// 2026. augusztus 28., péntek // Ágoston

Kampány a magyar diákokért

// HIRDETÉS

A pedagógusszövetség azért kampányol, hogy a magyar szülők magyar iskolába írassák gyereküket, hogy beteljen a beiskolázási létszám. Lényeges ugyanakkor, hogy milyen színvonalú oktatást biztosítanak a magyar diákok számára.

Tanulságos az felhívás, amellyel a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) fordult a romániai magyar szülőkhöz, és amelyben arra kéri őket: gyermekeiket írassák magyar osztályokba, ezáltal is elősegítve a beiskolázási tervek megvalósulását.

A közlemény a magyar közösség régi problémáját hozza újra felszínre: azt, hogy számos szülő úgy gondolja, gyermeke jobban érvényesül majd felnőttként, ha az állam nyelvén végzi tanulmányait. Az másodlagos szempontnak tekintik, illetve valószínűleg sokan nem is tartják reális veszélynek, hogy gyermekük ezáltal elindulhat az asszimilálódás útján, hiszen a magyar kultúrából kikerülve, illetve annak iskolákban tanított alapjaival meg sem ismerkedve sokkal fogékonyabb lesz a román közeg ingereire, és hajlamosabb lesz ő is román iskolába íratni majdan megszülető gyerekét, ami végül egy-két generáció múlva teljes beolvadást eredményez.

Mindamellett, hogy tiszteletben tartandó azok döntése, akik minden ellenkező érv ellenére ezt látják az érvényesülés útjának, valamint azokét is, akik számára nem okoz gondot a magyar identitás feladása, aggasztó, hogy ilyen kampányokra van szükség a magyar diáklétszám szinten tartásához.
A rendszerváltás óta eltelt időszakban számos magyar oktatási intézmény alakult újra vagy jött létre, mind alsó tagozatos, mind középiskolai szinten, eközben pedig a magyar felsőoktatás is bővült. Ma már szórványtelepüléseken is több magyar oktatási intézmény jött létre az évek folyamán, így olyan helyeken, ahol a szülők csupán jobb híján, a magyar iskola hiánya miatt adták román iskolába gyereküket, megvan a lehetőség arra, hogy – ha nem is a településen, de annak közelében – magyarul tanulhassanak a gyerekek.

Ugyanakkor a statisztikák továbbra is azt mutatják, hogy a magyar diákok száma alacsonyabb a magyarság számarányánál. Számos szülő íratja még mindig román iskolába a gyerekét olyan településeken is, ahol pedig a közelben, vagy akár tömegközlekedéssel könnyen elérhető helyszínen magyar oktatási intézmény is rendelkezésre áll.

Pedig a magyar nyelvű oktatáshoz való jog is olyan, mint a hivatali anyanyelvhasználaté: annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Gyakran a román hatóságok akadályozzák érvényesülését, de nem ritka, hogy maguk a magyar polgárok azok, akik a rég beléjük rögzült félelem miatt, esetleg megszokásból, igénytelenségből, arra hivatkozva, hogy nem ismerik a hivatalos kifejezéseket, nem használják az anyanyelvüket, vagy például az üzletekben nem igénylik a magyar nyelvű kiszolgálást, a magyar feliratokat.

Ezért lenne fontos, hogy a magyar polgárokban tudatosodjon: csak akkor számítanak egyenrangú polgárnak a többségiekkel, ha az élet minden területén, az iskolákban, a hivatalokban is és az üzletekben is ugyanúgy használhatják anyanyelvüket, mint a román nemzetiségűek. Hiába küzdenek az iskolák a magyar beiskolázási keretek csökkentése ellen, ha a szülők nem tartják fontosnak, hogy kihasználják a lehetőségeket.

Az RMPSZ felhívása, és a hasonló célú kampányok ezért is lényegesek. Azonban ugyanilyen lényeges, hogy a magyar oktatási intézmények egyetlen erénye ne az legyen, hogy magyarok. Versenyképes tudást nyújtó iskolák, kiemelkedő teljesítményű pedagógusok szükségesek ahhoz, hogy a magyar szülők valóban azt érezzék: gyermekük akkor érvényesül majd jobban, ha magyar tanintézménybe íratják.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?
Főtér

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?

Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...

Rejtély, miért kérte hazarendelését Montreálból Románia magyar nemzetiségű főkonzulja
Krónika

Rejtély, miért kérte hazarendelését Montreálból Románia magyar nemzetiségű főkonzulja

Saját kérésére visszahívták állomáshelyéről Balla Tullia Imolát, Románia montreáli főkonzulját, aki két és fél éve látta el a diplomáciai kirendeltség irányítását. A korábban számos kormányzati pozíciót betöltő diplomatát több mindennel megvádolták.

Kígyómarás után a ChatGPT-től kért tanácsot egy nő ahelyett, hogy rögtön orvoshoz fordult volna – hírmix
Főtér

Kígyómarás után a ChatGPT-től kért tanácsot egy nő ahelyett, hogy rögtön orvoshoz fordult volna – hírmix

Vízbe fulladt egy idős férfi Neptunon, eszméletlen kamaszt mentettek ki a tengerből Konstancán. Triciklivel hajtott a forgalommal szemben az A1-es autópályán egy idős férfi.

Tengerbe fulladt az a férfi, akit ma már háromszor is kihúztak a hullámok közül, de újra visszament
Székelyhon

Tengerbe fulladt az a férfi, akit ma már háromszor is kihúztak a hullámok közül, de újra visszament

Egy 68 éves férfi fulladt a tengerbe Eforiénál csütörtök délután, miután a nap folyamán háromszor is kimentették a hullámok közül a vízimentők, de újra és újra bement a vízbe. Eforie Nord strandjain vörös zászló van kitűzve, tilos a fürdőzés.

Külföldi munka: így számítják be a ledolgozott éveket a nyugdíjba
Krónika

Külföldi munka: így számítják be a ledolgozott éveket a nyugdíjba

Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.

Nagy mennyiségű aranyat foglaltak le egy székelyföldi házkutatás során
Székelyhon

Nagy mennyiségű aranyat foglaltak le egy székelyföldi házkutatás során

Csempészet gyanúja miatt tartottak házkutatást csütörtökön a gyergyószentmiklósi bíróság által elrendelt parancs alapján. Az akció során 888,43 gramm aranyat, valamint 27 ezer lejt, 550 eurót és 200 svájci frankot találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS