Magát a sértő szót korábban már ismeretlen kezek leszedték, aztán hosszú totojázás után kicserélték a teljes szövegrészt is.
Úgy kezdődött, hogy az Úr 1975-ik évében felavatták a kolozsvári Szabók bástyája előtt a Baba Novac nevű szerb zsoldosvezér szobrát, aki Vitéz Mihály havasalföldi fejedelem szolgálatában élt és halt. Feliratot is illesztettek a talapzatra, amely imigyen szólt:
Megjegyezzük, hogy mindez a Ceaușescu-diktatúra idején történt.

Így néz ki az újrafeliratozott szobor messzebbről.
Aztán telt-múlt az idő, megbukott a kommunista rezsim, kitört a demokrácia Romániában és úgy alakult, hogy a kincses város polgármestere egy magyarfaló mélyromán, bizonyos Gheorghe Funar lett. Aki azt gondolta, hogy a Baba Novac-szobor talapzatán levő komcsi felirat elhazudja az igazságot, ezért szépen lecseréltette. Ja, (nem véletlenül) a városi tanács hozzájárulása nélkül. Mint egy igazi igazságosztó. Így került oda a következő mondat:
Persze, hogy nem a svédek ölték meg, de nem is a magyarok, amúgy ömlesztve (ezt még egyes román szakemberek is elismerték). És hát a felirat kihelyezését követően a városban élő vagy épp arra járó magyarok elég rosszul érez(hett)ék magukat a „magyarbarát” polgi megbélyegző felirata láttán. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tiltakozott is 2013-ban a felirat kapcsán, de teljesen hiába. Körülbelül ekkor történt, hogy ismeretlen tettesek a saját kezükbe ragadták a kezdeményezés vésőjét és leszedték az „unguri” szót. A polgármesteri hivatal visszatette. Az ismeretlen tettesek (ugyanazok, mások, nem tudni) megint leszedték.

És íme, maga az új felirat, közelebbről.
És aztán úgy is maradt a felirat, csonkán, egészen mostanáig. Idén márciusban az RMDSZ kezdeményezésére megszületett a nehéz döntés: felújítják a szobrot és egyúttal módosítják a feliratot.
Nos, kérjük tisztelettel, megtörtént. (Nyilván nem volt ünnepélyes szoborfelirat-cserélő ünnepség, ezért az ember akkor veszi észre a változást, ha éppen arra sétál és ráesik a pillantása a szoborra.) Aki a Szabók bástyája környékén jár, mostantól ezzel a felirattal találkozhat a szobortalapzaton:
Végre pont kerül egy évtizedes hercehurca végére. És jól van ez így, már ha komolyan vesszük a magyar–román barátságot.
Fotók: Szántai János.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.