Kampány a magyar diákokért

Tanulságos az felhívás, amellyel a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) fordult a romániai magyar szülőkhöz, és amelyben arra kéri őket: gyermekeiket írassák magyar osztályokba, ezáltal is elősegítve a beiskolázási tervek megvalósulását.

A közlemény a magyar közösség régi problémáját hozza újra felszínre: azt, hogy számos szülő úgy gondolja, gyermeke jobban érvényesül majd felnőttként, ha az állam nyelvén végzi tanulmányait. Az másodlagos szempontnak tekintik, illetve valószínűleg sokan nem is tartják reális veszélynek, hogy gyermekük ezáltal elindulhat az asszimilálódás útján, hiszen a magyar kultúrából kikerülve, illetve annak iskolákban tanított alapjaival meg sem ismerkedve sokkal fogékonyabb lesz a román közeg ingereire, és hajlamosabb lesz ő is román iskolába íratni majdan megszülető gyerekét, ami végül egy-két generáció múlva teljes beolvadást eredményez.

Mindamellett, hogy tiszteletben tartandó azok döntése, akik minden ellenkező érv ellenére ezt látják az érvényesülés útjának, valamint azokét is, akik számára nem okoz gondot a magyar identitás feladása, aggasztó, hogy ilyen kampányokra van szükség a magyar diáklétszám szinten tartásához.
A rendszerváltás óta eltelt időszakban számos magyar oktatási intézmény alakult újra vagy jött létre, mind alsó tagozatos, mind középiskolai szinten, eközben pedig a magyar felsőoktatás is bővült. Ma már szórványtelepüléseken is több magyar oktatási intézmény jött létre az évek folyamán, így olyan helyeken, ahol a szülők csupán jobb híján, a magyar iskola hiánya miatt adták román iskolába gyereküket, megvan a lehetőség arra, hogy – ha nem is a településen, de annak közelében – magyarul tanulhassanak a gyerekek.

Ugyanakkor a statisztikák továbbra is azt mutatják, hogy a magyar diákok száma alacsonyabb a magyarság számarányánál. Számos szülő íratja még mindig román iskolába a gyerekét olyan településeken is, ahol pedig a közelben, vagy akár tömegközlekedéssel könnyen elérhető helyszínen magyar oktatási intézmény is rendelkezésre áll.

Pedig a magyar nyelvű oktatáshoz való jog is olyan, mint a hivatali anyanyelvhasználaté: annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Gyakran a román hatóságok akadályozzák érvényesülését, de nem ritka, hogy maguk a magyar polgárok azok, akik a rég beléjük rögzült félelem miatt, esetleg megszokásból, igénytelenségből, arra hivatkozva, hogy nem ismerik a hivatalos kifejezéseket, nem használják az anyanyelvüket, vagy például az üzletekben nem igénylik a magyar nyelvű kiszolgálást, a magyar feliratokat.

Ezért lenne fontos, hogy a magyar polgárokban tudatosodjon: csak akkor számítanak egyenrangú polgárnak a többségiekkel, ha az élet minden területén, az iskolákban, a hivatalokban is és az üzletekben is ugyanúgy használhatják anyanyelvüket, mint a román nemzetiségűek. Hiába küzdenek az iskolák a magyar beiskolázási keretek csökkentése ellen, ha a szülők nem tartják fontosnak, hogy kihasználják a lehetőségeket.

Az RMPSZ felhívása, és a hasonló célú kampányok ezért is lényegesek. Azonban ugyanilyen lényeges, hogy a magyar oktatási intézmények egyetlen erénye ne az legyen, hogy magyarok. Versenyképes tudást nyújtó iskolák, kiemelkedő teljesítményű pedagógusok szükségesek ahhoz, hogy a magyar szülők valóban azt érezzék: gyermekük akkor érvényesül majd jobban, ha magyar tanintézménybe íratják.