// 2025. november 14., péntek // Alíz

Visszakapja régi fényét Erdély és Magyarország első sós gyógyfürdője

// HIRDETÉS

Nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchia idején, a kommunizmusban is a marosújvári sós vízre esküdtek a vendégek.

Marosújváron található a legmagasabb, 98 százalékos tisztaságú só egész Romániában, így nem csoda, hogy a hatóságok visszaadnák a település egykoron híres gyógyfürdőjének régi pompáját. Marosújvár önkormányzata tíz évre szóló partnerséget kötött a Fehér megyei önkormányzattal, hogy felélesszék az Osztrák-Magyar Monarchia idején meghonosított fürdőkultúrát.

A Fehér megyei kisváros Romániához kerülve is az egyik legismertebb sós gyógyfürdő maradt, erdélyi szinten ez vonzotta a legtöbb vendéget. A helyi hatóságok most hatmillió eurós beruházással akarják újra felépíteni a korábban tönkrement fürdőt: kezelő- és wellness-központot, édes és sós vizes medencéket alakítanának ki. Silviu Vinţeler, Marosújvár polgármestere a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy

a munkálatok egy héten belül elkezdődnek.

Mivel a marosújvári sós víz elsősorban az idegrendszeri és reumatológiai betegségek gyógyítására alkalmas, külön kezelőkabinokat hoznak létre, ahol a természet ajándékát kifejezetten gyógyászati célra használják majd.

Emellett szórakoztató részlege is lesz a fürdőnek, ahol két édes vizű és egy nagyobb sós vizű medencében fürdőzhetnek majd a vendégek, de száraz és nedves szauna is a rendelkezésükre áll. A gyógyfürdő nyaranta 700, tél idején 400 vendéget lesz képes fogadni naponta. A létesítményt tíz évig közösen fogja működtetni a két önkormányzat, mely anyagilag is fele-fele arányban járul hozzá a megvalósításához.

Fotók: https://kepeslapok.files.wordpress.com

A kivitelezést a S.C. TCI Contractor General S.A. – S.C. Iasicon S.A. cégcsoportnak ítélték, melynek egy egész épületkomplexumot kell felhúznia. Ugyanis az említett kezelőközponthoz a vendégek szórakoztatására is alkalmas létesítmények tartoznak, lesz fitneszterem, étterem, wellness-részleg és a kisebbek számára játszótér is.

De a fürdő komoly egészségügyi részleggel is büszkélkedik majd, a különböző gyógyvizes kúrák mellett masszázsra és fizioterápiás kezelésekre is lesz lehetőség, de tornázhatnak, benti és kinti sporttevékenységeket is űzhetnek itt a vendégek.

A nagyszabású létesítmény több mint 10 ezer négyzetméteren épül, csak a kinti medencék 1700 négyzetméternél nagyobb területet foglalnak el, köréjük zöldövezetet alakítanak ki. A kezelő- és szabadidőközpontottal 30 hónap alatt, 2021 elejére kell elkészülnie a kivitelezőnek.

Marosújvár, eredeti nevén Marosakna kiváló földtani és földrajzi adottságokkal rendelkezik, egy felszínig húzódó sótelep peremén helyezkedik el, már a rómaiak idején is bányásztak itt sót. Máig működő sóbányája 1791-ben nyílt meg és a legjelentősebb  volt Erdélyben és Magyarországon egyaránt: sokáig ez adta az erdélyi sókitermelés hatvan százalékát. Így nem csoda, hogy

itt nyílt meg 1889-ben Magyarország első sós gyógyfürdője,

amely a bányákból kiszivattyúzott sós vizet hasznosította gyógyászati célokra. A marosújvári gyógyfürdőről közölt írásában a Művelődés havilap arról számolt be, hogy ennek nagy előnye volt más hasonló létesítményekhez képest, hogy vizét cserélni, hígítani és melegíteni lehetett. Három társas úszómedencéje volt különböző hőmérsékletű vízzel, de édesvizű zuhanyzó, gőzfürdő, uszoda és öltözőszobák is tartoztak hozzá. 1890-ben újabb részlegekkel bővítették, a hideg és meleg sós fürdőkúra mellett gőzfürdővel egészítették ki a kínálatot, de tej- és szőlőkúrát is alkalmaztak itt.

Nagy népszerűségnek örvendett, évekig még reklámra sem volt szüksége.1898-ben újra bővítették, külön férfi és női osztály nyílt. Az épületek körül lévő területet parkosították, a Ligetben táncmulatságokat szerveztek és Kaszinót nyitottak. A fürdőtől tízpercnyire volt a posta és a távírda, a vasútállomásról omnibuszon lehetett bemenni a városba. A fürdőt

1948-ban államosították, de a kommunizmusban is töretlen maradt a népszerűsége.

A hatvanas években felújították a strandot, a bánya elhagyott tárnáiban a parajdihoz hasonló szanatóriumot rendeztek be az asztmások részére. 1978 tavaszán a tárnákat elöntötte a víz, a szanatórium berendezését már nem sikerült kimenteni. A 80-as években még 7500-8000 vendég érkezett ide évente elsősorban reumatológiai és nőgyógyászati panaszokkal. Azonban az 1989-es fordulat nem kedvezett sem a fürdőnek, sem a strandnak: mindkettőt lebontották.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Pár hónap és többé nem kell papírokkal rohangászni a háziorvostól a gyógyszertárba és a klinikára – hírek vasárnap
Főtér

Pár hónap és többé nem kell papírokkal rohangászni a háziorvostól a gyógyszertárba és a klinikára – hírek vasárnap

Online zajlik majd a gyógyszerek felírása és kiváltása, a páciensek pedig minden egészségügyi adatukhoz hozzáférnek. Továbbá: az adóhatóság rászáll az esküvőszervezőkre, egy férfi pedig az utcán ölte meg volt élettársát, három gyermekének anyját.

Márton-napi lámpás felvonulás Kalotaszegen: a fényt, a jóságot vitték haza az óvodások
Krónika

Márton-napi lámpás felvonulás Kalotaszegen: a fényt, a jóságot vitték haza az óvodások

Évről évre nagyobb érdeklődés övezi a Márton-napi lámpás felvonulást Kalotaszegen, melynek hagyományát a térségben előbb Körösfőn, majd 2023-tól Bánffyhunyadon teremtették meg, bevonva Kolozs és Szilágy megyei óvodákat.

Botrány a tornászvilágban: egy edzőnő a vádak szerint brutálisan bánt a tornászlányokkal…
Főtér

Botrány a tornászvilágban: egy edzőnő a vádak szerint brutálisan bánt a tornászlányokkal…

… egy PSD-s szenátort megbüntettek, mert jogsi nélkül vezetett, most ismét kormányhoz ült… és egy polgár arra ébredt, hogy elözönlik a házát a maszkos rendőrök, hogy hol a puska, hol a felesége.

Átvette a nyereményt és üzent a hatoslottó erdélyi nyertese
Székelyhon

Átvette a nyereményt és üzent a hatoslottó erdélyi nyertese

Átvette nyereményét a vasárnapi hatoslottó-sorsolás telitalálatos nyertese, de nem kívánta nyilvánosságra hozni a személyazonosságát – jelentette be kedden a Román Lottótársaság. Néhány dolgot azért mégis elárult magáról.

Letámadja a magyarellenességet a román szövetség
Krónika

Letámadja a magyarellenességet a román szövetség

Részben a magyarellenesség visszaszorítása érdekében alkalmaz oktató célzatú „önbüntetést” a Román Labdarúgó-szövetség.

Több száz gazdasági egységet érint az ANAF most induló nagyszabású ellenőrzőakciója
Székelyhon

Több száz gazdasági egységet érint az ANAF most induló nagyszabású ellenőrzőakciója

Nagyszabású adóellenőrzést indít az ANAF, amely több mint ötszáz nagy adózót érint különböző gazdasági ágazatokból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS