A különbség, hogy ezen a bulin nem lángost meg népi hímzést lehet kapni. Hanem idegbajt. Viszont szinte ingyen. És jó hosszú ideig.
Véget értek a jubileumi magyar napok Erdély fővárosában. Béke van mindenütt. Szinte lábujjhegyen pakolnak az árusok, étkeztetők, színpadosok, szervezők. A nép pedig piheg és pihen a bő hetes hacacáré után. Pontosabban, akinek jut még rá ideje. Akinek nem, az visszadöccen a hétköznapok útjaira és…
Mekkora meglepetés éri, hogy Kolozsvár központjának egyik legforgalmasabb részét, a Dózsa György utcát hétfőtől lezárták. Mert, ugye, az ígéret szép szó, hát betartották a tisztelt városgazdák. Kimentünk, megnéztük, tessék:

Amikor kiértünk a Főtér észak-keleti sarkára, ez a kép fogadott. Ohó, hát ez nem is olyan szörnyű, ugye? A központ felé vezető oldal lezárva, a Széchenyi tér felé haladó sávokon viszont csörgedezik a forgalom, mint a patak. Nézzék, a rendőr is milyen lazán álldogál, rá se ránt a járgánysorra. Ej, megint csak riogatunk itt, vagy mi van?

Kicsit álldogáltunk hát mi is, mint a rendőr. És eljött a pillanat, amikor egy arra vijjogó mentőautónak muszáj volt megállnia, ugyanis a Főtér felől a Széchenyi tér fele haladó ugyancsak laza, vakációs forgalom eltorlaszolta az utat. Ekkor kezdtük látni a jövőt. Most picit hunyja be a szemét, kedves kolozsvári, vagy hamarosan ide bármely okból huzamosabb ideig ténykedni érkező Olvasó, és képzeljen el egy derűs szeptember közepi napot (hurrá, elkezdődött az iskola!), majd egy borongós október közepit (hurrá, elkezdődött az egyetem!), végül egy havas decemberit (hurrá, karácsony közeleg, de nem az úton, az biztos!). Látja már, mi lesz itt?

Összeszedtük minden bátorságunkat és behatoltunk az utca közepe tájáig. És láttuk: a munka serényen megkezdődött, ez a dolgok állása a Száchenyi térig.

Megcsodáltunk egy igen eredeti jelzőtábla-rögzítési módszert is. Mi lenne, ha fesztiválok idején a főtéri színpadot is ily módon támogatnák meg? Biztos sokkal, de sokkal olcsóbb lenne, mint az a sok traverz meg pányva meg kacifántos nehezék.
Nos, kedves Olvasó, ez a helyzet, és ha a városgazdai ígéretnek hinni lehet (márpedig muszáj, hát ni, milyen svájci órás pontossággal lezárták az utcát, pont akkor, amikorra beharangozták), minimum 11 hónapig változatlan marad. Legalábbis, ami az erre haladó közúti forgalmat illeti.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.
Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?
Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Az új Dacia-modellt, a Strikert Törökországban gyártják, és háromféle hibrid hajtáslánccal, valamint négy felszereltségi szinttel lesz elérhető Romániában.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.