„– Van összefüggés a kisebbségi kezdeményezés és az új magyar konzuli irodák elutasítása között?
Ha jól értettem, a magyar fél még tavaly nyújtotta be a kérését a konzuli irodák megnyitására, amikor az RMDSZ ellenzékben volt, tehát nem volt a kezében semmilyen eszköz, hogy segítsen. És ezt formálisan nem is kérte tőlem senki. Összefüggés abban az értelemben van, hogy Titus Corlatean külügyminiszter annak az iskolának a jeles képviselője, amely rendkívüli gyanakvással tekint a magyar ügyekre, és azt gondolja, hogy Romániának a 21. században is van megvívandó csatája a magyarokkal.
– Ezt a gyanakvást példázza, hogy külügyminisztérium bevallottan azért lépett perbe a kisebbségi kezdeményezés ellen, mert Magyarország is beavatkozott a másik oldalon. Ilyen értelemben Magyarország támogatása hátrány.
– Ez bonyolult kérdés. Már évekkel korábban jeleztem, hogy Magyarországnak nagyon oda kell figyelnie, hogyan használja az érdekérvényesítő képességét a Kárpát-medencében. Noha a kisantant nem állt össze újra, nagyon sokszor láttuk jelét annak, hogy a románok, a szlovákok és mások bizonyos kérdésekben egyeztettek. Az a tény, hogy az állampolgárság kiterjesztésével kapcsolatosan eltérő álláspontra helyezkedtek, sok mindennel magyarázható, például azzal, hogy Bukarestben mi akkor kormányon voltunk. Amikor elindítottuk a Minority SafePacket, éppen azért próbáltunk belőle nem magyar ügyet csinálni, mert felismertük, hogy a magyar kisebbségi kérdés rendezéséhez akkor lehet partnereket találni, ha összeurópai üggyé tesszük. Nincsenek információim arról, hogy milyen egyeztetések voltak a románok és a szlovákok között a kisebbségi kezdeményezés kapcsán, de nem hiszek a véletlenekben.”