Az Erdély autonómiájáért indított petíciót több mint tízezren írták alá eddig. Mi a következő lépés? Hogyan lehet politikai „tőkére” váltani – ha kell egyáltalán – az autonómia népszerűségét?
A petíció leadása lett volna a következő lépés, de ezt most felülírta a kormányválság. Nem szeretnénk, ha kérésünk „elkallódna a nagy zűrzavarban”. Tovább folytatjuk az aláírásgyűjtést, hogy minél nagyobb súlya legyen. Nagyon veszélyes játék az autonómia kérdésének politikai szintre emelése, ehhez még nagyon az elején vagyunk. Mi a mozgalom típusú, alulról szerveződő építkezésben hiszünk. 2016-ban beszélhetünk politikai tőkéről is, akkor majd aktuális lehet.
Mi lehet a szerepe az Autonomy for Transylvania típusú Facebook-oldalaknak, internetes kezdeményezéseknek az Erdély autonóm státusáért folytatott küzdelemben?
Az oldalnak felvilágosító, közösségépítő és mozgósító szerepe lehet. Felvilágosító abban az értelemben, hogy sokan az oldal megtalálása után, az ott folytatott viták közben értik meg, hogy miről is szól az erdélyi autonómia. Közösségépítő, hiszen immár több ezer autonomista találkozóhelye, etnikumtól függetlenül. Sokan már találkoztak, közös programokat szerveztek vagy éppen egyesületbe szerveződtek. Végül mozgósító, mert egy ekkora bázisú oldallal igen gyorsan el lehet érni rengeteg embert, egy-egy esemény kapcsán.
Tervezik-e, hogy kilépnek a virtuális térből? Ha igen, hogyan?
Volt már egy flashmobunk, akkor jócskán kiléptünk a virtuális térből és el is értük célunkat: napokig erről írtak a román és magyar médiában egyaránt, felhívták a figyelmet az ügyre. Szeretnénk újabb megmozdulást szervezni, de még nincsen rögzített időpontunk. A későbbiekben szeretnénk politikai téren is szerepet vállalni.
Fancsali Ernő a Facebookon
Ha jól emlékszem, elég kevesen gyűltek össze arra a bizonyos Széchenyi téri megmozdulásra. Mintha az emberek „virtuálisan” inkább vállalnák a meggyőződésüket, jól látom ezt?
Valóban bátrabbak az emberek a az online térben, éppen ezt a félelmet akarjuk megtörni minden egyes megmozdulással. Az hiszem, részben sikerült bátrabbá tenni őket, egy ideje az autonómia szó sem tabu a románok körében, ezt is részben magunknak tulajdonítjuk. Ami a Széchenyi téri akciót illeti, ott szándékosan nem akartunk sokaságot, mert akkor még nem tudtunk volna egy nagyobb, vegyes etnikumú tömeget irányítani. Így inkább azon volt a hangsúly, hogy minél több román nyilatkozzon és legyen lehetőleg minél több erdélyi zászló, ez, azt hiszem, sikerült is.
Említette, hogy szeretnének később politikai szerepet is vállalni. Milyen formában?
Felmerült, hogy független jelölteket támogatnánk a választásokon, ez most az EP-választáson nem sikerülhetett, mert Sabin Gherman végül nem indul, de önkormányzati szinten mindenképp szeretnénk saját jelölteket. A most formálódó autonomista egyesületekkel együtt pedig szeretnénk egy erdélyi koalíciót a 2016-os parlamenti választásokon. Ebbe várjuk majd a Német Demokrata Fórumot és magyar pártokat is. A koalíció gerincét azonban olyan szervezetek alkotnák, mint a Bánsági Liga (Liga Bănățeană) vagy éppen a heteken belül megalakuló Demokratikus Erdély Liga (Liga Transilvania Democrată).
Érdekelne a petíciót aláírók nemzetiségi összetétele. Mekkora a támogatottsága az autonómiának az erdélyi románok körében, van-e erről kimutatásuk?
A petíciót többségében magyarok írták alá, de legalább negyven százalékát még így is a románok teszik ki. Egy korábbi online felmérés szerint a válaszadók 81%-a támogatta Erdély autonómiáját. Pontos adatunk nincs erről, de az biztos, hogy számuk növekedőben van. Ebben nagy szerepe van Sabin Gherman műsorának, amit több mint egymillióan néznek meg esténként.
Keresik-e a kapcsolatot más, világhálós és offline autonomista csoportokkal (esetleg politikai szervezetekkel), románokkal és magyarokkal egyaránt?
Természetesen kapcsolatban vagyunk szinte minden hasonló autonomista mozgalommal, többször találkoztunk már, Erdély különböző városaiban. Ezek a találkozók mindig többnemzetiségűek, magyarok, románok, szászok vannak jelen. Mindenkinek más elképzelése van, sokszor heves viták alakulnak ki. Egyvalami köt össze minket, az erdélyiségünk, amit legfontosabb identitásképző motívumunknak tartunk. Többnyire a románokkal keressük a kapcsolatot, mert úgy gondoljuk, a magyarokat nem nagyon kell győzködni az autonómia fontosságáról.