„A szélsőségesek szeretnének »nemzetállamot« fabrikálni Ukrajnából, melyről minden elmondható, csak ez nem. A hatalmas számú orosz kisebbség, a lengyelek, a tatárok nem nagyon érezhetik biztonságban magukat, de ugyanez vonatkozik az észak-bukovinai románokra és a kárpátaljai magyarokra is. Viktor Janukovics egyetlen pozitívumot mondhatott magáénak országlása során, jelesen a kisebbségi nyelvek regionális hivatalos nyelvekként való elismerését. Kárpátalján ez némi lélegzethez juttatta a 200 ezer főre tehető magyarságot is. A törvényt vasárnap érvénytelenítette az ukrán parlament.
Így most megindulhat a kárpátaljai magyar exodus az anyaország felé. Igen, az anyaországba, mely néhány kilométerre esik Beregszásztól, Ungvártól, Nagyszőlőstől, Huszttól, Munkácstól, Visktől, Técsőtől, míg Kijev, Harkov, de még Lemberg is olyan messzire, hogy legtöbb kárpátaljai lakos soha meg sem fordul arra. Ezt a területet évszázadokon át ruszinok és magyarok lakták, kevés román és zsidó közösség színesítette az etnikai palettát.
Olvasson még:
- Hétfői hírmix: A galaciak esete a trianoni megemlékezéssel, parkolóházból esett ki a medve, az elnök felesége ékszert reklámoz
- Hogyan lehet lapot készíteni kamaszoknak a TikTok korában? – Interjú Farkas Kingával, a Cimbora főszerkesztőjével
- „Bizonyos értelemben az iskola egy gyerekmegőrző lett” – interjú Bak Márta pedagógussal
Hírét sem hallották nagyukránoknak és nagyoroszoknak, kik – megszerezvén, elcsatolván a területet – a széles nyomtávú vasúttal együtt behozták a málenkij robotot, az uralkodni vágyást, a nemzeti türelmetlenséget. S lett Uzsgorod, Munkácsevo, Vinogradov, Bergovo, de még Csapból is Csopot csináltak. Hadd érezzék a magyarok, kik is az igazi urak. Ez körülbelül ugyanúgy történt, mint Erdélyben, ahol az új keresztségben például Ozun lett Uzonból.”