// 2026. október 22., csütörtök // Elod
Papp Sándor Zsigmond Papp Sándor Zsigmond

Felbontott regények

// HIRDETÉS

Kevés író van, akinek először a neve iránt érez valami eredendő szimpátiát az olvasó, a benne rejlő dallam iránt, mintha egy nagy tavaszi kiáltás lenne a gát tetején, az ébredő világ felé.

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Sándor Zsigmond
2014. április 19., 09:48

„Tudtam, hogy egyszer erre a napra ébredünk majd. Jó ideje gyengélkedett már, bár olyan hírek is jöttek, hogy dolgozik valamin, szerelmes regényen, és a munka egy író esetén mindig jót jelent: a reményt és a küzdelmet. Hogy nem eszi a romlás olyan forrón a kását. Aztán mégis. De a győzelem most is, mint mindig a művészek esetében, csak pillanatnyi.

Gabriel García Márquez. Kevés író van, akinek először a neve iránt érez valami eredendő szimpátiát az olvasó, a benne rejlő dallam iránt, mintha egy nagy tavaszi kiáltás lenne a gát tetején, az ébredő világ felé. Az öröm, a diadal hangjai.

Szeretni is valahogy úgy akartam, ahogy a regényeiben. Ahogy Bayardo San Román az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikájából. Tizenhét éven keresztül ír neki levelet Angela Vicario, egy fél életen át, minden héten egyet annak, aki a világban kóborol. Aztán megérkezik meghízva, félig kopaszon és szemüvegesen San Román, táskáját ledobja a földre, és csak annyit mond: Tessék. Itt vagyok. A táskában pedig ott a kétezer levél, dátum szerint összerakva, felbontatlanul.

 

És épp ez az utolsó félmondat a zseniális, mert addig talán mindenki eljutna, a romantikus regények szereplői is nagyon tudtak epekedni egymásért dacolva térrel és idővel, úgy, ahogy azt a mai mobiltelefonos világban el sem tudjuk képzelni, de ez a megérkezés minden mást felülír. Mert ez az igazi erő, nem felbontani, nem elolvasni, mégis megőrizni mindet, dátum szerint, aztán engedni a soha el nem olvasott makacs szenvedélynek. És ott van a romló testével, az elrepült évekkel, az őrülettel határos kitartással szembe nézve. Hát valahogy így kellene szeretni, gondoltam én tizenkilenc évesen.

Aztán hosszú, nagyon hosszú ideig megpróbáltam elképzelni, hogy milyen lehetett az első estéjük? Reggelig beszélgettek, vagy épp ellenkezőleg: ültek egymás mellett szótlanul, újra és újra megnézve a másikat? Csöndben, félhomályban. Ahogy az egyik magány néz a másikra. És hogy végül ki bontotta fel a leveleket? Ki olvasta el, ki nézett szembe a felfoghatatlannal? Ami már nem szerelem, de még nem téboly. Jó író, mindig ott vágja el a jelenetet, ahonnan a legtöbb út ágazik el. Bár abban a pillanatban még csak úgy érezni, egyetlen ösvény maradt, s azon kell végigmenni. Aztán újabb és újabb utak nyílnak, Bayardo San Román és Angela Vicario pergetik mindennapjaikat, s rakódik egymásra az idő, s minden percben száz év magány ücsörög.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

A Tisza, az RMDSZ, az erdélyi magyarok és a Csillagok háborúja
Krónika

A Tisza, az RMDSZ, az erdélyi magyarok és a Csillagok háborúja

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Krónika

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter

Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.

Megköszönte Tánczos Barna, hogy miniszterelnök-helyettesként, pénzügyminiszterként és ügyvivő tárcavezetőként is dolgozhatott
Székelyhon

Megköszönte Tánczos Barna, hogy miniszterelnök-helyettesként, pénzügyminiszterként és ügyvivő tárcavezetőként is dolgozhatott

Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS