A különbség, hogy ezen a bulin nem lángost meg népi hímzést lehet kapni. Hanem idegbajt. Viszont szinte ingyen. És jó hosszú ideig.
Véget értek a jubileumi magyar napok Erdély fővárosában. Béke van mindenütt. Szinte lábujjhegyen pakolnak az árusok, étkeztetők, színpadosok, szervezők. A nép pedig piheg és pihen a bő hetes hacacáré után. Pontosabban, akinek jut még rá ideje. Akinek nem, az visszadöccen a hétköznapok útjaira és…
Mekkora meglepetés éri, hogy Kolozsvár központjának egyik legforgalmasabb részét, a Dózsa György utcát hétfőtől lezárták. Mert, ugye, az ígéret szép szó, hát betartották a tisztelt városgazdák. Kimentünk, megnéztük, tessék:

Amikor kiértünk a Főtér észak-keleti sarkára, ez a kép fogadott. Ohó, hát ez nem is olyan szörnyű, ugye? A központ felé vezető oldal lezárva, a Széchenyi tér felé haladó sávokon viszont csörgedezik a forgalom, mint a patak. Nézzék, a rendőr is milyen lazán álldogál, rá se ránt a járgánysorra. Ej, megint csak riogatunk itt, vagy mi van?

Kicsit álldogáltunk hát mi is, mint a rendőr. És eljött a pillanat, amikor egy arra vijjogó mentőautónak muszáj volt megállnia, ugyanis a Főtér felől a Széchenyi tér fele haladó ugyancsak laza, vakációs forgalom eltorlaszolta az utat. Ekkor kezdtük látni a jövőt. Most picit hunyja be a szemét, kedves kolozsvári, vagy hamarosan ide bármely okból huzamosabb ideig ténykedni érkező Olvasó, és képzeljen el egy derűs szeptember közepi napot (hurrá, elkezdődött az iskola!), majd egy borongós október közepit (hurrá, elkezdődött az egyetem!), végül egy havas decemberit (hurrá, karácsony közeleg, de nem az úton, az biztos!). Látja már, mi lesz itt?

Összeszedtük minden bátorságunkat és behatoltunk az utca közepe tájáig. És láttuk: a munka serényen megkezdődött, ez a dolgok állása a Száchenyi térig.

Megcsodáltunk egy igen eredeti jelzőtábla-rögzítési módszert is. Mi lenne, ha fesztiválok idején a főtéri színpadot is ily módon támogatnák meg? Biztos sokkal, de sokkal olcsóbb lenne, mint az a sok traverz meg pányva meg kacifántos nehezék.
Nos, kedves Olvasó, ez a helyzet, és ha a városgazdai ígéretnek hinni lehet (márpedig muszáj, hát ni, milyen svájci órás pontossággal lezárták az utcát, pont akkor, amikorra beharangozták), minimum 11 hónapig változatlan marad. Legalábbis, ami az erre haladó közúti forgalmat illeti.
Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.
Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
További híreink: négy év börtönre ítélték „a nagy matematikusnak” kampányoló manelistát, de meglépett, a településekre bemerészkedő medvéket pedig ezentúl azonnal ki lehet lőni.
Váratlanul érte az alkalmazottakat az Aptiv amerikai autóipari vállalat borosjenői gyára bezárásának a híre. Ezer ember marad állás nélkül, és bár kapnak végkielégítést, kilátástalannak tűnik a jövőjük, mert helyben nincs ekkora munkaerőfelvevő.
Megrongálták a Sepsi OSK utánpótláscsapatának autóbuszát Craiován. Nem vár tovább, megnősül Nicușor Dan.
Jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a brassói ítélőtábla emberölési kísérlet és garázdaság miatt Dani Mocanu manele-énekest.
Őrizetbe vették szerdán egy lugosi iskola pedagógusát, miután azzal gyanúsítják, hogy tanítás közben felpofozott két tízéves diáklányt. A városi rendőrséget a gyerekek szülei értesítették a történtekről.
Egy adósság miatt keletkezett konfliktusban vesztette életét egy 47 éves Hargita megyei férfi, miután egy 21 éves mikóújfalusi fiatal késsel szívtájékon szúrta. Az áldozat még autóba szállt, hogy hazamenjen, de útközben elvérzett.
Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.
Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?