// 2026. november 18., szerda // Jenő

Elindult az első erdélyi magyar történelmi portál

// HIRDETÉS

Tervekről, kihívásokról és egy új történelemszemlélet szükségességéről beszélgettünk az alapítókkal.

Elsősorban a történelem szakos egyetemi hallgatókat és a helytörténeti érdekességek iránt érdeklődőket szólítja meg az év elején indult Erdélyi Krónika. Az első magyar nyelvű történelmi portál Erdély múltjának hiteles, ezzel együtt olvasmányos bemutatására törekszik, és az erdélyi történészek közötti eszme-, tapasztalat- és forráscserét szorgalmazza.

A megalakulás körülményeiről, a célokról és a távlati tervekről Fazakas László főszerkesztőt és Ferenczi Szilárd szerkesztőt kérdeztük. Mindketten Kolozsvár dualizmusbeli korával foglalkozó történészek, akik kutatásaik során azt tapasztalták, hogy hiába volt a monarchia a kincses város egyik leginkább virágzó időszaka, mégis kevés forrás áll a történészek rendelkezésére a korról.

Fazakas László elmondta: a nehezen felkutatható források miatt döntött úgy, hogy egy blogfelületen összegyűjti az összes olyan tanulmányt, cikket, linket, ami hasznos lehet a hasonló kutatást végző egyetemistáknak, pályakezdő történészeknek. Így született meg 2016 februárjában a Kolozsvári Krónika blog.

Nem sokkal az indulás után Fazakas László digitalizálta a Román Akadémiai Könyvtár fotóanyagának egy részét, amit elhelyezett a blogon, ugyanakkor engedélyt kért a kulturális folyóiratok történelmi cikkeinek szemlézésre.  A csapat bővülésével létrehoztak egy e-könyvtárat, egy e-periodikát és egy térképgyűjteményt is.

Nyilvánvalóvá vált, hogy átlépték a blog kereteit, ezért a tematikák kiterjesztésével 2017 elején létrehozták az Erdélyi Krónika portált, ahol immár nemcsak Kolozsvár, hanem Erdély más nagyvárosainak múltjával is foglalkoznak.  A szerkesztőcsapat szerencsés módon úgy állt össze, hogy minden nagy történelmi korszakot lefednek.

Fazakas László szerint

napjainkban sok a félrevezetés a történelemmel kapcsolatosan,

hiszen mindig vannak olyan önjelölt történészek, akik a hitelességet mellőzve terjesztenek elméleteket. A közösségi oldalak révén ma már könnyű elérni a szélesebb olvasóközönséget. Erdély történelmét ugyanakkor nem tanítják az iskolákban, a román közoktatásban a fejedelemségek vagy a dualizmus korát háttérbe szorítva, olyan kontextusban mutatják be a régió múltját, amilyenben akarják.

A helyzeten nem segít az sem, hogy vannak olyan történészek is, akik nem tudnak egymás kutatásairól,és párhuzamosan foglalkoznak bizonyos témákkal, a kutatásokról pedig  kizárólag a szűk szakmai körök által olvasott lapokban lehet tájékozódni.

A főszerkesztő reméli, mindebben változást hozhat az Erdélyi Krónika, mely kapcsolatot teremtene a történészgenerációk között, nyitna a fiatalok felé a közösségi oldalakon, és lehetőséget teremtene az egyetemisták számára is egy-egy jól sikerült szemináriumi szakdolgozat, diplomamunka, doktori disszertáció közlésére is. Érdeklődésünkre Fazakas László elmondta: egyelőre csak bátorítást kaptak az erdélyi történészektől, és a legtöbben egyetértenek abban, hogy szükség volt egy ilyen kezdeményezésre.

Távlati terveik között szerepel rövid narrált képkollázsokkal bemutatni Kolozsvár legkiemelkedőbb polgármestereit, elsőként a várost 12 évig vezető Albach Gézát,  illetve Erdély más prominens személyiségeit. A főleg fiatalok körében népszerű Instagramon  archív fotókat közölnek, míg a nemrég létrehozott YouTube-csatornájukon az egyes korszakokat bemutató mozgóképeket tesznek közzé.

Egy másik távlati tervről Ferenczi Szilárd számolt be, aki régi fotók gyűjtését tervezi. Szerinte a családi gyűjteményekben rengeteg olyan fénykép található, mely túlmutat a személyes szinteken, és érdekes adalékkal szolgálhat a történészek vagy a történelem iránt érdeklődők számára.

A város közterein készült családi fotók mikrotörténelmi szállal mesélnek a város múltjáról, épületeiről, egy-egy korszak szokásáról, divatjáról. Bár ez nem kimondottan történelem, de hozzátartozik egy város történetéhez, és meghatározza azt is, hogy a jelenben miként gondolkodunk a közterekről vagy a városrendezésről. Ferenczi a veszprémi levéltár egyik kezdeményezéséből inspirálódott, és az adatbázist a Fortepanhoz hasonlóan alakítaná ki.

A történelemszemlélet megváltoztatására van szükség,

de ehhez rengeteg munka szükséges – vélekedett Ferenczi. Az erdélyi magyar társadalom jó húsz évvel le van maradva a múltról való gondolkodást illetően, és a különböző kutatási területekbe fektetett munka között óriási különbségek vannak. Vannak korok, melyeket alaposan körbejártak a történészek, miközben rengeteg témával senki sem foglalkozott. Ilyen például a Román Állami Levéltár Kolozs megyei főosztályán megtalálható, a Kolozsvári Ipartestület – mely a kolozsvári kisiparosok érdekegyesítő szervezete volt – 1896 és 1945 között felgyűlt iratanyaga. A több tíz folyómétert kitevő iratokat még senki nem kutatta.

A levéltárakban akad olyan forrásanyag, mely néhány éven belül megsemmisül, amennyiben nem digitalizálják. 

Ahogy látható, nemcsak ötletekből, hanem kihívásokból sincs hiány az Erdélyi Krónika háza táján. Azzal a kezdeményezők is tisztában vannak, hogy nehéz munkára vállalkoztak, de céljaik elérése kitartásuk, lelkesedésük és a ráfordított idő függvénye.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS