Dragnea „leépítené” a civileket

A civil szféra elhallgattatását, a polgárok érdekérvényesítési lehetőségeinek szűkítését vonhatja maga után az a rendelettervezett, amelyet Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes dolgozott ki, és amely ellehetetlenítené a lakossági közmeghallgatásokat a jelentősebb projektek esetén.

A dokumentum konkrétan azt a törvénycikkelyt törli el, amely kimondja: semmisnek nyilváníthatók azok a területrendezési tervek, amelyek nem veszik figyelembe a kormányrendelet mellékletében rögzített, a közvita megszervezésére vonatkozó előírásait. A többség, építészeti és civil szervezetek képviselői úgy vélik, a tervezet egyenértékű a demokráciától való eltávolodással, és csak azt a célt szolgálja, hogy hivatalnokok zárt ajtók mögött dönthessenek közérdekű beruházásokról. Mások viszont arra mutatnak rá: a fejlesztési miniszter rendelete valójában azt hivatott kiküszöbölni, hogy ha az önkormányzatok eleget tettek a lakosság tájékoztatására vonatkozó kötelezettségüknek, de valaki utólag mégis úgy érzi, nem értesült a projektről, és nem ért azzal egyet, ne torpedózhassa meg azt arra hivatkozva, hogy nem tartották be a formai lépéseket a lakosság vitafolyamatba való bevonása során.

Bár ez utóbbi érv is figyelemre méltó, Dragnea tervezete mégiscsak azt sugallja, hogy azáltal csökken a polgárok beleszólási lehetősége a hatóságok tevékenységébe. Nem mintha a hatóságok eddig kitűntek volna abban, hogy érdemben figyelembe vegyék a lakossági észrevételeket a kötelező módon megrendezett közmeghallgatások során, de mégis, azok legalább lehetőséget biztosítottak a nyilvánosság bevonására, és akár utólagos tiltakozó akciók megszervezésére, amennyiben a hatalom semmibe vette a polgárok felvetéseit.

A tervezet jelenlegi formája ugyanis magában rejti annak a veszélyét, hogy az önkormányzati vezetők önös érdekeik, illetve a hozzájuk, vagy pártjukhoz kapcsolódó üzleti körök érdekei szerint szabják meg a településrendezési, városarculati jelentőségű beruházásokat, anélkül, hogy ebbe sem általában véve a város polgárai, sem a beruházások közvetlen érintettei bele tudnának szólni.

Azon polgármesteri ígéretek, miszerint a kiemelkedő fontosságú témákban a rendelet esetleges hatályba lépése után is kiírják a közvitát, a romániai politikusok eddigi hozzáállását ismerve csak fenntartásokkal fogadhatók el érvként.

Már csak azért is, mert Dragnea eddig is kitűnt abban, hogy a decentralizáció örve alatt épp a központosítást kívánta erősíteni, azt, hogy a polgároknak a lehető legkisebb beleszólásuk legyen az őket közvetlenül érintő dolgokba. Az úgynevezett nagyrégiósítási terv lényege is az, hogy a megyék fölött létre hozni tervezett nagyrégiók olyan hatásköröket vennének át, amelyek csak növelik a bürokráciát, és távolabb hozzák a döntést az alsóbb szintektől. Ezek egy része már meg is valósult, hiszen a történelmi, fölrajzi és kulturális hagyományok figyelmen kívül hagyásával megrajzolt nagyrégiók tervezett székhelyeire máris áttelepítettek a megyeszékhelyekről hatásköröket, például az adóhivatali központokat.

A mostani tervezet is jórészt kizárná a polgárokat a döntéshozatali folyamatokból. Valódi címzettjei ugyanakkor vélhetően Dragnea pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi kiskirályai, akiket zavar, hogy településfejlesztési kérdésekben nem dönthetnek a saját személyes, illetve közeli támogatóik üzleti érdekei szerint. Ennek következményeként mélységesen antidemokratikusnak nevezhető.