Újabb európai parlamenti megmérettetés előtt állnak az EU tagállamai. Romániában – ami a román pártokat illeti – az eddigi felmérések alapján nagyjából előre lefutottnak tekinthető a szavazás eredménye, hiszen a kormányzó, szociáldemokrata vezetésű pártszövetség mintegy 40 százalékos győzelmét vetítik előre. Az igazi kérdés ennek nyomán az, hogy az ellenzéki, magukat jobbközépnek nevező alakulatok hogyan szerepelnek. A koalícióból viharos körülmények között kilépette Nemzeti Liberális Párt (PNL) magának követeli az ellenzék vezető pártja státust, azonban a 20 százalék alatti, 15 százalékot megközelítő eredmény jelentős kudarcot jelentene Crin Antonescu pártelnök számára, aki minden bizonnyal úgy vélte, a hálásabbnak tűnő, mert kormányzati felelősség nélküli talán sikerül növelnie a párt támogatottságát. Ha számítása nem válik be, az könnyen a székébe kerülhet.
A másik érdekes kérdés, hogyan alakul majd a Traian Băsescu államfő régi és új pártja közötti verseny. A hozzá közel álló politikusok és értelmiségiek által létrehozott Népi Mozgalom Párt (PMP) az eddigi felmérések szerint akár tíz százalék fölött is végezhet, míg a tavaly márciusban „dobott” Demokrata-Liberális Párt (PDL) a PMP népszerűségének növekedése nyomán jelentősen vesztett támogatottságából. Ha ez a tendencia folytatódik, és az EP-választás is beigazolja, akkor a PDL tovább erodálódhat, illetve meg kell fontolnia az olyan együttműködést a PMP-vel, amelynek nem ő diktálja a fő feltételeit.

Magyar szempontból is kiemelt jelentősége van a mostani választásnak, annak ellenére is, hogy ezúttal a romániai magyar polgároknak választási lehetőségük nem lesz. Ismeretes, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) úgy döntött, hogy a koalíciós jelöltek indítására vonatkozó javaslata RMDSZ általi elutasítása nyomán nem indít saját jelöltet, hanem a Fidesz-KDNP listájának befutó helyén induló Tőkés Lászlót támogatja. A Magyar Polgári Párt (MPP) pedig – gyakorlatilag identitását feladva – elfogadta, hogy alapvetően érdemi ellentételezés nélkül mondjon le a saját jelöltje indításáról, és támogassa az RMDSZ listáját. Az RMDSZ egyedül indul harcba a magyar választópolgárok voksaiért.

A szövetség vezetői most igyekeznek derűlátó nyilatkozatok révén magabiztosságot sugallni, mondván, nem kizárt a három képviselő bejuttatása sem, azonban a reális várakozások szerint két honatya juthat be az RMDSZ színeiben az EP-be, amennyiben a szervezet eléri az 5 százalékos parlamenti küszöböt.

Az RMDSZ kampánya sajátos: az európai forrásokból megvalósuló – vagy esetleg megvalósítható – projektek is felbukkannak ugyan, de a főbb hangsúly közismert személyiségek RMDSZ-t támogató nyilatkozatainak a propagálásán van. Ezek között Böjte Csaba az egyik legismertebb arc, de mégis Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettes RMDSZ-re való szavazásra buzdító nyilatkozatával találkozni a legtöbb helyen az internetes felületeken.

Ezzel próbálja azt sugallni a szövetség, hogy a korábbi feszültségek ellenére immár a magyar kormány is mögé állt.

Ami bizonyos szempontból mindenképpen így is van. Miután az MPP, majd az EMNP sem tudta megtörni az RMDSZ hegemóniáját, a budapesti kormánynak mindenképpen el kellett fogadnia a jelenlegi status quot, azt, hogy a bukaresti parlamentben továbbra is egyedül az RMDSZ van jelen magyar szervezetként. Ugyanakkor Semjén nyilatkozata egy szívesség viszonzásaként is értelmezhető: a magyar országgyűlési választások előtt az EMNT demokrácia-központjai mellett az RMDSZ is részt vett az erdélyi és partiumi polgárok regisztrációjának bonyolításában, illetve több RMDSZ-es vezető is közölte, hogy a Fideszre szavaz. A határon túli magyarokért felelős magyar kormányfő-helyettes némileg protokolláris nyilatkozatában most ezt viszonozta. Hasonlóan értékelhető Orbán Viktor és Kelemen Hunor csütörtöki, szatmárnémeti találkozója.

Szatmár megyében ráadásul más tétje is van a vasárnapi választásnak, hiszen időközi parlamenti választást is rendeznek az egyik választókerületben. Miután pedig nemrég Victor Ponta román kormányfő is a megyében járt, és összefogásra buzdította a románokat, nehogy a magyar jelölt nyerjen, a magyar miniszterelnök látogatása ennek az ellensúlyozását is szolgálhatta. A Fidesz ráadásul mindebből még abban a tekintetben is profitálhat, hogy azt kommunikálhatja: mindkét erdélyi magyar politikai oldalt – a Tőkés fémjelezte csoportot és az RMDSZ-t is – támogatta a mandátumszerzésben.

Vasárnap késő estére várhatóan kiderül, hogyan értékelik mindezt a magyar polgárok. A kérdés az, hogy az RMDSZ egyedül indulva könnyedén túllépi-e az öt százalékos küszöböt, sőt a hat százalékot is meghaladja a rá adott voksok száma, vagy az alternatíva hiánya inkább demobilizálólag hat az emberekre.