„A katolikus templomtorony megmaradt faszerkezete 2009-ben dőlt le egy viharban. A három méter mély vízből kiemelkedő épületrom megmentését régóta fontolgatják, tervek is készültek, állítólag három hete még statikus és építész szakemberek jártak benne felmérni az állapotát. De miért kellett erre várni csaknem negyed évszázadod? A templom nem arra épült, hogy vízben álljon, tulajdonképpen az a csoda, hogy eddig kibírta. Nem csak ezzel késtek el – hat esztendeje egy budapesti építészhallgatókból álló csoport ment ki felmérni az egykori település unitárius templomának állapotát.
Ez dombra épült, ezért nem került víz alá, és a tervek szerint a tipikus kis épületet újraépítették volna a szentendrei skanzennek az erdélyi tájegységet bemutató területén, de mire a felmérők odaértek, az épületet a környékbeliek elhordták-szétlopták. Úgy gondolom, a bözödújfalusi templom sorsa több szempontból tanulságos. Nemcsak egy esztelen diktatúra magyarellenességének szimbóluma, hanem a magyar nemzetpolitika tehetetlenségének jelképe is. A Kárpát-medence számtalan helyén az utolsó utáni órában vagyunk, és hiába van meg a jó szándék, sok helyen már elkéstünk – legjobb esetben csak a haláltusát tudjuk dokumentálni.”