// 2026. október 9., péntek // Dénes

Visszakapja régi fényét Erdély és Magyarország első sós gyógyfürdője

// HIRDETÉS

Nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchia idején, a kommunizmusban is a marosújvári sós vízre esküdtek a vendégek.

Marosújváron található a legmagasabb, 98 százalékos tisztaságú só egész Romániában, így nem csoda, hogy a hatóságok visszaadnák a település egykoron híres gyógyfürdőjének régi pompáját. Marosújvár önkormányzata tíz évre szóló partnerséget kötött a Fehér megyei önkormányzattal, hogy felélesszék az Osztrák-Magyar Monarchia idején meghonosított fürdőkultúrát.

A Fehér megyei kisváros Romániához kerülve is az egyik legismertebb sós gyógyfürdő maradt, erdélyi szinten ez vonzotta a legtöbb vendéget. A helyi hatóságok most hatmillió eurós beruházással akarják újra felépíteni a korábban tönkrement fürdőt: kezelő- és wellness-központot, édes és sós vizes medencéket alakítanának ki. Silviu Vinţeler, Marosújvár polgármestere a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy

a munkálatok egy héten belül elkezdődnek.

Mivel a marosújvári sós víz elsősorban az idegrendszeri és reumatológiai betegségek gyógyítására alkalmas, külön kezelőkabinokat hoznak létre, ahol a természet ajándékát kifejezetten gyógyászati célra használják majd.

Emellett szórakoztató részlege is lesz a fürdőnek, ahol két édes vizű és egy nagyobb sós vizű medencében fürdőzhetnek majd a vendégek, de száraz és nedves szauna is a rendelkezésükre áll. A gyógyfürdő nyaranta 700, tél idején 400 vendéget lesz képes fogadni naponta. A létesítményt tíz évig közösen fogja működtetni a két önkormányzat, mely anyagilag is fele-fele arányban járul hozzá a megvalósításához.

Fotók: https://kepeslapok.files.wordpress.com

A kivitelezést a S.C. TCI Contractor General S.A. – S.C. Iasicon S.A. cégcsoportnak ítélték, melynek egy egész épületkomplexumot kell felhúznia. Ugyanis az említett kezelőközponthoz a vendégek szórakoztatására is alkalmas létesítmények tartoznak, lesz fitneszterem, étterem, wellness-részleg és a kisebbek számára játszótér is.

De a fürdő komoly egészségügyi részleggel is büszkélkedik majd, a különböző gyógyvizes kúrák mellett masszázsra és fizioterápiás kezelésekre is lesz lehetőség, de tornázhatnak, benti és kinti sporttevékenységeket is űzhetnek itt a vendégek.

A nagyszabású létesítmény több mint 10 ezer négyzetméteren épül, csak a kinti medencék 1700 négyzetméternél nagyobb területet foglalnak el, köréjük zöldövezetet alakítanak ki. A kezelő- és szabadidőközpontottal 30 hónap alatt, 2021 elejére kell elkészülnie a kivitelezőnek.

Marosújvár, eredeti nevén Marosakna kiváló földtani és földrajzi adottságokkal rendelkezik, egy felszínig húzódó sótelep peremén helyezkedik el, már a rómaiak idején is bányásztak itt sót. Máig működő sóbányája 1791-ben nyílt meg és a legjelentősebb  volt Erdélyben és Magyarországon egyaránt: sokáig ez adta az erdélyi sókitermelés hatvan százalékát. Így nem csoda, hogy

itt nyílt meg 1889-ben Magyarország első sós gyógyfürdője,

amely a bányákból kiszivattyúzott sós vizet hasznosította gyógyászati célokra. A marosújvári gyógyfürdőről közölt írásában a Művelődés havilap arról számolt be, hogy ennek nagy előnye volt más hasonló létesítményekhez képest, hogy vizét cserélni, hígítani és melegíteni lehetett. Három társas úszómedencéje volt különböző hőmérsékletű vízzel, de édesvizű zuhanyzó, gőzfürdő, uszoda és öltözőszobák is tartoztak hozzá. 1890-ben újabb részlegekkel bővítették, a hideg és meleg sós fürdőkúra mellett gőzfürdővel egészítették ki a kínálatot, de tej- és szőlőkúrát is alkalmaztak itt.

Nagy népszerűségnek örvendett, évekig még reklámra sem volt szüksége.1898-ben újra bővítették, külön férfi és női osztály nyílt. Az épületek körül lévő területet parkosították, a Ligetben táncmulatságokat szerveztek és Kaszinót nyitottak. A fürdőtől tízpercnyire volt a posta és a távírda, a vasútállomásról omnibuszon lehetett bemenni a városba. A fürdőt

1948-ban államosították, de a kommunizmusban is töretlen maradt a népszerűsége.

A hatvanas években felújították a strandot, a bánya elhagyott tárnáiban a parajdihoz hasonló szanatóriumot rendeztek be az asztmások részére. 1978 tavaszán a tárnákat elöntötte a víz, a szanatórium berendezését már nem sikerült kimenteni. A 80-as években még 7500-8000 vendég érkezett ide évente elsősorban reumatológiai és nőgyógyászati panaszokkal. Azonban az 1989-es fordulat nem kedvezett sem a fürdőnek, sem a strandnak: mindkettőt lebontották.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS