„Azt viszont már engedtessék meg vállalhatatlan kompromisszumnak tekintenünk, hogy a magyar szervezet koalíciós partnere a magyarellenes érzelmekre nem csupán rájátszva, de egyenesen azokat szítva kampányol. Elfogadhatatlan, hogy Szatmár megyében maga Ponta kormányfő buzdítja az ellenzéki pártok szavazóit is arra, hogy a PSD frissen igazolt jelöltjére szavazzanak, nehogy a magyaroké legyen a mandátum, az pedig egyenesen vérlázító, hogy a szociáldemokraták egyik, a magyarellenességet immár főállásban művelő honatyája ellenséges államnak nevezze Magyarországot.
Vannak határok, amelyeknek az átlépése még kampányban sem megengedhető. A gyűlölet szítása, a kisebbségellenes érzelmekre való rájátszással való voksszerzés nem lehet szalonképes, nem lehet legyinteni, hogy ugyan, kampány van. Ha ugyanis kampányban bocsánatos bűnnek tekintik, azáltal legitimálják ezt a fajta diskurzust, amely aztán már kampányidőszakon kívül is állandósulhat.
Ezért a kompromisszumkészség mellett a magának a magyarság kizárólagos képviselőjének szerepét vindikáló szervezetnek talán illene nyilvánosan az asztalra csapnia.
Már csak azért is, mert például amikor arról lett volna szó, hogy magyar pártokkal fogjon össze, és közös, koalíciós listát állítsanak az EP-választásokra, megmutatta, hogy tud ő kompromisszumképtelen is lenni.”