// 2026. február 20., péntek // Aladár, Álmos

Ha megfertőz a mozi...

// HIRDETÉS

Dimény Áront színpadi és filmszínészként jól ismerjük. Most azonban művészeti koordinátorként vett részt a TIFFszeredán. Ezekről az élményeiről kérdeztük.

- Milyen minőségben vagy itt?

 

- Olyan emberében, aki igyekezett segíteni az idei fesztivál létrejöttében. A hivatalos megnevezésem művészeti koordinátor, de igyekszem megfelelni a közösen megoldandó feladatoknak is.

 

- Mi az, amin jövőre változtatni szeretnél a TIFFszeredás munkádban?

 

- Az én munkámmal kapcsolatosan azt tudom ígérni, hogy sokkal jobban előkészítem a saját feladataimat. Ez önmagamnak is jó, illetve az egész folyamatot is gördülékenyebbé teszi. Sok egyebet is feljegyeztem még a változtatnivalók listájára. Ezek között vannak teljesen magánjellegűek is. Amit még megígérek, az, hogy a tőlem telhető módon hozzájárulok ahhoz, hogy minél pezsgőbb legyen a fesztivál, illetve minél inkább győzze meg azokat, akik nem szoktak fesztiválozni, mozizni, hogy megéri az anyagi és szellemi ráfordítást.

 

- Miért fontos Csíkszeredának és neked, hogy pont itt van a TIFFszereda?

 

- Abban bízom, hogy a városnak azért fontos, mert élményt jelent. Abból indulok ki, hogy nekem mekkora esemény az, ha részt vehetek egy fesztiválon. Ad az embernek egy plusz löketet, egy picit kiemel a hétköznapokból, az átlag rutinból. Elvisz egyfajta – jó értelemben vett – időtlenség fele, amire nekem szükségem van.

Nekem személyesen azért fontos, mert amikor a tavaly meghívottként szembesültem a fesztivál első kiadásával (két filmemet vetítették), egyszerűen azt éreztem, hogy elképesztő, ahogy ez a közösség megmozdul, megtelik a főtér, emberek eljönnek és megtisztelnek azzal, hogy megnézik a munkámat. Elég rendesen megérintett. Érzelmileg nagyon felemelő pillanat volt, és akkor mondtam Zsoltnak (Bogdán Zsolt, a TIFFszereda művészeti igazgatója – szerk. megj.), hogy a következő kiadásban örömmel vennék részt munkaerőként is.

 

- Mi az, ami személyesen élményt jelentett a fesztiválon? Mi az, amire ötven év múlva is emlékezni fogsz?

 

- Nézd, azt gondolom, hogy nem látom át teljes mértékben a fesztivált. Nagy gond lenne, ha át tudnám látni az egészet. Az nyilvánvaló, hogy ez nem egy nagy fesztivál, nyilván nem Karlovy Vary, noha Karlovy Vary érthetetlen módon ránk szervezte magát (nevet), amit nem is akarok minősíteni most. Világos, hogy mi kicsik vagyunk, de pont az ad reményt arra, hogy valamit jó irányba csinálunk, hogy ez a kicsiség is már akkora, hogy nem lehet csak úgy, sitty-sutty, átlátni.

Amire biztosan emlékezni fogok – és talán nemcsak azért, mert bábáskodtam a koncepció, az ötletek és egyebek körül –, az a két educaTIFF-es program, illetve educaTIFFszeredás program, hiszen a mi gyerekeknek szóló kezdeményezésünk nem pont olyan, mint a kolozsvári EducaTIFF-é.

Emlékezetes marad, mert rendkívül szép eredmények születtek. És ezt nem elfogultságból mondom. Ennek a töredékére számítottam. Kösse fel a gatyáját, aki utána akarja csinálni ezeknek az oktatóknak és ennek a huszonnégy gyereknek! Nagyon rövid idő alatt valamiféle közösség kovácsolódott, és ugyanez történt meg a fesztivál stábjában.

 

Amire biztos, hogy kétszáz év múlva is emlékezni szeretnék, az az elképesztő áldozat, amit Molnár Piroska meghozott értünk. Ő kalandos úton úgy jutott el ide, hogy délelőtt még próbált Budapesten, majd átjött Bukarestbe repülővel (eredetileg Vásárhelyre kellett volna, csak adódott egy kis reptéri gikszer). Már benne jártunk jócskán az éjszakában, amikor Csíkba érkezve el tudtuk szállásolni. Másnap azt is vállalta, hogy kijött velem és meglátogatta a kicsik táborát Csíklázárfalván. Vállalta, hogy este tíztől vetítünk, tehát ő fél egy után állt oda meghallgatni a nézői kérdéseket, és egy kicsit mesélni a filmről. Majd harmadnap reggel nyolckor autóba ült, Bukarestbe utazott, ott repülőre ült, Bécsben leszállt, ott várta a „várkapitány”, gondolom, a kőszegi polgármester, aki autóval elvitte őt Kőszegre, ahol ő aznap este játszott. Végtelenül hálás vagyok ezért az áldozatért. Olyan emberi és művészi gesztusnak találom, amiből csak tanulni lehet.

 

- Hiszel abban, hogy valamiféle (színészi, rendezői) utánpótlást „nevel” a TIFFszereda?

 

- Abszolút elképzelhetőnek tartom. Bár itt nincs ilyen álmom. Amikor elkezdtük fejleszteni az egész educaTIFF-es történetet, tudtuk, hogy ez elsősorban a gyerekekről szól. Gyerekekről, akik minket választottak. Másod-elsősorban szól azokról az oktatókról, akik energiát fektettek ebbe. Harmad-elsősorban szól azokról az emberekről, akik vigyáztak a gyerekekre, akik kiszolgálták az oktatókat és a gyerekeket. Negyed-elsősorban szól a Soros Oktatási Központról, amely központ szakmai tudása nélkül valószínűleg elmentünk volna a fenébe, és majd csak azután szól majd rólam vagy a TIFFszeredás stábról. Ez ismét nem álszerénység, csak fontos ezt tudni. Hiszen ez a történet jól példázza, hogy nem tudunk mindent egyedül csinálni, és ez így van jól. Pozitív és jó ötletekkel nagyon sok energiát lehet az emberekben mozgósítani.

 

- Milyen viszonyt ápol a TIFFszereda a TIFF-fel?

 

- Kifejezetten jó viszonyt ápol. Idén például nagyon szerencsés a TIFFszereda: a TIFF-től kapunk egy filmcsomagot, alakítjuk, amennyire tudjuk – elég sok szempont szerint. Akármennyire csúnya, bizony nagyon sok minden anyagi döntéseken múlik. Bohókás lelkesedéssel azt gondoltam, hogy meg kéne hívni a Boyhood-ot (az idei TIFF zárófilmje – szerk. megj.). Nem kérdeztem rá, de nyilván iszonyú sokba kerülne most megjelentetni ezt a filmet egy fesztiválon. Mindig benne van a csomagban a TIFF fődíjas filmje. A TIFF-nek vannak meredekebb részei, amit teljes mellszélességgel vállal, ami rendben is van, de nem hiszem, hogy hardcore horrorfilmet kéne a TIFFszeredán bemutatni. Arra támaszkodom ebben az együttműködésben, hogy az egymást megközelítő közös ízlés elég jól megvan. A TIFF-nek olyan szakmai tapasztalata van, amilyennel az országban senki más nem rendelkezik, nagyon sokat jelent, hogy picit alánk nyúlnak, megtámogatnak.

 

- Választhatsz két filmes kérdés közül: Milyen típusú filmeket szeretsz, vagy mi a kedvenc filmed? Van-e mozis élményed, ami nagyon meghatározó volt? (kedves kérdezői befolyás: a második kérdésre esik a választás...)

 

- Ez így lehet, hogy önző lesz... Most azt kéne elmesélnem, hogy gyerekkoromban mi történt. Hát az, hogy elmentünk megnézni egy Bud Spencer- vagy Bujtor István-filmet Nagyváradon. Egy állomáshoz közeli moziba mentünk, Biharpüspökiből oda lehetett könnyen bemenni busszal, és úgy megfertőzött a mozi, hogy csak otthon vettem észre, hogy a zöld füssdzsekim tiszta olaj lett, mert lekenték a kerítést.

A második fertőzés az volt, amikor – ki tudja, hányadszor – megnéztük a Kramer kontra Kramert. Érdekes, hogy nekem lövésem nem volt, hogy miről szól a történet. A válás mint életesemény hosszú évtizedekig a dekadens nyugat felfoghatatlan története volt. A mai napig ott van előttem az a jelenet, amikor a gyerek leesik a körhintáról, összetöri magát, és Dustin Hoffmann az ölében rohan vele.

De nem ettől szerettem meg a mozit. És itt térek vissza az önzéshez: igazából azért szerettem meg a mozit, mert nehezen találtam meg a helyem a színházban. Egyszer csak kiderült, hogy lehet úgy is színészként megnyilvánulni, hogy az embernek nem kell eszközöket használnia, nem kell rálapátolnia semmit. Ez nekem nagyon sokat jelentett.

Ha van ilyen, ez izzította be a film iránti szerelmemet.

 

- Üzenet: miért jöjjenek el az emberek a TIFFszeredára?

 

- Mert nagyon-nagyon szépen kérem. Azért jöjjenek el, mert filmet nézni jó (ahogy a szlogen is mondja). Másrészt azért mert ez tényleg jó. Hihetetlen élmény, amikor egy jó filmet vásznon nézek meg.   

// HIRDETÉS
Különvélemény

Káosz a fejekben: amikor gyerekek ölnek, késelnek, vernek és bántalmaznak

Sánta Miriám

Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.

„Ne legyen adóemelés!” De aztán mégis lett adóemelés. Amikor az RMDSZ közvetlenül farkasszemet néz a dühös választóival

Fall Sándor

A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

Szántai János

A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Sólyom István

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
TWM, The world is mine, ez lesz a Bentley rendszáma. Megdolgoztam érte, nem szégyellek negyvenkilenc évesen nyugdíjba menni
Főtér

TWM, The world is mine, ez lesz a Bentley rendszáma. Megdolgoztam érte, nem szégyellek negyvenkilenc évesen nyugdíjba menni

„Hát szerinted lenne autópálya, gyár, új lakónegyed, pláza ebben az országban, ha hagynánk, hogy mindenki, bárki beleszóljon? Ha hagynánk, hogy az az ember, aki meg tudja csinálni és aki meg is csinálja, elbukjon valami rongyos egy-két milliós tyúkperen?”

A Securitate Kovászna megyei parancsnoka voltam – 1. rész
Krónika

A Securitate Kovászna megyei parancsnoka voltam – 1. rész

Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.

Egy rendőr kapta magát és elment Bécsbe cipőt lopni…
Főtér

Egy rendőr kapta magát és elment Bécsbe cipőt lopni…

… két szatmári község bemutat a totojázó kormánynak és belevág az adminisztratív reformba… és a román belügy meg a hadsereg olyan vicces a szerelmesek napján, hogy az ember elbőgi magát.

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után
Székelyhon

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Kasszásnőt ért bántalmazásról számoltak be lapunknak, amely az egyik sepsiszentgyörgyi nagyáruház önkiszolgáló részlegénél történt. A rendőrségnél megerősítették, hogy vizsgálatot indítottak az ügyben.

A Securitate egykori Kovászna megyei parancsnokával készült életútinterjút közöl a Krónika
Krónika

A Securitate egykori Kovászna megyei parancsnokával készült életútinterjút közöl a Krónika

Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.

Szánkózás közben esett a folyóba két kiskorú: az egyikük megmenekült, a másikuk holtteste most került elő
Székelyhon

Szánkózás közben esett a folyóba két kiskorú: az egyikük megmenekült, a másikuk holtteste most került elő

A kolozsvári tűzoltók kedden megtalálták annak a négyéves gyermeknek a holttestét, aki január 23-án tűnt el a Kis-Szamosban.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Káosz a fejekben: amikor gyerekek ölnek, késelnek, vernek és bántalmaznak

Sánta Miriám

Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.

„Ne legyen adóemelés!” De aztán mégis lett adóemelés. Amikor az RMDSZ közvetlenül farkasszemet néz a dühös választóival

Fall Sándor

A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

Szántai János

A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Sólyom István

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

// HIRDETÉS