Miért kellett eltávolítani az Erdély-zászlókat a március 15-i kolozsvári felvonuláson?

A március 15-én Kolozsváron rendezett ünnepi felvonuláson a csendőrség több személyt kiemelt a résztvevők közül, néhányukra figyelmeztetést vagy bírságot szabott ki. Valamennyien Erdély-zászlóval vonultak.

A közvéleményt azóta is foglalkoztatja az incidens, a Facebookon heves viták alakultak ki a történtek értelmezésére, hogy ki kezdeményezte a fellépést az Erdély-zászlósok ellen, a szervezők vagy a csendőrség.

A transzilvanista mozgalom egyik ismert alakja, Fancsali Ernő, aki az EMNP kolozsvári szervezetének elnöke, 500 lejes pénzbírságot kapott, azonban a szabálysértési jegyzőkönyvet nem írta alá, így ő a példányát postán kapja meg, addig nem tudjuk, hogy a dokumentum pontosan mit tartalmaz. Fancsali azt mondja, a csendőrség a nyilvános rendezvények megszervezését és lebonyolítását szabályozó 1991/60-as törvény alapján járt el ellene.

Ezt megerősíti egy másik jegyzőkönyv, amelyben a csendőrség figyelmeztetésben részesíti a felvonulás egy másik Erdély-zászlós résztvevőjét. A jegyzőkönyvből – amelyet Sabin Gherman transzilvanista újságíró tett közzé Facebook-oldalán – kiderül, hogy a csendőrség valóban az említett törvény 26 cikkelyének f. bekezdése alapján intézkedett, ez pedig kimondja, hogy

A jegyzőkönyv eképpen rögzíti a tényállást:

A kolozsvári csendőrség kedden közleményben tudatta, hogy nem az Erdély-zászló lobogtatásáért járt el a március 15-ei felvonulás négy résztvevője ellen, hanem azért, mert a szervezők felszólítása ellenére sem hagyták el a felvonulás helyszínét.

„A felvonulás békésen és civilizáltan zajlott, de a felvonulók között megjelent négy személy, akik Erdély 1918 előtti zászlaját lobogtatták. A rendezvény szervezője elhatárolódott ezektől a személyektől, azt kérvén, hogy vonják be a zászlót, vagy hagyják el a felvonulók menetoszlopát. A négy ember nem vetette magát alá a kérésnek, ezért a szervezők a csendőrség segítségét kérték” – áll a közleményben.

A csendőrség közölte, négy olyan embert bírságoltak meg összesen 1500 lejre, akik elutasították a tömeg elhagyását.

De végül is ki kezdeményezte az Erdély-zászlósok eltávolítását, a szervezők vagy a csendőrség?

A felvonulás szervezője az RMDSZ kolozsvári szervezete volt. Csoma Botond parlamenti képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke (képünkön) keddi közleményében azt írja: a felvonulás szervezőivel tartott hétfői eligazításon a csendőrség munkatársai közölték, hogy az Erdély-zászló alkotmányellenes.

A Főtér.ro kérdésére Csoma Botond határozottan tagadta, hogy a szervezők kérésére intézkedett volna a csendőrség az Erdély-zászlóval felvonuló személyek ellen. Mint mondta, a csendőrök már a protestáns teológiánál szóltak a szervezőknek, hogy a tömegben Erdély-zászlók, illetve Erdély-címeres kis zászlócskák vannak. „Tavaly ugyanezt csinálták, és ugyanúgy az RMDSZ-re akarták kenni az egészet” – húzta alá.

Mi azonban arra lettünk volna kíváncsiak, hogy azon a bizonyos hétfői eligazításon vagy később a szervezők kértek-e magyarázatot a csendőrségtől arra, hogy milyen törvényes alappal követelik az Erdély-zászlók eltávolítását. Csoma kijelentette: nincs tudomása arról, hogy Czirmay Zoltán szervező, aki részt vett a hétfői eligazításon, „belement volna ilyenszerű párbeszédbe a csendőrökkel”.

Vagyis

a hatóságok nem tették világossá a szervezők számára, milyen jogalappal kérik az Erdély-zászlók eltávolítását, és a szervezők anélkül fogadták el a csendőrség közlését, hogy erre magyarázatot követeltek volna.

Czirmaytól egyébként azt kérték, hogy tanúként írja alá a büntetést rögzítő jegyzőkönyvet, ő viszont ezt megtagadta.

Csoma Botond – aki a Biasini szállónál megtartott ünnepség után a csendőrség egyik civil ruhás, helyszínen tartózkodó vezetőjének is szóvá tette az esetet – elmondta, hogy az ügyben érintett Soós Sándorral, a Néppárt Kolozs megyei elnökével közösen ki fognak adni egy közleményt, amelyben magyarázatot kérnek a belügyminisztertől a történtekre, ő maga pedig interpellálni fog az incidens kapcsán a parlamentben.

Az RMDSZ-es képviselő ugyanakkor nem érti, miért épp az Erdély-zászlót pécézték ki a szervek, hiszen a transzilván szimbólumok Románia címerében is szerepelnek, ugyanakkor köztudott, hogy az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésre az erdélyi románok az Erdély-címeres trikolórral érkeztek, ezt a tényt viszont a kommunizmus idején sikeresen meghamisították.