// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Rendőrség és anyanyelv-használat: lehet különbség hivatal és hivatal között?

// HIRDETÉS

Lehet különbség hivatal és hivatal között a törvény által biztosított anyanyelvhasználat szempontjából? A rendőrség szerint igen.

Központosított, kirekesztő, nemzetállami álláspontot tükröz az a válaszlevél, amelyet a csíkszeredai városi rendőrkapitány küldött az önkormányzat által hozzá intézett kérdésekre, és amelyben leszögezi: álláspontja szerint a rendőrségre nem vonatkoznak a kisebbségek anyanyelvhasználatát szabályozó törvények. 

Ez független attól, hogy a főrendőr, Fekete Kászoni Titus – legalábbis neve alapján – magyar vagy magyar származású: a levélben foglaltak azt sugallják, hogy a román államot képviselő szerv nem veszi figyelembe azt, hogy Románia nem csupán a románok állama, hanem az országban élő többi nemzetiségé is, köztük a több mint 1,2 milliós magyar közösségé is.

A rendőrségi válaszlevél azzal próbál érvelni, hogy a rendőrség nem az önkormányzatoknak alárendelt, központi irányítású, úgynevezett „dekoncentrált” intézmény, márpedig a vonatkozó jogszabály csupán az ilyen intézmények számára szabja meg azt, hogy ahol egy adott nemzeti közösség számaránya meghaladja a 20 százalékot, ott annak anyanyelvén is biztosítania kell a kommunikációt.

Ez a jogértelmezés egyértelműen diszkriminatív, hiszen két kategóriára osztja az állampolgárokat: azokra, akik minden hivatalban használhatják az anyanyelvüket, és azokra, akik csak bizonyos intézményekben. Az ilyen magyarázat azt sugallja, hogy vannak kiemelt státusú intézmények, amelyeknek nem kötelező minden polgár érdekeit szolgálniuk, hogy nem a hatóságok vannak a polgárokért, hanem a polgárok kötelessége a hatóságok kénye-kedve szerint viselkedni.

Meglehetősen visszás azt kijelenteni, hogy a magyar polgárok számára csak bizonyos hatóságok biztosíthatják az anyanyelvű szolgáltatásokat, mások viszont nem. Hiszen ha a gyors és hatékony hivatali ügyintézés joga egyaránt megillet mindenkit, ha bizonyos régiókban ehhez az ott élők anyanyelvén történő ügyintézés is hozzátartozik, és annak a lehetőségét a hatályos jogszabályok is biztosítják, akkor azt nem lehet csak bizonyos hivatalokra korlátozni anélkül, hogy sérüljön az egyenlő elbánáshoz való jog elve.

Azzal a mondattal, miszerint Romániában a román a hivatalos nyelv, amit az ország minden polgárának kötelessége ismerni, a rendőrségi válasz szintén arra erősít rá, hogy nem az összes polgárért van, hanem előnyben részesíti azokat, akik az állam nyelvét használják. Az államnyelv ismerete természetesen fontos és hasznos, és minden magyar polgárnak érdeke, hogy ismerje.

Ugyanakkor ez az érvelés ismét csak szembemegy azzal a törvényesen szavatolt lehetőséggel, hogy egy jelentős számban magyarok lakta régióban a hatóságoknak biztosítaniuk kell az anyanyelvű ügyintézést. Amennyire abszurd lenne egy kirabolt, román állampolgárságú, magyar nemzetiségű személytől azért megtagadni a vizsgálatot és a rendőrségi eljárást, mert nem tud az állam nyelvén, ugyanúgy abszurd bármilyen egyéb rendőrségi ügyintézés biztosítását kizárólag a román nyelv ismeretéhez kötni ott, ahol a lakosság 75-80 százaléka magyar. (Sőt már ott is, ahol csak 20-25 százalék).

A romániai magyar közösség körében hosszú idő óta él az a képzet, hogy a rendőrség nem a polgárokért van, hanem a központi, elnyomó államhatalom érdekeit a magyarokkal szemben érvényesítő erőszakszerv. Az ilyen és ehhez hasonló érvelés csak ráerősít erre a sztereotípiára, hiszen azt sugallja, hogy a magyar közösség tagjaira a rendőrségen más, számukra hátrányosabb szabályok vonatkoznak, mint más hivatalokban.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS