Koalíciós paktum és „kampány-magyarozás”

Jelen állás szerint úgy tűnik, a romániai magyar közösség szempontjából nem a legjobban alakul a helyzet az RMDSZ kormányra lépését követően. A koalíciós partner Szociáldemokrata Párt (PSD) ugyanis alig néhány hét alatt három olyan kardinális kérdésben is a magyar érdekekkel szöges ellentétben álló álláspontot fogalmazott meg, amelyek rendezését az RMDSZ kormányra lépése feltételéül szabott.

A sort Dan Șova közlekedési miniszter nyitotta, aki bejelentette: nem építik meg az észak-erdélyi autópálya Marosvásárhely és Brassó közötti szakaszát, helyette gyorsforgalmi út létesül, amennyiben meglesznek rá az anyagi források. A miniszter mindezt azzal indokolta, hogy a szóban forgó szakaszon nem olyan a forgalom, hogy indokolná a sztráda megépítését. Ezt ugyanakkor konkrét felmérésekkel, számadatokkal nem támasztotta alá. A koalíciós megállapodásban ugyanakkor az RMDSZ feltételül szabta az észak-erdélyi sztráda továbbépítését. Șova bejelentése pedig akkor sem tekinthető a megállapodás betartásának, ha az Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakasz megépítéséhez hozzáfognak, a Vásárhely-Brassó gyorsforgalmi úttal kapcsolatosan ugyanis nem hangzottak el konkrétumok.

Majd következett Mihnea Costoiu felsőoktatásért felelős tárca nélküli miniszter, aki nem tudott, illetve a jelek szerint nem is akart közvetíteni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar főtanszékei létrehozása kapcsán a magyar oktatók, illetve a román többségi egyetemi vezetés közötti konfliktusban. Bár a magyar oktatási vonal létrehozása szintén része a koalíciós megállapodásnak, a miniszter az egyetem rektorának retorikáját átvéve az egyetemi autonómia megsértésének nevezte a politikum beavatkozását. Vagyis elfogadta, hogy az egyetemnek jogában áll áthágni egy hatályos törvényt – az oktatási törvényt, amely kimondja, hogy köteles létrehozni a magyar főtanszékeket -, és a jogszabály betartására a kormány sem kényszerítheti rá.

Ezt követte Mircea Dușa védelmi miniszter kijelentése, miszerint – a koalíciós paktumban foglaltakkal ellentétben – arról beszélt, nem kell magyar prefektus Maros megyében.

Bár mindez egyáltalán nem tekinthető jó jelnek, a helyzetre részben magyarázatul szolgálhat, hogy kampányidőszak van. Május 25-én európai parlamenti választást tartanak, a PSD pedig megpróbálja elejét venni, hogy az ellenzéki pártok azzal támadhassák, hogy „a román érdekeket elárulva” túlzott engedményeket tett a magyaroknak. Jelenleg ugyanis Romániában a 80-as, 90-es éveket idézi a magyarellenesség mértéke. Ennek egyik fő oka az elhúzódó gazdasági válság, mivel a kormányzó és ellenzéki pártok egyaránt a magyarellenes érzelmek szításával próbálják elterelni a figyelmet arról, hogy nincs érdemi programjuk a helyzet javítására. A mostani magyarellenes hangulat kialakulásában mindemellett kiemelt szerepet játszott a PSD is, amely az elmúlt években – a MOGYE magyar főtanszékeinek megtorpedózásától a székely, illetve magyar jelképek használata elleni hadjáratig, és egy igazi soviniszta, Bogdan Diaconu parlamenti képviselő magyarellenes retorikájának eltűréséig – sokat tett a nemzetiségek közötti viszony megromlásáért.

Mindemellett azon is érdemes lehet elgondolkodni, mennyire elfogadható, hogy kampányidőszakban a román pártok – beleértve az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó alakulatot is – egymásra rálicitálva folytatnak magyarellenes retorikát. A szövetség pedig kormányerőként úgy tesz, mintha ez apró kellemetlenség, természetes jelenség volna. Ha ugyanis elfogadjuk azt az érvet, hogy kampányidőszakban legitim a magyarellenes retorika, az aligha vetíti előre, hogy a román fél előbb-utóbb megpróbálja megérteni a magyar igényeket, és elismerje azok jogosságát, hiszen újra és újra felhangzanak majd a magyar közösség igényeit félresöprő, sőt a magyarokat sértő megnyilvánulások. Ráadásul egy újabb év vesztegetődhet el, hiszen a kampány az európai parlamenti választások után se ér véget. Novemberben ugyanis következik az államfőválasztás.