// 2026. április 6., hétfő // Vilmos, Bíborka

Igen, tessék kérni magyarul, mert megéri

// HIRDETÉS

A magyar vállalkozók tartottak a magyar nyelv feltüntetésétől, a románok kapva kaptak rajta. A kolozsvári diákság meg nagyonis igényli.

Aki Kolozsváron él, az már biztos látott Igen, tessék! matricát boltok, éttermek ajtaján. Sőt már az is összefuthatott vele, aki Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Szatmáron, esetleg Temesváron lakik, mert a nyelvhasználati mozgalom terjeszkedik. 

Abból indultak ki bő három éve, hogy a magyar anyanyelvű vásárlók, fogyasztók hajlandók valamennyivel több pénzt fizetni, ha magyarul szolgálják ki őket. És igazuk lett, a mozgalom, amellyel összehozták a magyarul kommunikáló ügyfeleket az eladókkal és szolgáltatókkal, sikeressé vált, és már mérik is, hogy miért és hogyan.

 

Tavaly azt mutatták be Tusványoson, hogyan mérték fel a kínálatot, vagyis az Igen, tessék! vállalkozó partnereit, idén tavasszal a kereslet egy részét számszerűsítették, mégpedig a Kolozsváron tanuló magyar diákok igényét az anyanyelvhasználatra a gazdasági életben, vázolta a mozgalom elnöke, Talpas Botond ma a Sapientia tusványosi sátrában.

 

A kutatást Csata Zsombor, a BBTE oktatója és a szociológia kar diákjai készítették online kérdőív formájában. 450 egyetemi hallgató töltötte ki, a felmérés hibahatára 4,5 százalék.

 

 

A bizonyíték, hogy nemcsak a számokért érdemes előadásokra járni Tusványoson

 

Úgy találták, a magyar nyelvű szolgáltatások keresése épp olyan tudatos fogyasztói szokás, mint például a biotermékek választása vagy egy termék összetevőinek megtekintése vásárlás előtt. 

 

Ami még érdekesebb, hogy a mérések szerint minél inkább meghaladja egy kolozsvári magyar diák tanulmányi eredménye az átlagot, annál inkább hajlamos tudatosan keresni a magyar eladót, szolgáltatót, terméket. Egyébként a kolozsvári magyar diákok 80 százaléka keresi tudatosan a magyar kiszolgálást, még azoknak is a 48 százaléka, akik nagyon jól vagy kvázi anyanyelvi szinten beszélnek románul.

 

Persze van e mögött egy adag nacionalizmus is, mondta Bethlendi András ügyvezető, aki a felmérést ismertette, a kérdésekkel ezt is be tudták mérni, de a döntő ok, és amivel be tudják vonni a cégeket, vállalkozókat, az az ügyfél komfortérzete, amit kulturálisan érzékeny marketinggel lehet emelni. A mozgalmi cél pedig megerősíteni a kereslet, az ügyfelek anyanyelvhasználatát.

 

A matricázás, a honlapjuk, a tervezett, térképpel egybekötött kereső, a mobilalkalmazásuk és az ingyenesen hívható telefonszám az, amivel összekötik az ügyfeleket a szolgáltatókkal, illetve az szintén ingyenes havilap, az Igen, tessék! reklámfelületei. A főként életmódcikkek közé szerkesztett, nyelvhasználatról szóló cikkekkel pedig úgy akarják bevinni az emberek mindennapjaiba a magyarul megszólalás lehetőségét, hogy az ne váltson ki megfelelési kényszert - magyarázta Bethlendi.

 

 

Talpas Botond és Bethlendi András

 

A felméréseket pedig elsősorban maguknak és a cégeknek készítik, mivel a nyelvhasználat számszerűsíthető előnyei a meggyőzés legjobb eszközei. Így tudják például, hogy a kolozsvári magyar diákok 73 százaléka fordulna magyarul beszélő orvoshoz, de csak 46 százalékuk ismer ilyet. 

 

Vagy hogy a diákok többsége szerint a jelenlévő románokat zavarja, ha ők magyarul fordulnak az eladóhoz, szolgáltatóhoz. Ugyanez a - Bethlendi szerint megörökölt, téves - percepció dolgozik a magyar vállalkozók, cégtulajdonosok egy részében is, akik azért nem voltak hajlandók kiragasztani az Igen, tessék! matricát, mert úgy vélték, azzal román ügyfeleket riasztanának el. 

 

Viszont amikor olyan román cégtulajdonost kerestek meg, akinek volt magyar eladója, az illető nagyon szívesen beszállt partnerként az Igen, tessék! hálózatba - erősítette meg Talpas és Bethlendi egyaránt, aki szerint a magyarokban elevenebben él még a Funar-korszak emléke, ezért vonakodóbbak, míg a románok nyitottabbak a magyar nyelv használatára.

 

 

A tavalyi felmérés szerint a vállalkozók 51 százaléka gazdasági haszonként is tekintett a magyar nyelv használatára, amit ki is lehetett mutatni: az Igen, tessék! partnereinél a magyar ügyfelek felülreprezentáltak, vagyis a lakossági számaránynál, a 16 százaléknál több volt a magyar kliensek aránya.

 

Sőt olyan is volt, aki nem győzte. Egy fogorvos meghirdette magát a havilapban, majd ez olyan forgalmat eredményezett nála, hogy hirdetést vett a következő három lapszámban is. Utána viszont sietett lemondani, mert annyi ügyfele lett, hogy úgy sem győzte ellátni őket, hogy sokukat átirányította a kollégáihoz.

 

Az Igen, tessék! hálózatot olyan városokban igyekeznek bővíteni, ahol az emberek hajlamosabbak inkább románul köszönni és vásárolni egy boltban, és ahol él olyan személy, aki hajlandó ezzel foglalkozni. Jelenleg a hálózatot Máramarosszigeten, Nagyváradon, Szatmárnémetiben és Temesváron bővítik. 

 

Ez utóbbi a legérdekesebb, mert itt inkább szimbolikus jelentősége van a magyar nyelvhasználat jelzésének, gazdasági hasznot nem igazán hajt, Temesváron viszont igényeltek német, szerb, bolgár, sőt olasz nyelvű matricákat is, mivel az utóbbi évtizedben sok olasz vállalkozó telepedett meg a bánsági városban.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát
Főtér

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Szerbia: robbanóanyagot találtak a Magyarországra vezető gázinfrastruktúra közelében
Krónika

Szerbia: robbanóanyagot találtak a Magyarországra vezető gázinfrastruktúra közelében

Nagy romboló erejű robbanóanyagot és annak működésbe hozásához szükséges gyutacsokat találtak Szerbiában a Magyarországot Szerbiával összekötő gázinfrastruktúra közvetlen közelében – tájékoztatta Aleksandar Vucic szerb elnök Orbán Viktor miniszterelnököt.

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
Főtér

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Mentőhelikopterrel vitték kórházba az idős férfit, miután leesett a kerékpárjáról
Székelyhon

Mentőhelikopterrel vitték kórházba az idős férfit, miután leesett a kerékpárjáról

Leesett a kerékpárról egy idős férfi Bodzafordulón péntek délután, a sérültet a SMURD helikoptere szállította Brassóba a helyi kórházból.

Fatolvajok bántalmazták egy természetvédelmi terület parkőreit
Krónika

Fatolvajok bántalmazták egy természetvédelmi terület parkőreit

Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.

Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén – itt követheti élőben
Székelyhon

Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén – itt követheti élőben

Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS