// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

A világmegváltás várat magára

// HIRDETÉS

Negyedszázados idén a bálványosi folyamat. Az alapítókkal együtt néztük meg, hol kezdődött minden. Úgy nosztalgiáztak, hogy visszamentek az alapokig és egy alapkőig.

Az első bálványosi diáktábor helyszínén életfa hirdeti, hogy nagy dolgok történtek itt. Erre emlékeztek a résztvevők is, köztük az „alapító atyák”, akik nagy örömmel és tusványosi szokáshoz híven rövidnadrágosan üdvözölték egymást, illetve vendégeiket. Páran gyorsan tettek is egy kört a kempingben – bevallottan nosztalgiázni.

Aztán a 20. évfordulóra állított életfa körül gyűlt össze mindenki, a kisereglett sajtósok szorgalmasan dolgoztak, a lelkészek áldást mondtak, majd koszorúzással zárult a nap első programpontja.

A második már a Bálványosi Grand Hotel szabadtéri rendezvényteraszán zajlott, és a Maksay Ágnes-Filep Farkas rendezőpáros

Történetekből történelem – Tusványos 25 éve

című filmjének vetítésével indult. Harminc percben persze nem lehet mindent elmondani, így a történeteket maguk a főszereplők egészítették ki a vetítést követő beszélgetésen: a három alapító (Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke), illetve a három ötletgazda-alapító (David Campanale, a BBC munkatársa, Szabó Miklós budapesti orvos és Sántha Attila költő).

 

Megtudtuk, hogy Kézdivásárhelyen indult minden 1989 decemberében, amikor egy éjszaka úgy alakult, hogy „hajnalig megváltottuk a világot” (Sántha Attila), és Szabó Miklós azt is elárulta, hogy „fel sem fogtuk, miket mondunk ki, mekkora ereje van a szónak”.

 

David Campanale britként a toleranciáról szólt, amelynek lényege a másság – pontosabban ennek tiszteletben tartása. Németh Zsolt az 1989. december 31-én keltezett, 4 pontos,

„Európa fiataljaihoz” intézett kiáltványuk

szövegét ismertette, amelyben kérték a vasfüggöny maradványainak a felszámolását; üdvözölték a kontinens kommunista rendszereinek a felborulását; hitet tettek az emberi szabadságjogok megteremtése mellett, követelték a vallási, nemzetiségi kisebbségek közösségi jogainak feltétlen biztosítását; felkérték a Nyugat kormányait, hogy minden eszközzel járuljanak hozzá Közép-Kelet-Európa forradalmainak sikereihez, a békés és demokratikus átmenethez.

 

 

Lehet azon elmélkedni, hogy mi az, ami ebből megvalósult, és mi az, ami nem, tette hozzá végezetül Németh Zsolt.

 

Smaranda Enache a rendszerváltás előtti várakozásról és az azt követő csalódásról szólt, amikor már attól tartottak, hogy a marosvásárhelyi fekete március és a bukaresti bányászjárás „fényében” Románia elszigetelve marad Európában.

 

Ennek elkerüléséért kerestek (és találtak) partnereket határokon kívül és belül, és kapcsolódtak be sikeresen a bálványosi párbeszédbe. Toró T. Tibor hasonló gondolatmenet mentén emelte ki:

„a világmegváltás még várat magára egy kicsit”

– ezzel kellett szembesülni az 1989-es forradalom után.

 

A nosztalgiázás a személyes élmények felidézésével folytatódott, amelyből itt és most csak egyet emelünk ki: a Szabó Miklósét, aki számára az volt a legemlékezetesebb, hogy a tapasztalt nehézségek ellenére boldog emberekkel találkozott itt.

 

Természetesen feltevődött a hogyan tovább, Tusványos? kérdés is, de erre a választ csak szombaton fogjuk megtudni. Addig lehet ötletelni.

 

A bálványosi nap utolsó programja a szabadtéri amfiteátrum alapkőletétele volt, amely megépülése után kulturális rendezvényeknek fog helyet biztosítani. Ekkor már azon izgulhattunk, hogy az eső vagy pedig a tervek leleplezésében „érdekelt” Németh Zsolt ér-e oda hamarabb. Németh Zsolt nyert, de az utolsó percekig kitartók még így is részesültek az égi áldásban.

 

Fotók: Mohácsi László Árpád

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS