// 2026. október 16., péntek // Gál

22-es csapdájában a Székelyföldet érintő sztráda

// HIRDETÉS

Nagyon úgy tűnik, hogy Bukarestnek esze ágában sincs autópályát vezetni a Székelyföld irányáéba. Közben meg állandóan azt hajtogatja, hogy a régió nem elég fejlett.

Ha beigazolódik a bukaresti illetékesek bejelentése, a Székelyföld közelében még jó ideig nem húzódik autópálya. Ez pedig jelentős mértékben hátráltathatja a régió gazdasági fejlődését.
Dan Şova közlekedési miniszter a közelmúltban jelentette be, hogy pénzhiány miatt nem valószínű, hogy megépítik az észak-erdélyi autópálya Marosvásárhely és Brassó közötti szakaszát. Az már korábban kiderült, hogy a Székelyföld északi részét érintő Marosvásárhely-Jászvásár autópályára sem igen lesz pénz az elkövetkező öt évben.

Eközben a Brassó és a Prahova megyei Comarnic közötti, a Kárpátokat átszelő sztrádaszakaszra jut pénz, mint ahogy a Piteşti és Nagyszeben közötti sztráda is a prioritások között szerepel.

Immár közismert, hogy az észak-erdélyi autópálya, amelynek megépítéséről az RMDSZ nyomására döntött a Năstase-kormány a 2000-es évek elején, és amelynek megépítéséről 2004-ben kötötték meg a szerződést, igazából egyetlen bukaresti kormánynak sem volt szívügye. A gyanú szerint ez volt ugyanakkor az egyik viszonzás azért, mert Washington rábólintott Románia NATO-csatlakozására, ezért kapta meg az amerikai Bechtel cég versenytárgyalás nélkül, a román fél számára néhol meglehetősen kedvezőtlen feltételekkel a kivitelezési jogot.

Az amúgy igencsak drága sztráda megépítésére azóta egyetlen kormány sem tudott – és nem is nagyon akart – pénzt előteremteni, ami eddig elkészült, az tulajdonképpen Kolozsvár körgyűrűjeként funkciónál: a Gyalut és Aranyosgyérest összekötő, 52 kilométeres szakaszról van szó.
Ezen kívül torzóban maradt a Bihar megyei szakaszon egy jókora felüljáró a berettyószéplaki víztározónál.

Bukaret számára egyértelműen nem a magyarok számára is fontos, a magyarok által sűrűbben lakott régiókat összekötő észak-erdélyi sztráda a fontosabb, hanem a dél-erdélyi autópálya, amely az Arad-Temesvár-Nagyszeben vonalon köti össze Erdélyt Bukaresttel. Ennek gazdasági okai is vannak – a finanszírozásához szükséges pénz nagy része az EU-tól érkezik, vagyis nem az államkasszából kell előteremteni. Ennek ellenére ennek az építése is jelentős késéseket szenved.

A  Nagyszeben-Piteşti szakasz hirtelen azért lett fontos, mert a Piteşti-Dacia-üzem tulajdonosa, a francia Renault gyakorlatilag megzsarolta a kormányt, mondván: ha nem lesz hamarosan sztráda-összeköttetés a nyugati határral, akár el is költözhetnek, mivel jelenleg nagyon nehézkesen tudják eljuttatni szállítmányaikat azok rendeltetési helyére.

A Brassó és Comarnic közötti sztráda meg a bukaresti kirándulóknak szól, akik annak megépültével, a főút felszabadulása nyomán könnyebben eljutnának a Prahova völgyében levő üdülőtelepülésekre, valamint a Brassó környéki kirándulóhelyekre.

Az erdélyi infrastruktúrafejlesztés tehát továbbra is akadozik, miközben más régiók élveznek prioritást.

Az hogy a Székelyföldet legalább annak északi és déli peremén érintő autósztrádák közül egyik sem épül meg, csupán a Marosvásárhely – Brassó főút kétszer kétsávosra bővítését helyezték feltételes módon kilátásba, nem azt sugallja, hogy a Ponta-kormánynak szándékában állna hozzájárulni a Székelyföld gazdasági fellendítéséhez. Miközben Bukarest folyamatosan azzal veri vissza az önrendelkezési igényeket, hogy a Székelyföld elmaradott, Bukarest tartja el, és nem lenne képes megállni gazdaságilag a saját lábán, az ilyen intézkedésekkel éppen hogy nem járul hozzá ahhoz, hogy a vidék gazdasága fejlődésnek indulhasson. Furcsa, 22-es csapdájához hasonló helyzet ez: nem fejlesztik a régiót, majd azzal szerelik le a különböző önrendelkezési igényeket, hogy nem elég fejlett a gazdaság.

Eközben a kormánynak egy ideje az RMDSZ is tagja, kormányra lépésének feltételei között pedig az észak-erdélyi autópálya építésének folytatása is szerepelt. A kérdés most az, van-e annyi zsarolási potenciálja, hogy rákényszerítse a nagyobbik kormánypártot az észak-erdélyi sztrádával kapcsolatos terveinek újragondolására. A szövetség ugyanis elvileg éppen azért lépett be a koalícióba, hogy elsősorban az észak-erdélyi sztráda nyomvonala által érintett, magyarlakta régiók fejlesztése érdekében tegyen lépéseket.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Grindeanunak öt hónap kellett, hogy rájöjjön: mégis kormányozna a PNL-vel és az RMDSZ-szel
Főtér

Grindeanunak öt hónap kellett, hogy rájöjjön: mégis kormányozna a PNL-vel és az RMDSZ-szel

Online platformon lehet jelenteni a kormánynak az idegengyűlölő incidenseket. George Simion szimpátiatüntetésekre buzdítja a Georgescu-híveket. Hírek pénteken.

Feltérképezik az igényeket: székelyföldi roma vezetőkkel is találkoznak, a Madarasi-Hargitára is ellátogatnak a Tisza-kormány képviselői
Krónika

Feltérképezik az igényeket: székelyföldi roma vezetőkkel is találkoznak, a Madarasi-Hargitára is ellátogatnak a Tisza-kormány képviselői

Eljuttatta a Krónikának a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium csütörtökön a Tarr Zoltán miniszter vezette küldöttség négynapos erdélyi körútjának programját.

Megkérdezték az amerikai külügyért, benne volt-e Washington keze a Bolojan-kormány megbuktatásában
Főtér

Megkérdezték az amerikai külügyért, benne volt-e Washington keze a Bolojan-kormány megbuktatásában

Továbbá: Marcel Ciolacu felébredt a szendergésből és kijelentette: mihamarabb kormány kell az országnak. És bemutatták Párizsban a vadiúj, nem Romániában gyártott elektromos Dacia Springet.

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában
Székelyhon

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában

Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.

Többnapos körúton igyekszik építeni a Tisza kapcsolatait Erdélyben Tarr Zoltán miniszter
Krónika

Többnapos körúton igyekszik építeni a Tisza kapcsolatait Erdélyben Tarr Zoltán miniszter

Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.

Baleseteztek, majd a férfi sofőr bántalmazta a másik autó női vezetőjét Csíkszeredában
Székelyhon

Baleseteztek, majd a férfi sofőr bántalmazta a másik autó női vezetőjét Csíkszeredában

Közúti baleset történt kedden este Csíkszeredában a Szék utcában, a karambol után pedig az egyik sofőr bántalmazta a másik autót vezető fiatal nőt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS