Az embernek nyugodtan összeszorulhat a szíve, ha a mioritikus közoktatási viszonyokat szemügyre veszi.

Az idegengyűlölet ócska kártya, mégis bármikor bevethető. És a klasszikus nyugatimádok is megteszik, ha kell.

Amikor a kisebbségekért nem feltétlenül rajongó román véleményvezér is kiborul.

Politizálni sokféleképpen lehet: bölcsen, vakmerően, ravaszul, gyáván satöbbi. A jelenlegi román politikai elit az ostoba politizálást választotta.

Egyszerű. Palotában lakik, juhokat terelget, úgy beszél, mint egy kocsis, úgy adakozik, mint egy gróf. És a börtönbe sem bukott bele.

Ilyenkor fordulhat elő, hogy az ország népe csak meghívásra mehet be.

A kis Klaus Iohannis a nagyhatalmak gyűrűjében.

Politikai csatát lehet intelligensen is folytatni. Meg ostobán is. Ahogy a román vezérek teszik.

A nagyobbik román kormánypárt berkeiben elkezdődtek a nyilvános leszámolások.

Lemondtak a nyugati kancelláriák arról, hogy Európa felé húzzák Romániát, és hagyják elsodródni?

Amikor minden egyed állami döntéshozó bőrében egy-egy kis Don Corleone rejtőzik.

Rendkívül „alapos” elemzés arról, hogy a bármit tesznek is a magyarok úgyis a Nagy Revízión jár az agyuk.

Mivel képtelenek leküzdeni a populizmust, a nyugati elitek, a németországiakat is beleértve, egyre hisztérikusabban reagálnak még a jogos bírálatokra is. Ami lejáratja őket, elősegítve a populista sikert.

Van olyan kolozsvári román történész, akinél a Magyarok Romániában – száz év történelem kiverte a biztosítékot.

Hallottak a kétezer éves, nem rozsdásodó szögről? Hát a földalatti dák városról? És arról, hogy a dák templomok energetikai központok, ahonnan más világok felé vezető kapuk nyílnak?

A moldovai gagauzok, ukránok, oroszok problémái ismerősek lehetnek számunkra.

Andrei Pleșu szerint idegengyűlöleten keresztüli áldozatképzés zajlik Romániában.