„Sorra buknak le, születnek az ítéletek, egyik ügy felülmúlja a másikat, s lám, most ez a társaság próbál a tisztesség és becsület nevében igaz­ságot osztani, leghangosabb szószólójuk a miniszterelnök, kiről doktori dolgozata kapcsán bizonyosodott be, lopott – igaz, „csak” szellemi terméket.
Traian Băsescunak sok minden felróható, ám öccse ügyködéseiért nem okolható, márpedig eddig semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy tudott volna bármit is tágabb családja üzelmeiről, vagy köze lenne ezekhez. Vele vitetnék el most a balhét mindenért, ami az elmúlt évtizedekben Romániában történt, s amiért bizonyos mértékben valóban felelős, de azok még sokan mások is. Legjobb védekezés a támadás alapon kiabál mindenki, minél sárosabb, annál hangosabban. Az ellentmondások sem zavarják őket, mert ki tegnap azzal védekezett, hogy a Băsescu irányította ügyészség, igazságszolgáltatás áldozata, észre sem veszi, hogy az államelnök öccse elleni eljárás bizonyítja: nem ő mozgatja a szálakat, a hozzá közel állók éppúgy áldozattá válhatnak, mint ellenségei.
A politikum, a politikusok mocskán túl azonban marad a nagy kérdés: valós tisztogatás indult el, sorra mind lebuknak a bűnösök, vagy továbbra is ismeretlen felsőbb erők használják leszámolásra, gazdasági, politikai érdekeik érvényesítésére az igaz­ságszolgáltatást?”