// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Creţu már megint egy jóízűt Tőkésezett

// HIRDETÉS

A szociáldemokrata párti politikusnak még EP-alelnökké választása kapcsán is az EMNT elnöke jutott eszébe.

Kezd lassan megszokottá válni, hogy Corina Creţu szociáldemokrata párti (PSD) európai parlamenti képviselőnek mindenről Tőkés László jut eszébe, most éppen EP-alelnökké választása után emlegette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. Miután hosszú idő óta a legfőbb politikai tevékenysége abban merül ki, hogy minden eszközzel küzd Tőkésnek az 1989-es rendszerváltásban vállalt szerepéért megkapott Románia Csillaga érdemrend visszavonásáért, kedd este megint neki szúrt oda.

Történt ez azt követően, hogy személyében, az Európai Néppárt (EPP) által jelölt, egyébként még a tagfelvételre váró nemzeti liberális párti (PNL) Adina Văleanu személyében aznap két román alelnöke is lett a brüsszeli döntéshozóknak.

„Természetesen nagy a különbség. Románia lényegesen jobban képviselt az EP vezetői struktúráiban. Eddig egyetlen alelnökünk volt, Tőkés úr, aki tulajdonképpen Magyarország helyeire érkezett, Magyarország jelölte őt, Traian Băsescu úr, a PDL (az államfő korábbi alakulata, a Demokrata Liberális Párt – szerk. megj.) pedig támogatta. Ők most Vălean asszony támogatását választották, de, bárhogy is, Romániának ez nagyon jó” – fogalmazott Creţu. Mint ismeretes, Tőkés László 2010-ben a fideszes Schmitt Pál államfővé választása nyomán megüresedett EP-alelnöki székbe ülhetett be.

Az árulózás sem maradt el

Román részről egyébként nem volt konfliktusmentes a szavazás, ugyanis a szociáldemokraták nevében Cătălin Ivan EP-képvisleő, aki egyben a PSD szóvivője bejelentette, elsősorban Creţut támogatják. Egyúttal örömét fejezte ki amiatt, hogy Tőkés már nem alelnök a brüsszeli parlamentben. Văleant ugyanakkor árulónak nevezte, aki megérdemli a sorsát.

14 alelnöke van az EP-nek

A keddi alelnökválasztáson 729 politikus adta le szavazatát, amelyek közül 12 volt érvénytelen, így egy-egy alelnök megválasztásához 359 voksra, a leadott érvényes szavazatok több mint felére volt szükség. Magyarországnak Pelczné Gáll Ildikó személyében van mostantól EP-alelnöke, a fideszes politikus Martin Schulz EP-elnök közlése szerint kereken 400 képviselőtársa támogatta.
A 14 alelnök közül a szavazás első körében Pelczné Gáll Ildikó mellett még öt jelöltnek sikerült megszereznie az alelnökké választáshoz szükséges többséget. A szintén az Európai Néppárthoz tartozó olasz Antonio Tajani, az ír Mairead McGuinness, a spanyol Ramón Luis Valcárcel Siso, a román Adina Vălean és a német Rainer Wieland lett az Európai Parlament alelnöke.

A voksolás második körében a fennmaradó nyolc alelnöki poszt közül hármat sikerült betölteni a szociáldemokrata Corina Creţu, a francia Sylvie Guillaume és az olasz David-Maria Sassoli megválasztásával. A harmadik körben már csak egyszerű többségre volt szükség, vagyis, akire a legtöbben szavaztak, azt alelnökké választották. Így a liberális, finn Olli Rehnt és a német Alexander Graf Lambsdorffot, a zöldpárti, osztrák Ulrike Lunaceket, a radikális baloldalhoz tartozó, görög Dimitriosz Papadimuliszt és az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportjához tartozó lengyel Ryszard Czarneckit is az Európai Parlament alelnökévé választották.
Egyetlen olyan jelölt volt, az olasz Fabio Massimo Castaldo, akit az EP-képviselők nem választottak alelnökké. Castaldo a Beppe Grillo által fémjelzett olasz populista Öt Csillag Mozgalom képviselője, amely a Nigel Farage vezette, Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája elnevezésű képviselőcsoport soraiban foglal helyet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS