Andrei Pleșu szerint idegengyűlöleten keresztüli áldozatképzés zajlik Romániában.
Aki újságírásra adja a fejét, az belemegy egyfajta rabságba. „Időszerűségre” vagy ítélve, vagyis a legfrissebb hírek konjunkturális lecsójára. Panaszkodtam már és folyamatosan panaszkodom e kíméletlen sors miatt. Mert 70 évesen is „rabja” maradsz olyan személyek kétfilléres politizálgatásának, akiknek a létezéséről normális körülmények között nem is tudnál.
Még sokat kell olvasnod, még van – talán – néhány terved, de feladod őket, mert elsodornak az egyszerre ostoba, nevetséges és – jaj! – veszélyes mindennapok szelei. Akarod, nem akarod, minden pillanatban szembekerülsz mindenféle büszke „románkával”, akik mindenféle belső „felhatalmazás” nélkül, bármiféle „érdemesség” nélkül, bármiféle jelentős szakmai teljesítmény nélkül kerültek hatalomra. Hol az artikulálni képtelen Andruşcába, hol a nem eléggé iskolázott Popába, hol a szomorú kába Popba, hol a halovány videlei titkárnőbe (Carmen Dan), hol a pajkosan metafizikus Daeába, hol a szakaszvezető papagáj Tudorel Toaderbe, hol – és ő mindennek a teteje! – Viorica Dăncilăba, aki teljesen elvész a nyelvtanban, a térképek, az intézmények, a nehezen felfogható feladatok, a nehezen kimondható szavak és más hasonlók között.
De még ott van a hamleti Dragnea is, akit az a „lenni, vagy nem lenni” dilemma szaggat szét, ami azt a négy idegent illeti, akik maximális kaliberű ellenséges tekintetekkel voltak – súlyos pénzekért – felfegyverkezve, hogy meggyilkolják, meg ott van Codrin euforikus törzsőrmester és a komor Nicolicea, meg Şerban Nicolae, a csintalan zsebjogász és a többi, és a többi. A félelmetes városvédő Fireáról és a craiovai vidám szubrett Olguţáról nem is beszélve. És nemrég éppen Olguţa tette fel az i-re a pontot. Iohannis elnök azért ítélte el az augusztus 10-i könnygáztámadást, mert „német”, vagyis fasiszta, vagyis szakértője az elgázosításnak. Tehát újra bizonyítást nyert, hogy minden bajunk a jövevényektől származik. Ha magunk között maradnánk, akkor fuldokolhatnánk a tejben-vajban, a sírásban-vigadásban, a virágos népi ingekben és a Clarks-bocskorokban…
Már többször is beszéltem a sokat próbált hazánkban zajló idegengyűlöleten keresztüli áldozatképzésről. De a cseppfolyósodott elméjűek, a falelkűek és az „Olguţa” kategóriájú kolhozneveltetésűek kedvéért nem fáradok önmagamat ismételgetni. Az alábbiakban néhány részletet idézek egy két évvel ezelőtt írt cikkemből, amikor Dacian Cioloşt „gúnyolódva” „Julien”-nek hívták (ráadásul a „Cioloş” a „Soros”-ra is hasonlít), Iohannist pedig „Werner”-nek. Hiszen mindketten holmi gonosz „idegenek”, akiket azzal bíztak meg, hogy tönkretegyenek bennünket. Íme, egy kárpótló leltár a német és a román kultúráról, valamint a honi történelem más neves „beszivárgóiról”.
Tehát:
Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.
Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.
Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?
Újabb szintre lépett a Hargita megyei RMDSZ-en belül és azon kívül is egyre több szereplőt érintő közéleti konfliktus. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke külföldi útjáról közzétett videójában azt üzente: dokumentumokkal fog előállni.
Továbbá: filmbe illő karambollal írta be magát Lugos városa a hazai roncsderbi-történelembe. És: vasútfelújításra szerződtek, vasúti kábeleket loptak, mázsaszámra.
Egy Hargita megyei férfi holttestét találták meg szerdán a tengerben Costinești közelében, miután a turista kedden eltűnt a román tengerparton.
Traktor alá szorult és életét vesztette szerdán Damian Diniș, a Hunyad megyei Boica (Băița) község polgármestere. Az 58 éves elöljáró a település közelében dolgozott, amikor a munkagép felborult.
Életének 67., papságának 42. évében szerdán elhunyt Daniel Ernő nyugalmazott plébános, szentszéki tanácsos.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.
Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.
Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.