piros-fehér-zöld
csubakka
2018. március 13. kedd, 18:03
Nem! Ez nem olasz zászló és nem olasz lobogó, hanem magyar nemzeti színű szalag!

Meghökkentő utcakép fogadja mától az embert Sepsiszentgyörgyön: a városközpontban az út menti lámpaoszlopokon piros-fehér-zöld „zászlók” jelentek, meg, nyilván a közelgő március 15-i ünnephez kapcsolódva.

A szentgyörgyi főtér egy részét ábrázoló egyik fotót Grüman Róbert, a Kovászna megyei tanács alelnöke posztolta Facebook-oldalára:

Ami furcsának tűnhet – és a Facebook-on máris kirobbant viták tanúsága szerint sokak számára az is –, hogy miért kell a magyar nemzeti ünnepet olasz zászlóval ünnepelni? Nos, a kérdést minden bizonnyal sokan feltették, mivel a sepsiszentgyörgyi városháza szükségesnek látta közleményben tisztázni a dolgokat.

Azt írják:

„Sepsiszentgyörgy Önkormányzata, a március 15-i megemlékezésre készülve, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából, a városközpontot magyar nemzeti színű szalagokkal, a Főteret magyar nemzeti zászlóval, illetve néhány utcát kokárdával díszített. Ezúton tájékoztatjuk a lakosságot, a félreértések tisztázása céljából, hogy a kovácsoltvas oszlopokra függőlegesen elhelyezett magyar szimbólum nem zászló, nem lobogó, hanem magyar nemzeti színű szalag.”

Tehát: ez nem olasz zászló, hanem magyar nemzeti színű szalag.

A szentgyörgyi városháza szakember véleményét is idézi: dr. Szekeres Attila heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesületet elnöke, a Román Tudományos Akadémia Országos Címertani, Genealógiai és Pecséttani Bizottsága által akkreditált címergrafikus szerint:

„Ez nem zászló! Se nem lobogó! Ez kifeszített magyar nemzeti színű szalag. A sorrend megfelelő, mert ha az oszlopon felfelé fordítjuk, helyes sorrendben kiadja a magyar nemzeti zászló összetételét: piros-fehér zöld. Ismétlem, ez nem zászló és nem lobogó”.

A román média is értetlenkedik: Mit ünnepelnek Sepsiszentgyörgyön? – teszi fel a kérdést a Mediafax hírügynökség szerzője, mivel számára sem világos, mit keres az olasz zászló a magyar ünnepen.

Bezzeg a Kovászna megyei prefektúrát nem lehet átverni. A hivatal máris felszólította a szentgyörgyi városházát, hogy „Magyarország zászlaja” mellé tűzzék ki a román nemzeti lobogót is, különben baj lesz – a törvény ugyanis csak így engedélyezi más ország zászlajának kifüggesztését.

Válaszában a polgármesteri hivatal leszögezi, hogy

„az idei március 15-i rendezvény vendége és díszszónoka dr. Lázár János, Magyarország Miniszterelnökségét vezető miniszter, az ő fogadására, kizárólag hivatalos látogatásának napján, vagyis március 15-én fogják kitűzni Románia zászlója mellé Magyarország zászlóját.

Jelenleg a városban,  a március 15-i megemlékezésre készülve, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából, a városközpontot magyar nemzeti színű szalagokkal, a Főteret magyar nemzeti zászlóval, illetve néhány utcát kokárdával díszítettek. Az említett szimbólumok egyike sem Magyarország hivatalos zászlója, ugyanis a magyar nemzeti zászló nem azonos Magyarország zászlójával. ”

Ezért a kihelyezett magyar nemzeti zászlókat, szalagokat és kokárdákat nem távolítják el – szögezi le újabb közleményében a városháza.

És hát a sepsiszentgyörgyi Dan Tanasă is idegállapotba került: azt írja, hogy a várost vezető „egyén”, vagyis Antal Árpád polgármester magyarországi parancsra díszíttette fel így a várost, ez az akció pedig gyalázat a Nagy Egyesülés centenáriumának évében.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/25745
Az ukrán nyelvű plakátok Ungvár, Munkács és Beregszász melletti főutak mentén jelentek meg.
Miután a Velencei Bizottság nyilvánosan is elkezdett aggódni a btk és az igazságügyi törvények módosításai miatt.
Ma még pompásan virítanak a gesztenyefák virágbugái a kolozsvári nemzeti színház oldalán. Október végén! De holnap már jön a hideg meg a zimankó. És az őszi tavasznak vége.
Ceaușescu a magyarok bőrén építgette a román nacionálkommunizmust, és reformok helyett szélsőséges nacionalizmussal takarózott, ahogy komolyabb válsághelyzetbe került.
Van remény? Erdély, a Partium és a Bánság szövetséget köt, hogy fejlesztési stratégiák terén bár, de leváljon a bukaresti bojárkormányról.
És ezzel még szinte semmit nem mondtunk a lesújtó kutatási eredményekről.
Ha tetszik, a mioritikus haza példásan bizonyított, már ami a rossz tanuló státust illeti. És a jelek szerint a tasli nem is fog soká késlekedni.
Határ a csillagos ég, persze, de itt az alapszükségletekről van szó.
Ötszáz éve is orvoshiány volt Erdélyben, nem csak ma.
Noha rém egyszerű forgatókönyv szerint zajlik ez a horrorfilm, elég sok pénzbe kerül. És alaposan ránk tud ijeszteni. Ja, és nem csak egy film.
Elvileg. Mert úgy lett kitalálva, hogy nem igazán ellenőrzi senki.
A román tudás fellegvárának lakói kábé csak a nacionalista hőbörgés szintjén fejtik ki tevékenységüket. Amúgy köszönik, jól élnek, és szarnak az utókorra. Sabin Gherman írása.
Még december elsején átadnák, ha már egyszer Centenáriumi híd a neve.
Érdekes, hogy miközben Romániában drasztikusan csökkent a EU iránti bizalom, Magyarországon éppen most mutat növekedést.