Kép: stirileprotv.ro

Alig pár órával azt követően, hogy a Ponta-kormány kedden elfogadta  a január elsejétől már hatályos, az ipari beruházások ellehetetlenítésével fenyegető „oszlopadó” alkalmazási módszertanát, így az érintett jogi személyeknek mindössze öt nap áll a rendelkezésükre, hogy kifizessék az idei adótartozásuk első részletét, a mindvégig nemtetszését hangoztató üzleti szféra mellett Dragoş Andrei, a miniszterelnök államtanácsosa is kitámadta főnökét és csapatát. Mint hangsúlyozta, a kormány nem készítette elő megfelelőképpen az intézkedést, továbbá egyeztetni kellett volna az üzleti szférával is. A kormányfő embere negatív példaként a cernavodai atomerőművet hozta fel, mondván, ha a reaktorokra is érvényes lesz a nem ingatlanjellegű építményekre is kiterjesztett adózás, akkor mindennek vége, a Nuclearelectrica vállalat nagy bajba kerül.

Már magas szinten is kiskapukat keresnek

Dragoş Andrei ezekre a dolgokra pedig még aznap fel is hívta a kormányfő és Ioana Petrescu pénzügyminiszter figyelmét, és abban maradtak, kiskapukat kell keresni a gondok elkerülése érdekében. Szavai szerint hamarosan újabb kormányrendelet várható tehát a témában.

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy az ipari parkokat működtető helyi, illetve megyei önkormányzatok is nagy bajba kerülhetnek az oszlopadó miatt.

A vészharangot Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere kongatta meg, aki hétfőn kilátásba helyezte, hogy amennyiben a kormány az utolsó pillanatokban nem gondolja meg magát, és elfogadja az oszlopadó alkalmazási módszertanát, akkor még szerdára vagy csütörtökre azonnali tanácsülést fog összehívni, kezdeményezve az ipari park felszámolását, és az ott található ingatlanokra is kiveti a városban a jogi személyek esetében alkalmazott, az éves szinten az ingatlanok értékének 1 százalékában meghatározott adót. Mint érvelt, az ipari parkban megtelepülő cégeknek – az akkor hatályos adótörvénykönyv által lehetővé tett kedvezmények jegyében – az ingatlanok esetében hároméves adómentességet ígértek, az oszlopadóval pedig senki sem számolt. A váradi városvezető szerint így az sem kizárt, hogy a cégek perelni fognak, az viszont biztos, hogy Románia ezzel a lépéssel elveszíti versenyképességét a térségben, és a beruházók más országokat fognak választani. Konkrét példával pedig máris tudott szolgálni: az egyik – általa meg nem nevezett – váradi befektető 15 millió eurós befektetésről mondott le az adófizetés kiterjesztése nyomán, s vállalkozását Lengyelországban fejleszti tovább, ahol kedvezőbb ajánlatot kapott.

Mint ismeretes, a Ponta-kabinet decemberben döntött úgy, hogy valamennyi építményre kiszélesíti az adófizetési kötelezettséget. Az illeték az építmény értékének 1,5 százaléka lenne éves szinten.

Olyan építményekről van szó egyebek mellett, mint a villanyárammal történő ellátáshoz szükséges valamennyi létesítmény, a trafóházakat és az oszlopokat is beleértve, de ott találjuk a gátakat, a különböző platformokat, a fúrótornyokat, az áru mozgatásához szükséges rámpákat, a kéményeket és hűtőtornyokat, és adót kell fizetni ezentúl a jogi személyek tulajdonában levő medencék, halastavak után is. Nem képez kivételt ugyanakkor ezentúl a vasúti, illetve a közúti infrastruktúra sem.

A kormány keddi döntése értelmében a vállalkozóknak az első összegeket május 25-éig kell befizetniük az államkasszába, a második és egyben utolsó részlet kifizetését szeptember 25-éig kell megejteniük.