// 2026. június 11., csütörtök // Barnabás

Berlusconiék elcsatolták Sepsiszentgyörgyöt??

// HIRDETÉS

Nem! Ez nem olasz zászló és nem olasz lobogó, hanem magyar nemzeti színű szalag!

Meghökkentő utcakép fogadja mától az embert Sepsiszentgyörgyön: a városközpontban az út menti lámpaoszlopokon piros-fehér-zöld „zászlók” jelentek, meg, nyilván a közelgő március 15-i ünnephez kapcsolódva.

A szentgyörgyi főtér egy részét ábrázoló egyik fotót Grüman Róbert, a Kovászna megyei tanács alelnöke posztolta Facebook-oldalára:

Ami furcsának tűnhet – és a Facebook-on máris kirobbant viták tanúsága szerint sokak számára az is –, hogy miért kell a magyar nemzeti ünnepet olasz zászlóval ünnepelni? Nos, a kérdést minden bizonnyal sokan feltették, mivel a sepsiszentgyörgyi városháza szükségesnek látta közleményben tisztázni a dolgokat.

Azt írják:

„Sepsiszentgyörgy Önkormányzata, a március 15-i megemlékezésre készülve, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából, a városközpontot magyar nemzeti színű szalagokkal, a Főteret magyar nemzeti zászlóval, illetve néhány utcát kokárdával díszített. Ezúton tájékoztatjuk a lakosságot, a félreértések tisztázása céljából, hogy a kovácsoltvas oszlopokra függőlegesen elhelyezett magyar szimbólum nem zászló, nem lobogó, hanem magyar nemzeti színű szalag.”

Tehát: ez nem olasz zászló, hanem magyar nemzeti színű szalag.

A szentgyörgyi városháza szakember véleményét is idézi: dr. Szekeres Attila heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesületet elnöke, a Román Tudományos Akadémia Országos Címertani, Genealógiai és Pecséttani Bizottsága által akkreditált címergrafikus szerint:

„Ez nem zászló! Se nem lobogó! Ez kifeszített magyar nemzeti színű szalag. A sorrend megfelelő, mert ha az oszlopon felfelé fordítjuk, helyes sorrendben kiadja a magyar nemzeti zászló összetételét: piros-fehér zöld. Ismétlem, ez nem zászló és nem lobogó”.

A román média is értetlenkedik: Mit ünnepelnek Sepsiszentgyörgyön? – teszi fel a kérdést a Mediafax hírügynökség szerzője, mivel számára sem világos, mit keres az olasz zászló a magyar ünnepen.

Bezzeg a Kovászna megyei prefektúrát nem lehet átverni. A hivatal máris felszólította a szentgyörgyi városházát, hogy „Magyarország zászlaja” mellé tűzzék ki a román nemzeti lobogót is, különben baj lesz – a törvény ugyanis csak így engedélyezi más ország zászlajának kifüggesztését.

Válaszában a polgármesteri hivatal leszögezi, hogy

„az idei március 15-i rendezvény vendége és díszszónoka dr. Lázár János, Magyarország Miniszterelnökségét vezető miniszter, az ő fogadására, kizárólag hivatalos látogatásának napján, vagyis március 15-én fogják kitűzni Románia zászlója mellé Magyarország zászlóját.

Jelenleg a városban,  a március 15-i megemlékezésre készülve, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából, a városközpontot magyar nemzeti színű szalagokkal, a Főteret magyar nemzeti zászlóval, illetve néhány utcát kokárdával díszítettek. Az említett szimbólumok egyike sem Magyarország hivatalos zászlója, ugyanis a magyar nemzeti zászló nem azonos Magyarország zászlójával. ”

Ezért a kihelyezett magyar nemzeti zászlókat, szalagokat és kokárdákat nem távolítják el – szögezi le újabb közleményében a városháza.

És hát a sepsiszentgyörgyi Dan Tanasă is idegállapotba került: azt írja, hogy a várost vezető „egyén”, vagyis Antal Árpád polgármester magyarországi parancsra díszíttette fel így a várost, ez az akció pedig gyalázat a Nagy Egyesülés centenáriumának évében.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…
Főtér

Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…

… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac
Krónika

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac

A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit
Főtér

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit

A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve
Székelyhon

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben
Krónika

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben

Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.

Bedrogozhattak és megerőszakolhattak egy 18 éves lányt egy banketten
Székelyhon

Bedrogozhattak és megerőszakolhattak egy 18 éves lányt egy banketten

A Kolozs megyei rendőrség vizsgálatot indított a kolozsvári Virgil Madgearu szakközépiskola egyik 12. osztályos diáklánya ügyében, akinek a szülei a helyi sajtónak azt nyilatkozták, hogy lányukat bedrogozták és megerőszakolták a végzős banketten.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS