Ponta nem fizetne az RMGC-nek

Romániának nem érdeke, hogy kártérítést fizessen ahelyett, hogy járadékot kapna a Verespatakra tervezett aranybánya hasznából - mondta Victor Ponta miniszterelnök szombaton, arra reagálva, hogy a ciántechnológiás bányaberuházás engedélyezésére 15 éve váró kanadai főrészvényes a napokban 

kártérítési perrel fenyegette meg a román hatóságokat.

Jonathan Henry, a verespataki kitermelésre létrehozott RMGC-ben 80 százalékos részesedésű Gabriel Resources vezérigazgatója egy, a hazai sajtó által idézett kanadai lapinterjúban jelezte: nem remél előrelépést a bányaberuházás engedélyezésében, ezért a román állam ellen kártérítési perre készül. A román sajtó szerint a kanadai fél kártérítési igénye négymilliárd dollárra tehető.

Az RMGC havonta közöl olyan híreket, miszerint kényszerszabadságra küldi, vagy elbocsátja alkalmazottai többségét.

A szociáldemokrata Ponta emlékeztetett arra, hogy kormányának a verespataki beruházást segítő tavalyi törvénytervezete mögül akkori liberális koalíciós partnere kihátrált. Azt azonban nem tette egyértelművé, hogy az új kormánykoalícióval - amelyben az RMDSZ vezeti a Verespatak-ügyben kulcsszerepet játszó környezetvédelmi és kulturális tárcát - ismét megpróbálja-e elfogadtatni a jogszabályt.

„Nem akarom, hogy a munkahely-teremtés és a bányajáradék haszna helyett a román állam kártérítést fizessen. Éppen elég kárpótlást fizettünk más ügyekért. Többet nem mondhatok, mert úgy értettem, nemzetközi perről van szó, de ha erre sor kerül, természetesen harcolni fogok Románia érdekeiért. Szükség van egy törvényre, és azt csak a parlament fogadhatja el" - mondta a román kormányfő a verespataki főrészvényes kártérítési igényét firtató újságírói kérdésre.

A befektetők fenyegetőzését a lapok annak tulajdonítják, hogy a  bukaresti képviselőház jövő héten szavaz a szenátusban már elutasított Verespatak-tervezetről.

A '90-es évek végén 

az RMGC megvásárolta a román államtól a bányalicencet arra, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját. Az RMGC itt 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni, de - a környezetvédők tiltakozása közepette - a bányanyitás engedélyezésének politikai kockázatát azóta egyetlen tisztségben lévő román kormány sem vállalta magára.

2013 augusztusában

az akkori szociálliberális bukaresti kormány törvénytervezetet fogadott el a beruházóval kötendő új megállapodásról, amely növelné az állam részesedését a majdani haszonból és nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítaná a verespataki beruházást. Ezzel a lépéssel a Ponta-kabinet jelezte nyitottságát a befektetők felé, de a döntés felelősségét a parlamentre hárította.

Ősszel több ezres, esetenként tízezer fős tüntetések kezdődtek az ország nagyobb városaiban, főként Kolozsváron és Bukarestben, majd a zöld aktivisták pártszékház-foglalásának hatására a képviselőház nem fogadta el a bányatörvény azon módosításait, amelyek lehetővé tették volna a beruházás elkezdését. Akkor maga Ponta említette, hogy az állam ezért kártérítést kell, hogy fizessen majd az RMGC-nek.

Az eredeti Verespatak-törvényt idén elutasította a szenátus, a képviselőház május hetedikén szavaz róla.

Fotó: Szabó Tünde

• Újabb bíróság meszelte el az RMGC verespataki projektjét