// 2026. május 5., kedd // Györgyi
Megéri nem kirekeszteni
// HIRDETÉS
Mert elképesztő munka, idő és energia visszahozni az embereket a város és a társadalom pereméről. Ezt próbálják most Pataréten, Kolozsvár szégyenfoltján.
Idén áprilisban zárul az eddigi legátfogóbb program, amely megpróbálja visszailleszteni a többségi társadalom lakóhelyére és intézményeibe a Patarétre kiszorult, kiszorított, kilakoltatott roma közösségeket. A Pata-Cluj bő két évvel ezelőtt indult, amikor megvilágító erejű beszélgetést hallgattunk a legutolsó nagy kilakoltatás negyedik évfordulóján.
Ne legyenek illúzióink, a Pata-Cluj programot nem a kirekesztésben aktív szerepet játszó kolozsvári városháza kezdeményezte és finanszírozta, még ha az az egyesület bonyolította is le, amelyet Kolozsvár és a környező települések hoztak létre, hogy könnyebben tudjanak uniós pénzt pályázni infrastrukturális beruházásokra.
A Kolozsvári Metropoliszövezet Közösségközi Fejlesztési Egyesülete bonyolult név alatt lelkes civilek pályáztak a Norvég Alaphoz, hogy kutatókat és a városházát bevonva legalább hatósági szinten megállítsák, és ha lehet, meg is fordítsák a kolozsvári szegregációs folyamatokat:
- szociális lakásokat biztosítsanak a kirekesztettek egy részének úgy,
- hogy a pataréti közösségek tagjait minél több döntésbe bevonják,
- és úgy alakítsák ki ezeket a döntési és támogatási folyamatokat, hogy azokat más, szegregációval küzdő településeken is alkalmazni lehessen.
Konkrétabban: 35 szociális lakást építenek, illetve vásárolnak norvég támogatásból, és a szeméttelep közelében élő közösségek tagjaival közösen találták ki, hogyan válasszák ki a mintegy 300 roma családból azokat, akik ezeket a lakásokat tíz évre bérbe vehetik. Hogy ez mennyire hosszas és körültekintő előkészítést és utánkövetést igényel, arról több előadást végigülve kaptunk képet.
A Pata-Cluj partnerei. Balról a második Eduard Petrescu a romániai UNICEF-től, középen fülhallgatóval Herman Baskår, a norvég nagykövetség munkatársa, mellette Tonk Gabriella, a Pata-Cluj projektmenedzsere, illetve Dan Tarcea alpolgármester. | Fotók: Szabó Tünde
A Pata-Cluj programban mindenki rengeteget tanult – hangzott el többször is múlt héten azon a kétnapos konferencián, amely formálisan ugyan lezárta volna ezt a deszegregációs programot, gyakorlatilag viszont sok tartalmi kérdést nyitott meg. Ez is volt a célja és a címe is: Társadalmi befogadás: stratégiák és dilemmák.
Izgalmas magyar és cseh példákkal ismerkedtünk a szociális lakások építése és működtetése terén, megtudtuk, mi az a resztoratív igazságosság és gyakorlatai, és olyan csoportképző és problémaelhárító technikákról tanultunk, amelyeket például Hollandiában vetnek be sebezhető vagy traumát átélt emberek segítésére és a szociális intézmények tehermentesítésére. Zömében viszont olyan beszélgetésekre ültünk be, amelyek a Pataréten élők helyzetéről szóltak.
Emil Boc polgármester nem volt hajlandó együtt dilemmázni az érdekeltekkel: utolsó pillanatban mondta le a részvételt, mert sürgős találkoznivalója akadt a védelmi miniszterrel. Biztos már többször hallotta, amit többen ismételtek most is, hogy mennyire nem igazságos a kolozsvári szociális lakások elosztási rendszere. Dan Tarcea alpolgármester viszont megígérte, a városháza hajlandó folytatni a pataréti romák társadalmi felzárkóztatását. Természetesen nem jött el a meghívás ellenére a prefektus és a megyei tanács elnöke sem, holott a Pata-Cluj nem csak Kolozsvárt érinti: a szeméttelep kiváltása megyei beruházás, az új szociális lakásokat Apahidán építi a Habitat for Humanity romániai szervezete.
Miért ad a norvég kormány 500 millió eurót uniós országoknak a szegénység visszaszorítására?
Mert a norvégok meggyőződése, hogy a legkiszolgáltatottabbak segítése lendít legnagyobbat a társadalmon – vázolta Herman Baskår, a norvég nagykövetség munkatársa a Norvég Alap sarokszámaival együtt. A 2009-2014-es időszakban, amelybe a Pata-Cluj program is tartozik, valamivel több mint 800 millió euróra pályázhattak a 2004 óta csatlakozott 13 uniós tagország civil szervezetei. Ebből a Pata-Cluj 4 095 864 eurót kapott.
A Norvég Alap következő finanszírozási időszakában 2,8 milliárd euróra lehet pályázni, ebből 500 milliót szánnak a szegénység és a kirekesztés visszaszorítására. Azért ilyen sokat, mert tudják, csak hosszas elköteleződés árán lehet ezen a téren sikert aratni: nem pusztán anyagilag kell segíteni a perifériára szorult embereken, hanem
régi bizalmatlanságok miatt hosszas munka visszaállítani az önérzetüket, önbecsülésüket.
Így tekint a segítő munkára a Pata-Cluj csapata is, ezért vonták be a lakást kapó családok kiválasztásába a pataréti közösségeket is. Családról családra járva nemcsak tájékoztatták őket erről a lehetőségről, hanem kikérték a véleményüket arról, milyen feltételek alapján válasszák majd ki a jövőbeli bérlőket a jelentkezők közül, és ezeket beépítették a kiválasztás feltételrendszerébe. A jelentkezőknek segítettek a szükséges iratok beszerzésében, a dosszié összeállításában, magát a kiválasztást pedig külső szakértői csapatra bízták.
Ugyancsak azt az érzést akarták erősíteni bennük, hogy beleszólásuk van, alakíthatják saját életüket, amikor 20-20 ezer eurót biztosítottak a négy pataréti roma közösségnek, hogy ők döntsék el, melyek azok a legnagyobb és legsürgetőbb közös gondok, amelyeket ezzel meg tudnak oldani, és ehhez minél több saját erőforrást mozgósítsanak. Erről a három közösségi mediátor mesélt a konferencia legtöbb konkrétumot és sztorit előhozó műhelybeszélgetésén.
A két mediátor Alex, Boguș és Fechete felskicceli a négy pataréti közösség elhelyezkedését
Egyáltalán nem volt rövid és egyszerű feladat elősegíteni ezt a döntéshozatalt úgy, hogy ne erősítsék az egyes közösségeken belül meglévő hatalmi, esetleg elnyomó viszonyokat, hogy úgy tudjanak hangot és beleszólást biztosítani a szegregált közösségeken belül is perifériára szorított embereknek, hogy később ne érjék emiatt retorziók őket.
Hiába jöttek ők, a mediátorok saját progresszív ideáikkal, mesélte egyikük, Alex Boguș, a magasröptű elképzelések néha durva kényszerleszállást hajtottak végre a praktikus megoldáskeresés rögös pályáján. Saját példájukon tanulták meg, hogy a közösségi döntéshozást nem lehet úgy előmozdítani, ha abból kihagyják az illető közösség vezetőit, bármennyire is nem tetszik nekik az illető vezető(k) hatalomgyakorlási stílusa.
Így vásároltak aztán tűzifát a Dallas közösségnek, építőanyagokat és kályhákat a Coastei utcáról kilakoltatottaknak, illetve a Cantonului utcaiaknak, és tudatosan tartózkodtak attól, hogy utólag számonkérjék a javak felhasználási módját – mondták a mediátorok. Az anyagi támogatás nem lehet az ellenőrzés eszköze, nem szabad ezzel is rombolni a kirekesztettek önbecsülését és az öngondoskodási képességükbe vetett hitét.
Amikor a közösség tagjaival rangsorolták a problémákat, majd hozzáláttak megoldást keresni, azt is megtanulták,
mennyire húzódoznak a hatóságok és a közműcégek a tényleges beavatkozástól.
Hiába szervezték meg és fizette a városháza több tucat köbméter szemét egyszeri elszállítását a reptérrel párhuzamos Cantonului utcából, a szemétszállítást nem sikerült rendszeressé tenni, a város magukra hagyta a családokat, hogy kössenek egyéni szerződéseket.
Hiába találkoztak rengetegszer az Electrica és a városháza képviselőivel, mégsem tudták legálisan villanyhálózatra kapcsolni a Cantonului utcai házakat – illusztrálta Vlad, a másik mediátor, milyen hihetetlenül nehéz mozgósítani a városháza és a városi cégek erőforrásait egy marginalizált közösség érdekében.
Arról nem is beszélve, mekkora azonnali válságot okozott a már ideiglenesnél is ideiglenesebb szeméttároló bezárása 2015 nyarán, amikor Kolozsvár szemetét Váradra kezdték szállítani – mesélték. Akkor a legkiszolgáltatottabb közösség, az a mintegy húsz család, amely ténylegesen a hulladékdombon élt, gyakorlatilag napi élelemforrás nélkül maradt, a többiek pedig, akiket napszámban foglalkoztattak a szemét szétválogatására, munka nélkül.
(Más rövid- és középtávú megoldás hiányában végül újranyitották a pataréti tározót még ideiglenesebb és részben illegális formában, ezért a városháza a mediátorok szerint havonta környezeti bírságot fizet. De még így is inkább megéri, mint máshova szállítani a város szemetét, amíg elkészül a feleki integrált hulladékkezelő. A szemétdombon élő közösség pedig azóta 10-11 családra olvadt.)
A hatóság logikája a büntetés, de ez nem működik
olyan embereknél és közösségeknél, akiknek már nincs vesztenivalójuk – mutatott rá Alex arra, mit kellene megtanulniuk a hatóságoknak.
Hatósági beavatkozás nélkül nem lehet sikeresen fellépni a kirekesztés ellen és az inklúzió érdekében – hangsúlyozta szinte mindegyik felszólaló a konferencián, mivel a térbeli, gazdasági, társadalmi kirekesztettségen csak úgy lehet fenntarthatóan enyhíteni, ha a beavatkozás tartós és egyszerre többszintű.
Több szinten indította el az inklúziót a kétéves Pata-Cluj program csapata is (hisz megoldani nem tudja, hangsúlyozta Tonk Gabriella projektmenedzser) úgy, hogy végül partnerekre talált a városháza különböző osztályain. Segítségükkel
- 278 személy kapott ideiglenes személyi igazolványt,
- 40 esetben indítottak pert születési bizonyítvány kiállítása érdekében (ez a törvényes eljárás akkor, ha nem jelentik be a születést idejében a szülők),
- 22 gyerek jár most a kolozsi általános iskolába, jövő tanévtől újabb öt gyerek,
- felnőtteket tanítottak helyben a Második Esély programban,
- iskolán kívüli és szabadidős tevékenységeket szerveztek a pataréti gyermekeknek,
- hamarosan elkészül a Fiatalok Háza közösségi központ a vasútállomáshoz közel
– sorolta Olimpiu Lăcătuș, a fejlesztési egyesület és a Pata-Cluj egyik folyamatirányítója.
Ehhez külön megállapodást kötöttek a városháza személyi nyilvántartó osztályával, partnerséget alakítottak ki az (alig hét éve létező!) szociális ügyosztállyal, a technikai igazgatóság (Horváth Annának köszönhetően) konténerekből Mobil Egységnek nevezett nagy termet épített Pataréten, amelyet közművesítettek, és nagyon sokrétűen hasznosítottak: irodaként, hetente kétszer orvosi rendelőként, tanteremként, tanácsteremként, szabadidő- és kulturális központként.
2016 szeptemberéig, amíg költözés miatt nem kapcsolták le a közművekről, innen indultak reggelente iskolába a gyerekek. Amit a többségi társadalomban minden család egyénileg meg tud oldani, az itt külön közösségi erőfeszítés: minden reggel kijöttek az önkéntesek a családokhoz, esetleg segítettek felébreszteni a gyerekeket, segítettek nekik a mosdásban, öltözködésben a mobil egységben, figyeltek arra, hogy hozzák a program biztosította iskolai felszerelésüket, végül az iskolába vivő kisbuszba ültették őket.
Kevésnek tűnhet az, hogy a környéken élő mintegy 300 családból húsz gyerek jár középiskolába, hárman már le is érettségiztek, és bejutottak egyetemre, de ennyire marginalizált csoportban ez akkora sikernek számít, hogy a kutatók, egyetemi tanárok, szociális munkások alkotta konferenciaközönség nyíltszíni tapssal jutalmazta, amikor beszámolt a tavalyi eredményekről Elena Rita Greta, a Coastei utcai Romák Közösségi Egyesületének elnöke.
Elmondta, őt annyira sokkolta, amikor az integráltnak tekinthető 76 családot hét évvel ezelőtt, karácsony előtt egy héttel kilakoltatták a Györgyfalvi negyedi Coastei utcáról Patarétre, hogy úgy érezte, ők már nem is emberek. 40 családot az ott hirtelen felépített tíz, úgynevezett moduláris lakásban helyeztek el, a többi hajléktalan lett. Ő aztán elég gyorsan aktivizálta magát, létrehozták az egyesületet, tiltakozó akciókat szerveztek a Desire Alapítvánnyal, beperelték a városházát. (A pert jogerősen megnyerték, de azóta a városháza perújrafelvételt kért, az ügy még sokáig húzódik. Miközben négy év alatt a városháza mindössze két családot emelt ki Patarétről, és helyezett el egyetlen szociális lakásban.)
Az egyesületük most a városi fejlesztési egyesület partnere a Pata-Cluj programban, és fő céljuk a legnagyobb probléma, a lakóhelyi szegregáltság megoldása, bár tudják, hogy a 35 szociális bérlakás, amelyet a program biztosít, édeskevés.
A Pata-Cluj csapat egy része: Tonk Gabriella projektmenedzser, Adrian Răulea fejlesztési koordinátor, Adorjáni Júlia és Olimpiu Lăcătuș folyamatirányító, Alex Fechete közösségi mediátor, Elena Rita Greta, a Coastei utcaiak egyesületének vezetője
Ahhoz, hogy az akár évtizedek óta Pataréten élő romák kijussanak a munkaerőpiacra, hozzáférhessenek minimális egészségügyi és szocális ellátáshoz, először is személyi igazolványra van szükségük. Ez pedig brutálisan és az EU-ban egyedülálló módon kapcsolódik a legális lakóhelyhez: Romániában ha nincs valamilyen jogviszonyod egy ingatlanhoz, vagyis ha nincs az állam által is elismert, állandó lakhelyed, nem kapsz személyit. Vagy csak egy évre szóló ideiglenest, amely eleve hátrányt jelent a munkakeresésben.
Ilyen máshol nincs, hangsúlyozta Elena Iordănescu, a fejlesztési minisztérium európai közpolitikákért és társadalmi kohézióért felelős osztályának munkatársa. Más országokban azon a bizalmon alapul az állam és a polgár viszonya, hogy
az állam elhiszi saját polgárának, hogy ő az, akinek mondja magát,
csak Romániában szükséges a személyazonosság bizonyításához valamiféle tulajdonviszony. Emiatt az országban legalább 160 ezren élnek bármilyen személyigazolvány nélkül, és ez csak a hivatalos becslés, ismertette Iordănescu, aki azért bízik abban, hogy hamarosan itt is kialakul az az adminisztratív eljárás, amely ingatlantulajdon nélkül is igazolja a személyazonosságunkat.
A bürokratáknak pedig meg kell szokniuk, hogy jelentéseik a valós helyzetet tükrözzék – szólt Iordănescu másik üdítő bírálata azoknak, akik a statisztikákat nem problémamegoldó eszközként, hanem országimázsként fogják fel. Azért üdítő, mert magából az államapparátusból érkezett.
A Pata-Cluj csapata nemcsak személyit segített szerezni azoknak a patarétieknek, akiknek nem volt, hanem aktívan segítették a munkapiaci integrálódásukat is azoknak, akik ezt igényelték. 2016-ban 74 személynek nyújtottak tanácsadást (segítettek CV-t készíteni, interjúra készülni, elkísérték őket állásbörzékre), és 130 cégből állítottak össze adatbázist, ahol rendszeresen érdeklődnek új munkalehetőségekről. 42 személy talált így állást, a Pata-Cluj csapat tagjai pedig folyamatosan megbeszélik a munkahelyi ügyeket úgy az alkalmazóval, mint az alkalmazottakkal, hogy megelőzzék az állás elveszítését.
Mi több, a program vállalkozás-mentorálást is végez közösen a Roma Enterprise Development Initiative-vel: húszan érdeklődtek iránta, tíz üzleti ötletet segítettek kidolgozni, és négy üzleti tervet finanszíroznak majd, hogy önálló vállalkozássá fejlődjön.
Ha még az érzékenyítő / tudatosító kampányokról és a különböző kulturális rendezvényekről is be szeretnénk számolni, amelyekről a konferencián hallottunk, akkor alig fogja valaki végigolvasni ezt a cikket, pedig ezeknek van a legközvetlenebb közösség- és identitásformáló hatásuk. Például a Pata-Cluj got talent! tehetségkutató vagy azok az élő könyvtárak, ahol pataréti romákat is lehetett „olvasni”, elérte a többségi társadalom ingerküszöbét is.
Ez a sokrétű beavatkozás sok kihívással, vitával, veszekedéssel, tanulással járt
a Pata-Cluj csapaton belül és mentorált közösségekkel is. Velük meg kellett értetni, hogy ez a civil program nem hatóság, nem a városháza, viszont lassan megtanulták, hogyan viszonyuljanak a közintézményekhez, melyek a hivatalos eljárások, mit várhatnak el a városházától, számolt be Adorjáni Júlia, a Pata-Cluj egyik folyamatirányítója.
Azt próbálták meg, mondta, hogyan lehet visszaépíteni egy vagy több kilakoltatás elszenvedése után a bizalmi viszonyt a kirekesztettek és az állam intézményei között. Olyan módszert dolgoztak ki, amely szerinte alkalmazható más kilakoltatott közösségek esetében is, miközben alapállásuk az, hogy a lakhatás jog, ennek biztosításáért pedig az intézményi erőfeszítés nagyobb kell, hogy legyen, mint a közösségi erőfeszítés.
A társadalmi változás sohasem egyenes vonalú
– vonta le a tömör konklúziót Eva Fahlström-Borg, a Pata-Cluj program karizmatikus svéd mentora.
Társadalmi mértékű változás márpedig szükséges úgy a roma közösségeken belül, ahol a panaszkultúra kifejezetten ellenérdekelt az egyéni sikerben, ezért meg kell honosítani a siker és az elismerés kultúráját, mint a többségi társadalomban és annak intézményeiben, ahol a korrupció, a burjánzó bürokrácia és a rasszizmus gátolja a romák felzárkóztatását – foglalta össze Mizsei Kálmán, aki egyaránt vezette a Soros Alapítvány és az ENSZ közép-európai romaprogramjait.
Romániában extrém a romák izolációja és szegénysége, Patarét csak egyike a több mint kétezer elzárt telepnek, hangsúlyozta. Ha Romániának saját sikere szempontjából fontos a mintegy másfél millió roma sikere, akkor a jelenlegi uniós költségvetési időszakban (2014-2020) felzárkóztatásra lehívható 25-26 milliárd euró tetemes részét a romák társadalmi inklúziójára kellene fordítania – tanácsolta a közgazdász.
A beavatkozás egyértelmű főszereplői pedig az önkormányzatok, jegyezte meg, mert náluk koncentrálódik a hely- és problémaismeret, szakértelem és cselekvési képesség, ezért a deszegregációs folyamatok terjesztése és tanulása érdekében hálózatba kellene, hogy szerveződjenek.
Ehhez országos szintű elkötelezettség és elképzelés lenne szükséges, derült ki Horváth István szociológus, a BBTE tanára előadásából. Felvillantott ugyanis néhány adatot a Kisebbségkutató Intézet SocioRoMap nevű országos felméréséből, amelynek eredményeit csak egy hónap múlva mutatják be, ezért arra kért minket, visszafogottan szivárogtassunk.
A 3182 adminisztratív egység 97,5 százalékánál térképezték fel a roma közösségeket helyi szakértők, főleg szociális munkások segítségével. Az általuk szolgáltatott információk alapján közel kétszerakkorára becsülik a romák arányát a hazai lakosságon belül, mint ahogy az a 2011-es népszámlálásból kiderül: 3,3 százalék helyett 6,1 százalékra.
A többségi társadalomban szétszórtan élő romák mellett jelentős azoknak a száma, akik 2315 kompakt közösségben élnek 1661 településen: több mint 722 ezer személy. A közösségek többségének (1578) tagjai túlzsúfolt háztartásokban élnek, 487 közösség mélyszegénységben. Amíg a vidéki háztartások 3,4 százaléka nincs az elektromos hálózatra kötve, addig a kompakt roma közösségek 29-45 százalékának nincs vagy nem legális az áramforrása.
Horváth István szociológus
Érdekes adat még, hogy a kompakt közösségekben élő romák mintegy ötödének jobbak a lakhatási körülményei, mint az ugyanazon településen élő többségi lakosok átlagának. Az országban összesen pedig 602 roma vagy romákat segítő civil szervezet működik, a legtöbb a központi régióban, ahova Kolozs megye is tartozik – tudtuk meg, és reméljük, ennek közlésével még nem csökkentettük vészesen a SocioRoMap szenzációfaktorát.
Miközben attól tartunk, mi inkább kíváncsiak vagyunk a felmérés részletes bemutatójára, mint a kormány, amelynek stratégiaképzését meg tudná dobni egy ennyire alapos tanulmány. Horváth István ugyanis nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az országos felmérést olyan hatóság rendelte-e meg, amely közpolitikákat szándékszik erre építeni.
Ez csak szaporította azokat a dilemmákat, amelyeket Eduard Petrescu, a romániai UNICEF koordinátora fogalmazott meg, hogy rágódjunk rajtuk a konferencia alatt és után: miért szegényedik el egyre több ember az egyre gazdagodó Romániában? Miközben itt növekedik leginkább a GDP az Európai Unióban, ugyancsak itt a legnagyobb, 50 százalék körüli a kirekesztett és a kirekesztés veszélyében élő gyermekek aránya. Úgy, hogy folyamatosan csökken a születések száma.
Miért nem fektetünk többet a kirekesztés megelőzésébe, és kevesebbet az igazán drága szolgáltatásokba? Ha az oktatási és egészségügyi szolgáltatások célja a legsebezhetőbb csoportok felzárkóztatása, miért működnek teljesen szétválasztva? Egyáltalán minek tekintjük a társadalmi inklúzióra szánt pénzt: kiadásnak vagy befektetésnek? Megéri befektetésnek tekinteni, figyelmeztetett a gyermekjóléti szakértő, mert magas a megtérülési rátája.
// HIRDETÉS
Különvélemény
Tűnjön már el a „vörös pestis” a parlamentből! (Nem fog)
Varga László Edgár
A szociáldemokraták most épp még több pénzt húznak ki a zsebünkből, hogy megvédjék a voksaikat.
Miért nem lehet kivenni a politikából a politikát?
Sólyom István
„Hééo politikusok! Büdös ganék vagytok mind? Hééo politikusok! Loptok, csaltok, hazudtok!” (Belga)
// HIRDETÉS
Nagyítás
Egy bukaresti panelrengetegben a semmiből bukkant elő egy magányos járdasziget
Varga László Edgár
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások
Szántai János
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Főtér
Megkérdezték a népet, hova utazik majálisozni, lehangoló válasz érkezett…
… nem fogják elhinni, ki szónokolt a szenátusi pulpitus mögül… és Marcel Ciolacu előbújt egy kő alól és elmondta, amit egy igazi, felelős politikusnak el kell mondania.
Krónika
AUR-os retorikával vádolja az RMDSZ volt miniszterét a szövetség frakcióvezetője
A román szélsőségesek által használt panelek használatát veti Novák Károly Eduárd egykori sportminiszter szemére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Főtér
A román állam esete a politikai pornóval
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
Székelyhon
„Akasztófán lenne a helye” – ilyen üzenetekkel fenyegették a kézdivásárhelyi diáknapok résztvevőit
A kézdivásárhelyi fiatalok vidám, figyelemfelkeltő felvonulása néhány felnőttnél kiverte a biztosítékot, ami nyilvános fenyegetésig, lejáratási szándékig vezetett. A diáknapok szervezői mellett szülők és tanárok is kiállnak az ifjúság mellett.
Krónika
Dráma a magyarfenesi gólyafészekben
Vasárnap délután elfoglalta a magyarfenesi gólyafészket a hajlék tavalyi lakója. A Sáromberkén gyűrűzött 2031-esnek azonban pünkösdire sikerült a királysága, hazaérkezett a fészek idei ura és a tojóval együtt kemény harcok árán visszafoglalták a fészket.
Székelyhon
Harapásokkal borított holttestet találtak a Kalonda-tetői nárciszrét közelében, egy medve is jelen volt
Egy hete tűnt el az az idős férfi, akinek vasárnap találták meg a harapásokkal borított holttestét a Kalonda-tetői nárciszrét közelében. A helyszínen egy medve támadt rá a kiérkező rendőrökre.
// még több főtér.ro
2026. május 05., kedd
Octavian Goga esete a kezdő néppel és a fasizmussal
A kezdő nép Goga-féle megnevezése ma is érvényes. Ahhoz, hogy ez a nép a haladók közé kerülhessen, tisztába kell tennie saját múltját. Van, amire büszke lehet, de az nem a politikus Goga vagy a dák-római kontinuitás, például.
2026. május 05., kedd
Octavian Goga esete a kezdő néppel és a fasizmussal
A kezdő nép Goga-féle megnevezése ma is érvényes. Ahhoz, hogy ez a nép a haladók közé kerülhessen, tisztába kell tennie saját múltját. Van, amire büszke lehet, de az nem a politikus Goga vagy a dák-római kontinuitás, például.
2026. április 30., csütörtök
Mit tanulhatunk a híresen jól működő északi városoktól, és mit kellene inkább testre szabni?
A helyi igényekre szabott városrendezés és -fejlesztés többre visz, de van még mit tanulnunk Helsinkitől, Koppenhágától vagy Stockholmtól. A fenntarthatóságnak és zöldváros-koncepciónak történelmi és földrajzi okai vannak.
2026. április 30., csütörtök
Mit tanulhatunk a híresen jól működő északi városoktól, és mit kellene inkább testre szabni?
A helyi igényekre szabott városrendezés és -fejlesztés többre visz, de van még mit tanulnunk Helsinkitől, Koppenhágától vagy Stockholmtól. A fenntarthatóságnak és zöldváros-koncepciónak történelmi és földrajzi okai vannak.
2026. április 27., hétfő
Amikor a magyarok pontosan azt kapták büntetésül, amit a románok jutalmul – semmit
Azt tudjuk, hogy mit kívánt a magyar nemzet 1848-ban, de mit akartak a románok és a szászok? Az MCC történész-kerekasztalán ez is kiderült.
2026. április 27., hétfő
Amikor a magyarok pontosan azt kapták büntetésül, amit a románok jutalmul – semmit
Azt tudjuk, hogy mit kívánt a magyar nemzet 1848-ban, de mit akartak a románok és a szászok? Az MCC történész-kerekasztalán ez is kiderült.
2026. április 23., csütörtök
Merre tovább, Azomureș? – Erdély híres-hírhedt műtrágyagyára vízválasztó előtt áll
Lehet-e elfogadható megoldást találni a kombinát megmentésére, vagy ideje elengedni minden bajával együtt?
2026. április 23., csütörtök
Merre tovább, Azomureș? – Erdély híres-hírhedt műtrágyagyára vízválasztó előtt áll
Lehet-e elfogadható megoldást találni a kombinát megmentésére, vagy ideje elengedni minden bajával együtt?
2026. április 15., szerda
Egy bukaresti panelrengetegben a semmiből bukkant elő egy magányos járdasziget
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
2026. április 15., szerda
Egy bukaresti panelrengetegben a semmiből bukkant elő egy magányos járdasziget
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
2026. április 14., kedd
Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
2026. április 14., kedd
Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
2026. április 13., hétfő
„Gyönyörű hely, csak nem rock and rollnak való!”
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
2026. április 13., hétfő
„Gyönyörű hely, csak nem rock and rollnak való!”
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
2026. április 09., csütörtök
Mi marad a román gazdaságnak, ha már a saját autóját is végképp elveszíti?
Azt a Daciát, amely már 1999 óta nem a sajátja, hanem a Renault-csoporté, amely egyre inkább külföldi gyártósorokban gondolkodik.
2026. április 09., csütörtök
Mi marad a román gazdaságnak, ha már a saját autóját is végképp elveszíti?
Azt a Daciát, amely már 1999 óta nem a sajátja, hanem a Renault-csoporté, amely egyre inkább külföldi gyártósorokban gondolkodik.
2026. április 08., szerda
Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát
Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.
2026. április 08., szerda
Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát
Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.
2026. április 07., kedd
Románia nem csak a tartalom nélküli formák országa – az adóhivatal honlapja a forma nélküli tartalom példája
Egy kolozsvári számtech-vállalkozó összedobott egy használható felületet az ANAF honlapjához. Úgy ugrottak rá az illetékesek, mintha a kereket találta volna fel.
2026. április 07., kedd
Románia nem csak a tartalom nélküli formák országa – az adóhivatal honlapja a forma nélküli tartalom példája
Egy kolozsvári számtech-vállalkozó összedobott egy használható felületet az ANAF honlapjához. Úgy ugrottak rá az illetékesek, mintha a kereket találta volna fel.
Különvélemény
Tűnjön már el a „vörös pestis” a parlamentből! (Nem fog)
Varga László Edgár
A szociáldemokraták most épp még több pénzt húznak ki a zsebünkből, hogy megvédjék a voksaikat.
Miért nem lehet kivenni a politikából a politikát?
Sólyom István
„Hééo politikusok! Büdös ganék vagytok mind? Hééo politikusok! Loptok, csaltok, hazudtok!” (Belga)
// HIRDETÉS
Nagyítás
Egy bukaresti panelrengetegben a semmiből bukkant elő egy magányos járdasziget
Varga László Edgár
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások
Szántai János
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
// HIRDETÉS
