// 2026. február 26., csütörtök // Edina

22-es csapdájában a Székelyföldet érintő sztráda

// HIRDETÉS

Nagyon úgy tűnik, hogy Bukarestnek esze ágában sincs autópályát vezetni a Székelyföld irányáéba. Közben meg állandóan azt hajtogatja, hogy a régió nem elég fejlett.

Ha beigazolódik a bukaresti illetékesek bejelentése, a Székelyföld közelében még jó ideig nem húzódik autópálya. Ez pedig jelentős mértékben hátráltathatja a régió gazdasági fejlődését.
Dan Şova közlekedési miniszter a közelmúltban jelentette be, hogy pénzhiány miatt nem valószínű, hogy megépítik az észak-erdélyi autópálya Marosvásárhely és Brassó közötti szakaszát. Az már korábban kiderült, hogy a Székelyföld északi részét érintő Marosvásárhely-Jászvásár autópályára sem igen lesz pénz az elkövetkező öt évben.

Eközben a Brassó és a Prahova megyei Comarnic közötti, a Kárpátokat átszelő sztrádaszakaszra jut pénz, mint ahogy a Piteşti és Nagyszeben közötti sztráda is a prioritások között szerepel.

Immár közismert, hogy az észak-erdélyi autópálya, amelynek megépítéséről az RMDSZ nyomására döntött a Năstase-kormány a 2000-es évek elején, és amelynek megépítéséről 2004-ben kötötték meg a szerződést, igazából egyetlen bukaresti kormánynak sem volt szívügye. A gyanú szerint ez volt ugyanakkor az egyik viszonzás azért, mert Washington rábólintott Románia NATO-csatlakozására, ezért kapta meg az amerikai Bechtel cég versenytárgyalás nélkül, a román fél számára néhol meglehetősen kedvezőtlen feltételekkel a kivitelezési jogot.

Az amúgy igencsak drága sztráda megépítésére azóta egyetlen kormány sem tudott – és nem is nagyon akart – pénzt előteremteni, ami eddig elkészült, az tulajdonképpen Kolozsvár körgyűrűjeként funkciónál: a Gyalut és Aranyosgyérest összekötő, 52 kilométeres szakaszról van szó.
Ezen kívül torzóban maradt a Bihar megyei szakaszon egy jókora felüljáró a berettyószéplaki víztározónál.

Bukaret számára egyértelműen nem a magyarok számára is fontos, a magyarok által sűrűbben lakott régiókat összekötő észak-erdélyi sztráda a fontosabb, hanem a dél-erdélyi autópálya, amely az Arad-Temesvár-Nagyszeben vonalon köti össze Erdélyt Bukaresttel. Ennek gazdasági okai is vannak – a finanszírozásához szükséges pénz nagy része az EU-tól érkezik, vagyis nem az államkasszából kell előteremteni. Ennek ellenére ennek az építése is jelentős késéseket szenved.

A  Nagyszeben-Piteşti szakasz hirtelen azért lett fontos, mert a Piteşti-Dacia-üzem tulajdonosa, a francia Renault gyakorlatilag megzsarolta a kormányt, mondván: ha nem lesz hamarosan sztráda-összeköttetés a nyugati határral, akár el is költözhetnek, mivel jelenleg nagyon nehézkesen tudják eljuttatni szállítmányaikat azok rendeltetési helyére.

A Brassó és Comarnic közötti sztráda meg a bukaresti kirándulóknak szól, akik annak megépültével, a főút felszabadulása nyomán könnyebben eljutnának a Prahova völgyében levő üdülőtelepülésekre, valamint a Brassó környéki kirándulóhelyekre.

Az erdélyi infrastruktúrafejlesztés tehát továbbra is akadozik, miközben más régiók élveznek prioritást.

Az hogy a Székelyföldet legalább annak északi és déli peremén érintő autósztrádák közül egyik sem épül meg, csupán a Marosvásárhely – Brassó főút kétszer kétsávosra bővítését helyezték feltételes módon kilátásba, nem azt sugallja, hogy a Ponta-kormánynak szándékában állna hozzájárulni a Székelyföld gazdasági fellendítéséhez. Miközben Bukarest folyamatosan azzal veri vissza az önrendelkezési igényeket, hogy a Székelyföld elmaradott, Bukarest tartja el, és nem lenne képes megállni gazdaságilag a saját lábán, az ilyen intézkedésekkel éppen hogy nem járul hozzá ahhoz, hogy a vidék gazdasága fejlődésnek indulhasson. Furcsa, 22-es csapdájához hasonló helyzet ez: nem fejlesztik a régiót, majd azzal szerelik le a különböző önrendelkezési igényeket, hogy nem elég fejlett a gazdaság.

Eközben a kormánynak egy ideje az RMDSZ is tagja, kormányra lépésének feltételei között pedig az észak-erdélyi autópálya építésének folytatása is szerepelt. A kérdés most az, van-e annyi zsarolási potenciálja, hogy rákényszerítse a nagyobbik kormánypártot az észak-erdélyi sztrádával kapcsolatos terveinek újragondolására. A szövetség ugyanis elvileg éppen azért lépett be a koalícióba, hogy elsősorban az észak-erdélyi sztráda nyomvonala által érintett, magyarlakta régiók fejlesztése érdekében tegyen lépéseket.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Káosz a fejekben: amikor gyerekek ölnek, késelnek, vernek és bántalmaznak

Sánta Miriám

Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.

„Ne legyen adóemelés!” De aztán mégis lett adóemelés. Amikor az RMDSZ közvetlenül farkasszemet néz a dühös választóival

Fall Sándor

A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

Szántai János

A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Sólyom István

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Főtér

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

„Nézzen a szemembe!” Felcsaptak az indulatok az Országgyűlésben a külhoni magyarok szavazata kapcsán
Krónika

„Nézzen a szemembe!” Felcsaptak az indulatok az Országgyűlésben a külhoni magyarok szavazata kapcsán

A Demokratikus Koalíció (DK) az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján is folytatta a külhoni magyarok szavazata kapcsán megkezdett uszítást. Zsigmond Barna Pál válaszában leszögezte: aki a nemzet ellen fordul, „a történelem szemétdombjára kerül”.

Hogy kerül a dilettáns festőcsizma a múzeumi asztalra?
Főtér

Hogy kerül a dilettáns festőcsizma a múzeumi asztalra?

A kolozsvári szépművészeti múzeumban nemrég megnyílt egy kiállítás. Egy újságíró művei lepték el a falakat. Ami önmagában nem baj. A baj az, hogy az ember dilettáns. És a művészeti szakemberek beengedték.

Május eleji robbantások a parajdi sóbánya felszínén: a Salrom tisztázta a történteket
Székelyhon

Május eleji robbantások a parajdi sóbánya felszínén: a Salrom tisztázta a történteket

„Lazító robbantásokat” végzett az Országos Sóipari Társaság tavaly májusban a parajdi sóbánya felszíni sórétegében, amikor új medret próbáltak kialakítani a megnövekedett hozamú Korond-patak elterelésére. A robbanások lehetséges hatásáról érdeklődtünk.

Elhalasztották Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát kilakoltatását
Krónika

Elhalasztották Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát kilakoltatását

A szakadó eső ellenére nagyjából kétszázan gyűltek össze hétfő reggel 10 órakor, a bírósági végrehajtó által küldött kilakoltatási felszólításban szereplő végső időpontban a nagyváradi premontrei templom előtt.

Kapunyitás az államosításnak? Rendkívül magas az erdők és legelők adója
Székelyhon

Kapunyitás az államosításnak? Rendkívül magas az erdők és legelők adója

Szorongató helyzettel kell szembenéznie Csákány Lászlónak, a Szemerja-Görgő közbirtokosság elnökének és még sok kollégájának: az évi költségvetést kell előterjesztenie a tagságnak, ami a kifizetendő adók miatt teljesen ellehetetlenült.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Káosz a fejekben: amikor gyerekek ölnek, késelnek, vernek és bántalmaznak

Sánta Miriám

Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.

„Ne legyen adóemelés!” De aztán mégis lett adóemelés. Amikor az RMDSZ közvetlenül farkasszemet néz a dühös választóival

Fall Sándor

A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

Szántai János

A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Sólyom István

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

// HIRDETÉS