// 2024. november 26., kedd // Virág
Victor Ponta

Kiverte a biztosítékot az oszlopadó

// HIRDETÉS

Oszlopos baklövésnek tűnik a bukaresti kormány legújabb döntése. Már saját államtanácsosa is bírálja Victor Pontát és kabinetjét, amiért elsiették az úgynevezett oszlopadó kivetését.

Kép: stirileprotv.ro

Alig pár órával azt követően, hogy a Ponta-kormány kedden elfogadta  a január elsejétől már hatályos, az ipari beruházások ellehetetlenítésével fenyegető „oszlopadó” alkalmazási módszertanát, így az érintett jogi személyeknek mindössze öt nap áll a rendelkezésükre, hogy kifizessék az idei adótartozásuk első részletét, a mindvégig nemtetszését hangoztató üzleti szféra mellett Dragoş Andrei, a miniszterelnök államtanácsosa is kitámadta főnökét és csapatát. Mint hangsúlyozta, a kormány nem készítette elő megfelelőképpen az intézkedést, továbbá egyeztetni kellett volna az üzleti szférával is. A kormányfő embere negatív példaként a cernavodai atomerőművet hozta fel, mondván, ha a reaktorokra is érvényes lesz a nem ingatlanjellegű építményekre is kiterjesztett adózás, akkor mindennek vége, a Nuclearelectrica vállalat nagy bajba kerül.

Már magas szinten is kiskapukat keresnek

Dragoş Andrei ezekre a dolgokra pedig még aznap fel is hívta a kormányfő és Ioana Petrescu pénzügyminiszter figyelmét, és abban maradtak, kiskapukat kell keresni a gondok elkerülése érdekében. Szavai szerint hamarosan újabb kormányrendelet várható tehát a témában.

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy az ipari parkokat működtető helyi, illetve megyei önkormányzatok is nagy bajba kerülhetnek az oszlopadó miatt.

Az ipari parkok beszántásával fenyegetőznek

A vészharangot Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere kongatta meg, aki hétfőn kilátásba helyezte, hogy amennyiben a kormány az utolsó pillanatokban nem gondolja meg magát, és elfogadja az oszlopadó alkalmazási módszertanát, akkor még szerdára vagy csütörtökre azonnali tanácsülést fog összehívni, kezdeményezve az ipari park felszámolását, és az ott található ingatlanokra is kiveti a városban a jogi személyek esetében alkalmazott, az éves szinten az ingatlanok értékének 1 százalékában meghatározott adót. Mint érvelt, az ipari parkban megtelepülő cégeknek – az akkor hatályos adótörvénykönyv által lehetővé tett kedvezmények jegyében – az ingatlanok esetében hároméves adómentességet ígértek, az oszlopadóval pedig senki sem számolt. A váradi városvezető szerint így az sem kizárt, hogy a cégek perelni fognak, az viszont biztos, hogy Románia ezzel a lépéssel elveszíti versenyképességét a térségben, és a beruházók más országokat fognak választani. Konkrét példával pedig máris tudott szolgálni: az egyik – általa meg nem nevezett – váradi befektető 15 millió eurós befektetésről mondott le az adófizetés kiterjesztése nyomán, s vállalkozását Lengyelországban fejleszti tovább, ahol kedvezőbb ajánlatot kapott.

Mint ismeretes, a Ponta-kabinet decemberben döntött úgy, hogy valamennyi építményre kiszélesíti az adófizetési kötelezettséget. Az illeték az építmény értékének 1,5 százaléka lenne éves szinten.

Olyan építményekről van szó egyebek mellett, mint a villanyárammal történő ellátáshoz szükséges valamennyi létesítmény, a trafóházakat és az oszlopokat is beleértve, de ott találjuk a gátakat, a különböző platformokat, a fúrótornyokat, az áru mozgatásához szükséges rámpákat, a kéményeket és hűtőtornyokat, és adót kell fizetni ezentúl a jogi személyek tulajdonában levő medencék, halastavak után is. Nem képez kivételt ugyanakkor ezentúl a vasúti, illetve a közúti infrastruktúra sem.

A kormány keddi döntése értelmében a vállalkozóknak az első összegeket május 25-éig kell befizetniük az államkasszába, a második és egyben utolsó részlet kifizetését szeptember 25-éig kell megejteniük.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS