A haza földje
Jean St'Ay
2018. április 20. péntek, 13:42
Amely egyben Európa legnagyobb mezőgazdasági ültetvénye. Az történt, hogy egy igazi arab sejk vetett rá szemet.

Kiszivárgott a hír: az egyesült arab emírségekbeli Al Dahra cég tárgyalásokat folytat az Agricost részvénytársasággal, de a romániai hatóságokkal is, a vállalat megvétele ügyében.

És most elmondjuk mindezt érdekfeszítőbben. Van egy sziget a Dunán: a Brăilai Nagysziget. Tényleg nagy, 710 négyzetkilométeres területével Románia második legnagyobb szigete. (A legnagyobb a 831,3 négyzetkilométer területű Balta Ialomiței.) Ezen a szigeten található az a bizonyos ültetvény, Európa legnagyobbja. Elsősorban gabonaféléket termesztenek a rendelkezésre álló 56 000 hektáron: itt vannak Románia legnagyobb gabonalerakatai is. A farmot az említett Agricost részvénytársaság működteti, amely haszonbért fizet érte a román államnak, a sziget tulajdonosának.

És akkor itt jön be az a bizonyos Al Dahra cég az Egyesült Arab Emírségekből. Amely, ugye, meg akarja vásárolni a farmot, potom 200 millió euróért. És hogy kié az Al Dahra? Nos, az urat úgy hívják, hogy Hamdán bin Zájed Ál Nahján sejk, és mellesleg az uralkodói ház tagja, no meg Abu Dzabi emírje.

Az Agricost részvénytársasághoz közelálló források szerint a tárgyalások előrehaladott állapotban vannak. A román állam hatóságai egyelőre egy kukkot sem árultak el az üggyel kapcsolatban. Az mindenesetre sokatmondó, hogy az egyesült arab emírségekbeli gazdasági miniszter nemrég találkozott a román külügyérrel, a mezőgazdasági miniszterrel, Liviu Dragnea szociáldemokrata elnökkel és az államelnöki hivatal képviselőivel.

Ha az üzletet sikerül nyélbe ütni, az arabok haszonbért fizetnek majd a román államnak, évi 5 millió eurót. És hogy mit akarnak kezdeni az ültetvénnyel? Hát, létrehozzák a világ legnagyobb lucernaültetvényét. A terményt pedig a tevék elé teszik, takarmány gyanánt.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26311
Se sértődés, se felháborodás nem hangzott el a megnyitón. Cuppogós vörös szőnyeg, megrendültség és emlékezés Doina Corneára játszotta a nyitógála főszerepét.
Mától katonás szigort vezettek be adataink védelmében az egész Európai Unió területén.
Rendesen rátelepült a filmfesztivál a Főtérre, délután már moccanni is alig lehet a szabadtéri mozitól.
Mindegyik érdekelt félnek volt autonómiaterve Erdélyre, de végül az döntött, hogy kinek volt itt a hadserege a második világháború végén.
Röviden: autonómia kellene hozzá. Ha nem is területi.
A Kolozs Megyei Tanács hosszú hónapok óta tartó teketóriázás után beüzemelte a fordított ozmózisú rendszert.
Az elöregedés 2050-re olyen méreteket ölt Romániában, hogy 1,74 nyugdíjas fog jutni minden aktív személyre.
A két ügy között nyilván nincs ok-okozati kapcsolat, de azért jó lenne, ha a rangos egyetemek nem csak a saját jogaikat védenék, hanem az odajáró egyetemi hallgatókét is.
A gyanú szerint a volt miniszterelnök katonai diverziós akciók elrendelésében sáros.
Ha már egy olyan kiegyensúlyozott elemző is szóvá teszi, mint Horațiu Pepine, akkor tényleg lehet valami baj az egyensúly körül.
Az RMDSZ törvénymódosítása átment a képviselőházon, már csak az államfőn múlik, mikor vezetik be.
A bukaresti médiafigyelő szervezet ismét elkészítette éves jelentését, melyben terjedelmesen foglalkozik a romániai magyar kisebbség ellen irányuló diszkriminációval is.
A szociáldemokrata vezér és kormánya folyamatosan mantrázzák a kormányprogram egyetlen és abszolút igazságát. A számok azonban olyanok, mint a tények: makacs dolgok.
A szenátorok ma háromnegyedórás vitában mondták el, mit gondolnak Székelyföld autonómiájáról.