázta Bethlendi.

 

 

Talpas Botond és Bethlendi András

 

A felméréseket pedig elsősorban maguknak és a cégeknek készítik, mivel a nyelvhasználat számszerűsíthető előnyei a meggyőzés legjobb eszközei. Így tudják például, hogy a kolozsvári magyar diákok 73 százaléka fordulna magyarul beszélő orvoshoz, de csak 46 százalékuk ismer ilyet. 

 

Vagy hogy a diákok többsége szerint a jelenlévő románokat zavarja, ha ők magyarul fordulnak az eladóhoz, szolgáltatóhoz. Ugyanez a - Bethlendi szerint megörökölt, téves - percepció dolgozik a magyar vállalkozók, cégtulajdonosok egy részében is, akik azért nem voltak hajlandók kiragasztani az Igen, tessék! matricát, mert úgy vélték, azzal román ügyfeleket riasztanának el. 

 

Viszont amikor olyan román cégtulajdonost kerestek meg, akinek volt magyar eladója, az illető nagyon szívesen beszállt partnerként az Igen, tessék! hálózatba - erősítette meg Talpas és Bethlendi egyaránt, aki szerint a magyarokban elevenebben él még a Funar-korszak emléke, ezért vonakodóbbak, míg a románok nyitottabbak a magyar nyelv használatára.

 

 

A tavalyi felmérés szerint a vállalkozók 51 százaléka gazdasági haszonként is tekintett a magyar nyelv használatára, amit ki is lehetett mutatni: az Igen, tessék! partnereinél a magyar ügyfelek felülreprezentáltak, vagyis a lakossági számaránynál, a 16 százaléknál több volt a magyar kliensek aránya.

 

Sőt olyan is volt, aki nem győzte. Egy fogorvos meghirdette magát a havilapban, majd ez olyan forgalmat eredményezett nála, hogy hirdetést vett a következő három lapszámban is. Utána viszont sietett lemondani, mert annyi ügyfele lett, hogy úgy sem győzte ellátni őket, hogy sokukat átirányította a kollégáihoz.

 

Az Igen, tessék! hálózatot olyan városokban igyekeznek bővíteni, ahol az emberek hajlamosabbak inkább románul köszönni és vásárolni egy boltban, és ahol él olyan személy, aki hajlandó ezzel foglalkozni. Jelenleg a hálózatot Máramarosszigeten, Nagyváradon, Szatmárnémetiben és Temesváron bővítik. 

 

Ez utóbbi a legérdekesebb, mert itt inkább szimbolikus jelentősége van a magyar nyelvhasználat jelzésének, gazdasági hasznot nem igazán hajt, Temesváron viszont igényeltek német, szerb, bolgár, sőt olasz nyelvű matricákat is, mivel az utóbbi évtizedben sok olasz vállalkozó telepedett meg a bánsági városban.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS