Ma még az átlagosnál is jobban összetartozunk

Erdély-szerte szerveznek szerdán megemlékezéseket az idén már negyedik alkalommal megtartott nemzeti összetartozás napján. Mint ismeretes, a magyar Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. Az erről szóló törvényben az Országgyűlés rögzítette, hogy kötelességének tekinti arra inteni a jelenlegi és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békeszerződés okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, a más nemzeteknek okozott sérelmeket is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt merítve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak.

Hol lehet fejet hajtani, koszorúzni?

Az önkormányzatok, magyar civil szervezetek és politikai pártok több településen tartanak megemlékezéseket, hogy a kifejezzék: a trianoni békediktátum által más országok fennhatósága alá sorolt magyarok is részei az egységes magyar nemzetnek.
Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezésében rendeznek megemlékezést 17 órától a Bolyai téri unitárius templom udvarán, amelyen – a történelmi egyházak képviselői mellett – részt vesz Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke és Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja. A verses, zenés program Koltai Gábor Trianon című filmjének vetítésével zárul.
Sepsiszentgyörgyön 16 órától a városi önkormányzat és Magyarország Kulturális Központja a Turul téren szervez megemlékezést a nemzeti összetartozás napja alkalmából, fél hattól pedig a Magyar Polgári Párt (MPP) hagyományos trianoni megemlékezésére kerül sor az Erzsébet parkban, amelyre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és EMNP helyi képviselőit is meghívták. Az esemény fő szónoka Gazda József nyugalmazott tanár, aki a fél hatkor megszólaló harangokat követően tart rövid előadást.
Székelyudvarhelyen 16:30-tól a Millenniumi emlékoszlopnál rendeznek szabadtéri megemlékezést.
Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának udvarán szervezik meg 17 órától a Partiumi Magyar Művelődési Céh és az EMNT közös megemlékezését.

Temesváron az RMDSZ Temes megyei szervezete és a történelmi egyházak 18 órától rendeznek koszorúzást a Mária-téren, majd a – harangjátékot követően – a református templomban kerül sor megemlékezésre a nemzeti összetartozás napja alkalmából, amelyen Magdó János kolozsvári magyar főkonzul és Füzes Oszkár, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, volt bukaresti nagykövet is részt vesz.  
A bukarestiek mellett sem megy el a mai nap esemény nélkül,  a Balassi Intézet bukaresti kulturális központja 19 órakor Stefano Bottoni történész Magyarország Trianon után című előadásával folytatja a közös román–magyar történelem bemutatását célzó előadássorozatát.

Egy kis történelem

Az 1919-20-as párizsi békekonferencián – amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek – a béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely ezeket elolvasva lemondott. A szerződést ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és megbízott 1920. június 4-én látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon kastélyban, a tiltakozás gesztusaként Benárd állva. Az aláírás percében Magyarországon megkondultak a harangok, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) Egyezségokmányát tartalmazta, amely minden békeegyezményben helyet kapott. A békediktátum kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait, és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül bárkivel államszövetségre lépjen. A magyar haderő létszámát 35 ezer főben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, korlátozták a fegyvergyártást. Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte.
A szerződés kimondta, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb–Horvát–Szlovén királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva megyéből kapott területeket. Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határok mentén. A békeszerződés a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket és biztosítani kulturális, vallási életük zavartalanságát.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, s 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. Az 1921. december 14-16-ai népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza.
A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években az ország meghatározó külpolitikai célja lett Trianon revíziója. Magyarország az 1938-as első bécsi döntéssel visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, Jugoszlávia 1941-es német megszállása után visszakerült a Délvidék is. A területgyarapodások nyomán Magyarország Trianonban megállapított területe csaknem kétszeresére nőtt, a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét a határok közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a náci Németország oldalán.
A második világháború után, 1947. február 10-én aláírt újabb párizsi béke lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott még három, Pozsony környéki falut a Duna jobb partján.

Forrás: MTI