„Lásd nem létező egyetemeinket. Volt itt falurombolás is. Ceauşescu, a román fasiszta őstulok buldózerezni kezdte a magyar falvakat. Nem volt már türelme tűrni, hogy még vagyunk.

Alkotmányos és állampolitika ma is Európa farszelében Románia egységes nemzetállami álma. Saját történelmünk útjáról és múltjáról próbálnak leszorítani, ahogy járdasétára terelték (volna) Marosvásárhelyen a népgyűlésre, tüntetésre igyekvő húszezer embert. Nem ment. És most tele vagyunk tűzdelve figyelmeztetésekkel, nehogy átmenjen szélsőségbe márciusi nemzeti ünnepünk – és most is egyenlő arányban óv az egyik képviselő románt és magyart, decemberit és márciusit! Holott holmi prefektusocskák perelnek, büntetnek az év 365 napján, képviselők, akik a románok székelyföldi elnyomásáról ríják lilára trikolórjukat, feledvén, honnan verődtek ide, s hol vannak sírjai őseiknek.

Marosvásárhelyen csendőrök, rendőrök terelték a Székely Szabadság Napján tüntető magyar gyermekeket, fiatalokat a járdára a térről, »haza, menjetek haza«. És a fiatalok igazat vallottak, kórusban kiáltva: »ITTHON VAGYUNK«. 

Van-e széle, hossza a román fajüldözésnek, állami fasizmusnak?”