„

Addig is, ami talán a legfontosabb: mivel a néppárt teljesen átengedte a terepet, az RMDSZ egyedüli erdélyi magyar pártként indulhat a brüsszeli mandátumokért. Ebből következően, ha veszi az akadályokat, akkor kizárólag övé a dicsőség, ha elbukik, akkor viszont a felelősség. Egy korábbi jegyzetben azt írtam, mi sem lenne természetesebb, mint az, hogy Tőkés László, az EMNP védnöke az általa fémjelzett alakulat jelöltjeként induljon. Ezáltal kapásból cáfolhatta volna az ellenfelei, ellenségei által hangoztatott feltételezést, miszerint mindenáron egy újabb mandátumot szeretne, ezért inkább az anyaországi Fidesz-listán való indulást választja, mintsem a bizonytalan kimenetelű egyéni, vagy néppárti-jelöltséget.

Ha Tőkés valóban Fidesz-jelöltként indul, akkor ezáltal igen nehéz helyzetbe sodorhatja a néppártot. A legnehezebben megválaszolható kérdés, amit nekik szegeznek majd a következő: milyen párt az, amelynek sikerében védnöke sem bízik? Mindenesetre rossz előjel ez a jövőre nézvést. Merthogy köztudomású, a néppárt 2016-ra, elsősorban a helyhatósági választásokra gyúr. Ezért nem mellékes – saját sorsának alakulása szempontjából sem, s az erdélyi nemzeti, jobboldali politizálás jövőjét tekintve sem –, hogy ezúttal a lehető legrosszabb döntést hozta.”