Ezért buktak meg a „kisebbségbarát” alkotmánymódosítások

A bírótársaim valamennyi alkotmányellenesnek nyilvánított cikkely esetében az alaptörvény első cikkelyére hivatkoztak, amely szerint Románia egységes nemzetállam. Interjú.
Hirdetés

Mire hivatkozva nyilvánították alkotmányellenesnek a bírák a kisebbségek számára kedvező módosító javaslatokat?

A bírótársaim valamennyi alkotmányellenesnek nyilvánított cikkely esetében az alaptörvény első cikkelyére hivatkoztak, amely szerint Románia egységes nemzetállam. Ezzel a paragrafussal ütközik szerintük a szimbólumhasználatra, a közigazgatási alegységek létrehozására vonatkozó előírás, illetve az is, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségek képviselői saját döntéshozó és végrehajtó szerveket hozhatnak létre.

Próbálta-e győzködni a bírákat az igazáról?

Öt órán keresztül soroltam az érveimet a mellett, hogy a kisebbségi jogokról szóló előírások nem csorbítják a román államnak sem a nemzeti, sem az egységes jellegét. Megemlítettem a balázsfalvi nyilatkozatot, idéztem a moldovai alkotmánybírák érveit is, amelyre hivatkozva a Pruton túli ország hivatalos nyelvéről döntöttek. Felvezettem az egész történelmet, de hát azt hiszem, hogy csak magamnak.

Lehet-e ezeket az RMDSZ-javaslatokat esetleg átfogalmazni úgy, hogy átmenjenek az alkotmánybíróság újabb szűrőjén?

Ha az alkotmánybíróság a hatályos alaptörvény szerint alkotmányellenesnek nyilvánít egy módosító javaslatot, akkor ezt az indítványt már nem lehet a parlament elé terjeszteni. Ez akkor lehetséges csak, ha alkotmányozó nemzetgyűlés alakul, amely új alaptörvényt fogad el.

    

Hirdetés