Fotó: Mohai Balázs/MTI
kiszavazó show
Szerző: Papp Attila Zsolt
2017. november 6. hétfő, 18:33
Néhány évvel ezelőtt nem hittem volna, hogy valaha le kell még írnom ennek az embernek a nevét, és most sem szívesen teszem. Azt is elmondom, miért.

Az elmúlt hetekben Gyurcsány Ferenc bukott exkormányfő és ambiciózus politikai túlélőbajnok elérte azt, ami sokáig nem sikerült neki: hogy a nevét olyan kontextusban emlegessék, mintha komolyan veendő közéleti szereplő lenne.

Bármit is gondoljunk Gyurcsány személyiségéről, miniszterelnöki tevékenységéről vagy ideológiai (haha) irányultságáról, el kell ismernünk, hogy a Magyarország határain túl élő magyar állampolgárok szavazati jogának megvonását célzó kampány elindítása és időzítése remek politikai érzékre vall. Úgy tűnhet ugyanis, hogy nemcsak ő maga és pártja, de ez az egész kezdeményezés komolyan vehető: egy olyan politikai akció, amelynek tétje van.

Pedig nincsen. Mindenki nyugodjon le, a kettős állampolgárok szavazati jogát nem fogják visszavonni, és ezzel Gyurcsány pártelnök ugyanúgy tisztában van, mint politikai ellenfelei és elvbarátai. Akkor sem, ha Magyarországon – meglepő módon – jövőre kormányváltás lenne. A budapesti (kormánypárti és ellenzéki) elit nagyon jól tudja, hogy politikai szempontból nem térülne meg egy ilyen jogfosztó intézkedés, ellenben sok kockázattal és kellemetlenséggel járna, az az 1-2 képviselői mandátum, amelyről a „határon túliak” dönthetnek, egyszerűen nem éri meg a fáradságot.

Ez tipikusan a ’sok hűhó semmiért’ esete.

Gyurcsány Ferencnek viszont megéri, mivel – kedvenc szavajárásával – nem neki kell viselnie döntése következményeit: kormányra legfennebb egy koalíció kisebbik tagjaként juthat, és hivatkozhat majd arra, hogy a szövetségeseit nem sikerült meggyőznie a szavazati jog megvonásának szükségességéről. Arra viszont elegendő, hogy beseperje annak a nem túlzottan széles, de kétségkívül létező rétegnek a szavazatait, amelynek tagjai gyógyíthatatlan gyanakvással viszonyulnak minden nemzetpolitikai ügyhöz, és – bonyolult, itt most nem részletezett okokból – finoman fogalmazva sem viseltetnek polgártársi érzületekkel mondjuk a frissen újrahonosított „románok” iránt.

A Demokratikus Koalíció nevű one man show ennek a retorikának a felturbózásával, a mindenki másétól markánsan megkülönböztethető üzenetével pont elégséges voksot tud összegyűjteni ahhoz, hogy a következő parlamenti ciklusban is boldogítsa a magyar Országgyűlést és a nemzetet. Az, hogy mit gondolnak erről Erdélyben, különösebben nem érdekli, hiszen annál jobban már amúgy sem utálhatják, mint amennyire eddig is utálták.

Készüljünk fel tehát arra, hogy Gyurcsányék ezentúl hetente előállnak majd valami hajmeresztő, üres kommunikációs blöffel, amellyel erősíthetik a legfőbb kampányüzenetüket. A sajtó, természetéből fakadóan, ezekről tudósít majd, a politikai és civil szereplők pedig, az önpozicionálás kényszere miatt, viszonyulni fognak hozzá. Tudni kell azonban helyén kezelni ezt az egészet: „politikai termékként”, a politikai kommunikáció részeként.

Tartanunk kell ugyanis attól, hogy minden mondat, amit ezzel kapcsolatban leírunk, Gyurcsányékat erősítheti. Talán azok is, amelyeket most írtam.

Abba is hagyom.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/23896
Az ukrán nyelvű plakátok Ungvár, Munkács és Beregszász melletti főutak mentén jelentek meg.
Miután a Velencei Bizottság nyilvánosan is elkezdett aggódni a btk és az igazságügyi törvények módosításai miatt.
Ma még pompásan virítanak a gesztenyefák virágbugái a kolozsvári nemzeti színház oldalán. Október végén! De holnap már jön a hideg meg a zimankó. És az őszi tavasznak vége.
Ceaușescu a magyarok bőrén építgette a román nacionálkommunizmust, és reformok helyett szélsőséges nacionalizmussal takarózott, ahogy komolyabb válsághelyzetbe került.
Van remény? Erdély, a Partium és a Bánság szövetséget köt, hogy fejlesztési stratégiák terén bár, de leváljon a bukaresti bojárkormányról.
És ezzel még szinte semmit nem mondtunk a lesújtó kutatási eredményekről.
Ha tetszik, a mioritikus haza példásan bizonyított, már ami a rossz tanuló státust illeti. És a jelek szerint a tasli nem is fog soká késlekedni.
Határ a csillagos ég, persze, de itt az alapszükségletekről van szó.
Ötszáz éve is orvoshiány volt Erdélyben, nem csak ma.
Noha rém egyszerű forgatókönyv szerint zajlik ez a horrorfilm, elég sok pénzbe kerül. És alaposan ránk tud ijeszteni. Ja, és nem csak egy film.
Elvileg. Mert úgy lett kitalálva, hogy nem igazán ellenőrzi senki.
A román tudás fellegvárának lakói kábé csak a nacionalista hőbörgés szintjén fejtik ki tevékenységüket. Amúgy köszönik, jól élnek, és szarnak az utókorra. Sabin Gherman írása.
Még december elsején átadnák, ha már egyszer Centenáriumi híd a neve.
Érdekes, hogy miközben Romániában drasztikusan csökkent a EU iránti bizalom, Magyarországon éppen most mutat növekedést.