„Elsősorban az oroszoknak, persze, de hivatkozhattak rá a lengyel, a román, a tatár, a magyar és más kisebbségi közösségek is. Az oroszok éltek is vele, a többi kevésbé tudott, mégis valami védőpajzsot látott a törvényben.
Az ukrán parlament eszement lépése igazi casus bellit kínált Oroszországnak, mely nem is késlekedett katonai lépéseket tenni: bevonult a Krím-félszigetre, melynek Ukrajna alighanem búcsút inthet. De könnyen megtörténhet, hogy a többi orosz többségű területeknek is, Harkov térségének, a Donbásznak például. A vesztesek pedig nem csak az ukránok lesznek, hanem a krími tatárok, a bukovinai románok, a kárpátaljai magyarok is. Ha Ukrajna megcsonkul, akkor igencsak felerősödik a nacionalizmus, ami semmi jóra nem vezet, esetleg polgárháborúhoz. Ez a tákolt államok átka különben, melyek létük, fennmaradásuk zálogát a többségi kizárólagosságban, a nemzetiségek elnyomásában, sőt letagadásában látják.”
Olvasson még:
- Taxisok, avagy az ország, ahol a vélemény az úr
- A román társadalom már nem retteg annyira a magyaroktól, hogy ebből kiemelt politikai téma legyen – Kiss Tamás szociológussal beszélgettünk (2. rész)
- Pénteki hírmix: nem kérnek a monarchiából a románok, halaszthatják a vizsgákat, ha nem lesz vége a tanügyi sztrájknak