Magát a sértő szót korábban már ismeretlen kezek leszedték, aztán hosszú totojázás után kicserélték a teljes szövegrészt is.
Úgy kezdődött, hogy az Úr 1975-ik évében felavatták a kolozsvári Szabók bástyája előtt a Baba Novac nevű szerb zsoldosvezér szobrát, aki Vitéz Mihály havasalföldi fejedelem szolgálatában élt és halt. Feliratot is illesztettek a talapzatra, amely imigyen szólt:
Megjegyezzük, hogy mindez a Ceaușescu-diktatúra idején történt.

Így néz ki az újrafeliratozott szobor messzebbről.
Aztán telt-múlt az idő, megbukott a kommunista rezsim, kitört a demokrácia Romániában és úgy alakult, hogy a kincses város polgármestere egy magyarfaló mélyromán, bizonyos Gheorghe Funar lett. Aki azt gondolta, hogy a Baba Novac-szobor talapzatán levő komcsi felirat elhazudja az igazságot, ezért szépen lecseréltette. Ja, (nem véletlenül) a városi tanács hozzájárulása nélkül. Mint egy igazi igazságosztó. Így került oda a következő mondat:
Persze, hogy nem a svédek ölték meg, de nem is a magyarok, amúgy ömlesztve (ezt még egyes román szakemberek is elismerték). És hát a felirat kihelyezését követően a városban élő vagy épp arra járó magyarok elég rosszul érez(hett)ék magukat a „magyarbarát” polgi megbélyegző felirata láttán. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tiltakozott is 2013-ban a felirat kapcsán, de teljesen hiába. Körülbelül ekkor történt, hogy ismeretlen tettesek a saját kezükbe ragadták a kezdeményezés vésőjét és leszedték az „unguri” szót. A polgármesteri hivatal visszatette. Az ismeretlen tettesek (ugyanazok, mások, nem tudni) megint leszedték.

És íme, maga az új felirat, közelebbről.
És aztán úgy is maradt a felirat, csonkán, egészen mostanáig. Idén márciusban az RMDSZ kezdeményezésére megszületett a nehéz döntés: felújítják a szobrot és egyúttal módosítják a feliratot.
Nos, kérjük tisztelettel, megtörtént. (Nyilván nem volt ünnepélyes szoborfelirat-cserélő ünnepség, ezért az ember akkor veszi észre a változást, ha éppen arra sétál és ráesik a pillantása a szoborra.) Aki a Szabók bástyája környékén jár, mostantól ezzel a felirattal találkozhat a szobortalapzaton:
Végre pont kerül egy évtizedes hercehurca végére. És jól van ez így, már ha komolyan vesszük a magyar–román barátságot.
Fotók: Szántai János.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.