„Szabadidejében vasgárdista”: leleplező könyv készül Ionuț Țenéről

Szakáts István összeállította a kolozsvári városháza magyarellenességéről hírhedt hivatalnokának „önéletírását”.
Hirdetés

ȚeneLeaks: köztisztviselő, szabadidejében vasgárdista (ȚeneLeaks: funcționar public, legionar in timpul liber) – ez a címe annak a készülő kiadványnak, amelyben Szakáts István (képünkön) ismert kolozsvári civil aktivista gyűjtötte össze Ionuț Țene történésznek, a városháza kulturális főosztálya vezetőjének, a szélsőjobboldali napocanews.ro portál publicistájának viselt dolgait. Szakáts azt követően jelentette be a könyv elkészültét, hogy megtartották a városháza fegyelmi bizottságának a Țene elleni, 2500 polgár által aláírt beadvánnyal foglalkozó ülését.

Szakáts úgy jellemezte a készülő kiadványt, mint „Țene önéletrajzát, amelyet nem ő írt”. Bár valójában nagyrészt ő írta, hiszen a könyv 90 százalékban Țene által írt szövegeket tartalmaz, amelyeket Szakáts csak „kontextusba helyezett”, illetve kiegészítette Țene elvbarátainak – például George Barának, a NapocaNews főszerkesztőjének, a bukaresti Új Jobboldal egyik vezéralakjaként ismert Mihai Rapceának, illetve Victor és George Roncea újságíró-aktivistáknak – a szövegeivel.

„Țene nagyon termékeny író, és nemcsak termékeny, hanem egy bizonyos körben sokan átveszik az írásait, így annak ellenére, hogy 2010-ig visszamenően letörölte a teljes publicisztikai termését, beleértve a honlapját, minden írását a Noua Dreapta blogról és a NapocaNewsról, ezek visszakövethetők és megtalálhatók” – fejtegeti Szakáts István. Mint mondja, az ő szövege csak „kötőanyag” Țenéék írásai között.

Arra a kérdésre, hogy miért tartotta fontosnak foglalkozni Țene személyével és munkásságával, elmondta: évekig szorgos olvasója volt a NapocaNews portálnak, de nem tudta komolyan venni, és afféle Times New Daco-Romannak tekintette – mindaddig, amíg kiderült, hogy Ionuț Țene a kolozsvári városháza kulturális főosztályvezetői tisztségének várományosa. „Akkor kezdtem kicsit mélyebbre ásni, és attól, amit találtam, meghűlt az ereimben a vér” – fogalmaz Szakáts.

Állítása szerint eleinte nem akarta kötetté rendezni a legionárius ihletésű szövegek gyűjteményét, gondolta, összeállít belőlük egy vaskosabb PDF-dokumentumot, de munka közben rá kellett jönnie, hogy ezt az anyagmennyiséget nem tudja másként strukturálni, csak ha az egészet kiadja könyvformában.

És hogy mit szeretne elérni a „terhelő anyagok” összegyűjtésével és publikálásával?

„Három célom van, és mind a hármat el fogom érni, függetlenül attól, hogyan dönt majd a fegyelmi bizottság. Az első az, hogy a városháza lássa, ki az alkalmazottjuk. A második az, hogy a város lássa, ki a kulturális iroda főnöke. A harmadik pedig az, hogy a város lássa, hogy a városháza látta”

– foglalja össze a céljait Szakáts, aki nem kételkedik abban, hogy az üzenet el fog jutni a címzettekhez, hiszen – mint kiderült számára – a városháza alkalmazottai a Facebook-oldalának „leghűségesebb olvasói”.

Hirdetés

A Țene elleni petíció ügyében szeptember 14-én megtartott fegyelmi bizottsági ülésről azonban nem nyilatkozhat, mert többször figyelmeztették, hogy annak tartalma nem nyilvános. Mint ismeretes, először a Hans Hedrich nevéhez köthető Neuer Weg egyesület nyújtott be panaszt Ionuț Țene ellen, de azt – Szakáts fogalmazása szerint – „elsunnyogták”, Hedrich utólag kapott egy értesítést arról, hogy a jelenléte nélkül megtartották a bizottsági ülést, és eldöntötték, hogy nincs semmi probléma.

Szakáts is benyújtott egy beadványt, amit „nem tudtak elsunnyogni”, bár szerinte azt is megpróbálták. (Miután nem kapott választ, személyesen ment be érdeklődni az irat sorsa felől a városháza jogi osztályára, ahol azt a választ kapta, hogy postán küldtek neki egy értesítést a bizottság üléséről – ami azóta sem érkezett meg.)

Szakáts mérsékelten optimista azzal kapcsolatban, hogy a Țene elleni beadványa, illetve a hamarosan kiadandó – és angol nyelven is megjelenő – könyv eléri-e a célját, azaz a magyarellenes hivatalnok tisztségéből való felfüggesztését. „50 százalék esélyt látok. Bármilyen ajánlást fogalmaz meg a fegyelmi bizottság, a végső döntést a polgármester hozza meg. Most pedig olyan a kontextus – gondoljunk arra, hogy közeleg a nagy egyesülés éve, idén tavasszal tették ki a többnyelvű táblákat stb. –, hogy Emil Bocnak nem érdeke megingatni azt az amúgy is megingott, de még mindig stabil építményt, amelynek ő a tetején egyensúlyoz, és amelynek olyan összetevői vannak, mint az egyetem, Ioan-Aurel Poppal az élén, az ortodox egyház vagy bizonyos politikai erők” – mondja Szakáts.

„Ionuț Țene mindig az udvari bolond szerepét játszotta, aki azokat a dolgokat is kimondja, amelyeket az előbb említettek, státusuknál fogva, nem mondhatnak ki”

– összegez a ȚeneLeaks összeállítója.

Hirdetés