„Rengeteg vicc kezdődik így. Victor Ponta azonban – mint állította – komolyan beszélt. A jó hír szerinte az, hogy megszűnik majd a vállalaton belüli munkanélküliség. A rossz hírt pedig az jelenti, hogy a cégnek azért lesz munkája, mert Romániát háború fenyegeti.

Gondolom, mennyire föllélegeztek a szakik két hír hallatán. A kormányfő ugyanis alighanem úgy gondolta, hogy a háború rossz híréért bőségesen kárpótol a munkalehetőség. Nem kizárt, hogy akár bőségesen is részletezte a jó hírt. Meglehet, kifejtette: szurkolniuk kell majd az ellenfél tüzérségének, mert minél több román repülőt lőnek le, annál több munkája lesz a gyárnak. Hajrá tüzérség, hajrá lövegek! Az is elképzelhető, hogy hozzátette: ha lebombázzák a gyárat, az sem tragédia, mert akkor még az építőipar dolgozóinak is akad munkájuk. (…)

Olvasson még:

Persze, az sem kizárt, hogy mindezt csak az újságírói fantázia mondatta a kormányfővel, egy azonban biztos: ha a háborút nem is, a háborús fenyegetettséget azonban Victor Ponta már nem is tartotta olyan rossznak, hiszen – szavai szerint – ily módon az ország végre felkészülhet keleti határainak védelmére. Lehet, hogy titokban úgy gondolta, ez még a schengeni csatlakozásnak is jót tenne. Victor Ponta különben is igen derűlátó Románia katonai kapacitását illetően (bár szerencséjére ő maga még nem szagolhatott lőport).”