// 2026. november 18., szerda // Jenő

Miért kellett eltávolítani az Erdély-zászlókat a március 15-i kolozsvári felvonuláson?

// HIRDETÉS

A csendőrség és az RMDSZ egymásra mutogat. Az ellentmondó nyilatkozatokból megpróbáltuk kihámozni, mi történhetett valójában.

A március 15-én Kolozsváron rendezett ünnepi felvonuláson a csendőrség több személyt kiemelt a résztvevők közül, néhányukra figyelmeztetést vagy bírságot szabott ki. Valamennyien Erdély-zászlóval vonultak.

A közvéleményt azóta is foglalkoztatja az incidens, a Facebookon heves viták alakultak ki a történtek értelmezésére, hogy ki kezdeményezte a fellépést az Erdély-zászlósok ellen, a szervezők vagy a csendőrség.

 

 

A transzilvanista mozgalom egyik ismert alakja, Fancsali Ernő, aki az EMNP kolozsvári szervezetének elnöke, 500 lejes pénzbírságot kapott, azonban a szabálysértési jegyzőkönyvet nem írta alá, így ő a példányát postán kapja meg, addig nem tudjuk, hogy a dokumentum pontosan mit tartalmaz. Fancsali azt mondja, a csendőrség a nyilvános rendezvények megszervezését és lebonyolítását szabályozó 1991/60-as törvény alapján járt el ellene.

Ezt megerősíti egy másik jegyzőkönyv, amelyben a csendőrség figyelmeztetésben részesíti a felvonulás egy másik Erdély-zászlós résztvevőjét. A jegyzőkönyvből – amelyet Sabin Gherman transzilvanista újságíró tett közzé Facebook-oldalán – kiderül, hogy a csendőrség valóban az említett törvény 26 cikkelyének f. bekezdése alapján intézkedett, ez pedig kimondja, hogy

kihágásnak minősül „az uszítás bármilyen eszközzel, erőszakos tettek vagy más megnyilvánulások kezdeményezése vagy alkalmazása nyilvános rendezvények meghiúsításának vagy bármilyen más módon történő megzavarásának szándékával”.

A jegyzőkönyv eképpen rögzíti a tényállást:

„Az 1989. december 21. utcán tartózkodva a magyar nemzeti ünnep alkalmával tartott felvonulás szervezőnek kérésére megtagadta Erdély 1918 előtti zászlajának bevonását és a helyszín elhagyását”.

A kolozsvári csendőrség kedden közleményben tudatta, hogy nem az Erdély-zászló lobogtatásáért járt el a március 15-ei felvonulás négy résztvevője ellen, hanem azért, mert a szervezők felszólítása ellenére sem hagyták el a felvonulás helyszínét.

„A felvonulás békésen és civilizáltan zajlott, de a felvonulók között megjelent négy személy, akik Erdély 1918 előtti zászlaját lobogtatták. A rendezvény szervezője elhatárolódott ezektől a személyektől, azt kérvén, hogy vonják be a zászlót, vagy hagyják el a felvonulók menetoszlopát. A négy ember nem vetette magát alá a kérésnek, ezért a szervezők a csendőrség segítségét kérték” – áll a közleményben.

A csendőrség közölte, négy olyan embert bírságoltak meg összesen 1500 lejre, akik elutasították a tömeg elhagyását.

De végül is ki kezdeményezte az Erdély-zászlósok eltávolítását, a szervezők vagy a csendőrség?

A felvonulás szervezője az RMDSZ kolozsvári szervezete volt. Csoma Botond parlamenti képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke (képünkön) keddi közleményében azt írja: a felvonulás szervezőivel tartott hétfői eligazításon a csendőrség munkatársai közölték, hogy az Erdély-zászló alkotmányellenes.

„A csendőrség először a tudomásunkra hozta, hogy azokat, akik erdélyi zászlóval érkeznek az ünnepségre, fel fogják tartóztatni, majd felszólítottak minket arra, hogy erről tájékoztassuk is azokat a személyeket, akiknél ilyen zászló van. Ezt mi meg is tettük, szervezőként minket utasítottak erre a csendőrség munkatársai” – írja Csoma.

A Főtér.ro kérdésére Csoma Botond határozottan tagadta, hogy a szervezők kérésére intézkedett volna a csendőrség az Erdély-zászlóval felvonuló személyek ellen. Mint mondta, a csendőrök már a protestáns teológiánál szóltak a szervezőknek, hogy a tömegben Erdély-zászlók, illetve Erdély-címeres kis zászlócskák vannak. „Tavaly ugyanezt csinálták, és ugyanúgy az RMDSZ-re akarták kenni az egészet” – húzta alá.

Mi azonban arra lettünk volna kíváncsiak, hogy azon a bizonyos hétfői eligazításon vagy később a szervezők kértek-e magyarázatot a csendőrségtől arra, hogy milyen törvényes alappal követelik az Erdély-zászlók eltávolítását. Csoma kijelentette: nincs tudomása arról, hogy Czirmay Zoltán szervező, aki részt vett a hétfői eligazításon, „belement volna ilyenszerű párbeszédbe a csendőrökkel”.

Vagyis

a hatóságok nem tették világossá a szervezők számára, milyen jogalappal kérik az Erdély-zászlók eltávolítását, és a szervezők anélkül fogadták el a csendőrség közlését, hogy erre magyarázatot követeltek volna.

Czirmaytól egyébként azt kérték, hogy tanúként írja alá a büntetést rögzítő jegyzőkönyvet, ő viszont ezt megtagadta.

Csoma Botond – aki a Biasini szállónál megtartott ünnepség után a csendőrség egyik civil ruhás, helyszínen tartózkodó vezetőjének is szóvá tette az esetet – elmondta, hogy az ügyben érintett Soós Sándorral, a Néppárt Kolozs megyei elnökével közösen ki fognak adni egy közleményt, amelyben magyarázatot kérnek a belügyminisztertől a történtekre, ő maga pedig interpellálni fog az incidens kapcsán a parlamentben.

Az RMDSZ-es képviselő ugyanakkor nem érti, miért épp az Erdély-zászlót pécézték ki a szervek, hiszen a transzilván szimbólumok Románia címerében is szerepelnek, ugyanakkor köztudott, hogy az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésre az erdélyi románok az Erdély-címeres trikolórral érkeztek, ezt a tényt viszont a kommunizmus idején sikeresen meghamisították.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS