Az 1989-es decemberi temesvári események „koronatanújával” beszélgettünk a Tőkés-féle ellenállásról, arról az evolúcióról, amely elvezetett a revolúcióig.

És méltánytalanabbakra is, hiszen Nagy-Románia majdnem a Tiszántúl egy részét is bekebelezte – ez derült ki L. Balogh Béni kolozsvári előadásából.

A rettenet színháza mögött ott a gyógyítás, az átok mellett az áldás. A téma azért is aktuális, mert az ördögűzésnek napjainkban igazi reneszánsza van.

Egzotikus figura, mégis a miénk: a török apától, magyar anyától származó író-filmrendező karrierje Egyiptomban teljesedett ki. Most film készült róla.

Egy megtévedt kisember pokoljárásán keresztül beszél a magyar közállapotokról a magyar blues „atyja”.

A bihari, nagyrészt magyarlakta településen véghezvitt mészárlás áldozatai között kisgyerekek és aggastyánok egyaránt voltak. Összeállításunk az 1944. szeptemberi tragédiáról, VIDEÓKkal.

A kolozsvári kutatóval a magyar rockzene és a kommunista rendszer viszonyáról beszélgettünk. Azt is elárulta, hogy szerinte melyik a rendszerváltás zenekara.

Vakáció közben ezeket a friss kiadványokat (is!) olvassa. És előtte meg utána is.

A kolozsvári rendező magyar–román koprodukcióban, sztárszínészekkel készítette a Spirált.

Konzervativizmusról, liberalizmusról, populizmusról, az európai parlamenti választásokról és az Orbán-kormány működése által kiváltott kritikákról is beszélgettünk a Magyar politikai enciklopédia erdélyi szócikkszerzőjével.

Ahol egymásra rétegződik a bibliai múlt, az iszlám jelen, a különböző civilizációk: útibeszámoló egy fejlődő, mégis súlyos gondokkal küszködő ázsiai arab országból.

Ki volt Széfeddin Sefket bej, az erdélyi magyar-török író-rendező? Mit lehet tudni távolba szakadt rokonainkról, a magyarabokról? Az egyiptomi–magyar kapcsolatokról beszélgettünk Boros Lóránddal.

A katedrálist, paradox módon, ez a tűzvész fosztotta meg muzeális tárgy jellegétől: a halott kő és fa egycsapásra élővé vált, és a lángokat elnézve megsejthettünk valamit abból, hogy mit veszíthetünk.

Kamaszkorában kalandra éhes „hobóként” kezdte járni Erdélyt, most könyvet írt a székelyekről.

A Twin Peaks atyja ezúttal különös fotómontázsain keresztül nyújt betekintést elméjének sajátos működésébe. A Műcsarnokban voltunk, megnéztük.

A magyarországi, az erdélyi magyar és a román 1956-nak számos közös pontja van, bár a román állambiztonság megpróbált éket verni a forradalmárok közé nemzetiségi alapon – állítja a történész, újságíró.

Megalapozottak-e az Afrikával kapcsolatos sztereotípiáink? Erről is beszélgettünk Lukács János Istvánnal, aki nemrég tért haza ugandai önkénteskedéséből. Azt is elárulta, milyen erdélyi magyar vonatkozása van az afrikai országnak.

Kolodko Mihályt az ungvári és budapesti miniszobrai tették széles körben ismertté. A kárpátaljai származású művészt arról is faggattuk, tervez-e hasonló „gerillaakciókat” Erdélyben is.