„Az alkotmányt módosító parlamenti különbizottság kedden elfogadta azt az RMDSZ-javaslatot, hogy a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe szerveződhessenek. Honnan jött ez az elképzelés?
Normal
0
21
false
false
false
HU
X-NONE
X-NONE
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:”Calibri”,”sans-serif”;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;
mso-bidi-font-family:”Times New Roman”;
mso-bidi-theme-font:minor-bidi;
mso-fareast-language:EN-US;}
Ezt a javaslatunkat már tavaly benyújtottuk az alkotmányt módosító parlamenti különbizottságban, ám akkor nem fogadták el. Akkor azt nem tudtuk megakadályozni, mert nem voltunk elegen, hogy bekerüljön a módosított alkotmány szövegtervezetébe a megyék mellett új közigazgatási egységként a régió fogalma. Ezt nem tartottuk jó megoldásnak, ezért akkor azt javasoltuk, hogy a régióban lehessen létrehozni különleges státusú alrégiókat, közigazgatási alegységeket. Ezt a módosító indítványunkat nyújtottuk be ismét ezen a héten, amit végül úgy fogadtak el, hogy a „különleges státus” meghatározást kivették. Azért jártunk el így, mert számolnunk kell azzal a lehetőséggel, hogy az ország régiós felosztása nem úgy alakul, ahogy mi szeretnénk.
Nevezhető ez akkor egy fajta B-tervnek arra az esetre, ha mondjuk a közigazgatási régiók kialakításakor nem sikerül megakadályozni, hogy Székelyföld egy román többségű régióba kerüljön?
Igen. Ilyen helyzetben mit tehetett az RMDSZ? Ha nem tud valamit megakadályozni, mert ellenzékben van, akkor fogja a gyöngyberakásos pisztolyát és hasba lövi magát, vagy próbál egy olyan helyzetet teremteni, hogy ha mégis átmegy az alkotmánymódosítás és az erdélyi magyar közösség, Székelyföld számára kedvezőtlen közigazgatási régiókat alakítanak ki, akkor legyen lehetőségünk egy alrégiós változatot tovább vinni. Mi azt mondjuk, hogy a dél-tiroli modell elfogadható megoldás lenne Székelyföld és Partium számára is. És az alrégió fogalmát tartalmazó alkotmány jogi keretet biztosítana ennek a modellnek az átvételére. Az alrégió fogalmát törvénnyel kell majd tartalommal megtölteni, természetesen akkor, ha nem sikerül számunkra is kedvező régiókat kialakítani. Ha például megalakulhat a Hargita, Kovászna és Maros megyéből álló régió, akkor számunkra többé nem téma az alrégió. Ám ez az plusz, amit mi ilyen helyzetben megoldásnak találtunk.
Vannak már olyan hangok, hogy az RMDSZ ezen a téren is az „apró lépések politikáját” követi. Ezeket a bírálatokat hogyan kommentálja?
Ellenzéki helyzetből, egy ekkora koalíciós többséggel szemben, nem lebecsülendő egy ilyen indítványt bevinni a módosított alkotmány szövegtervezetébe. De nyilván azoknak, akiknek semmi sem jó, és egyetlen érdekük az, hogy az RMDSZ-t hasbalőve lássák, ez a megoldás sem tetszik.”