// 2024. október 22., kedd // Elod
Németország

Hogyan öli meg a politikai korrektség a demokráciát

Mivel képtelenek leküzdeni a populizmust, a nyugati elitek, a németországiakat is beleértve, egyre hisztérikusabban reagálnak még a jogos bírálatokra is. Ami lejáratja őket, elősegítve a populista sikert.

Romániában a demokráciát nemcsak „sörrel és mánelével” ölik meg, melyek nélkül – Bădălău PSD-s kiskirály szavaival élve – „a románoknál nincs muri” (utalás arra, hogy napvilágra került egy felvétel, amelyen a szociáldemokrata képviselő egy román diaszpórát gyalázó nótára táncol – szerk. megj.). Az is biztos és mindenki számára világosnak kellene lennie, hogy a kontinens keleti részét a pészédésedett Romániától a magyarokon keresztül a volt NDK-ig megnyomorító szélsőséges eltévelyedéseknek a kommunista-szekus örökségükhöz van közük. Az már

kevésbé világos, hogy pontosan mi rombolja le a demokráciát a kommunizmustól megóvott nyugaton.

A bevándorlás? A terrorizmus? A putyini manipulálás? A szélsőségesek beszivárgása a közigazgatásba, a rendőrségbe és a szolgálatokba? Vagy, főleg, a baloldali politikusok ostobasága?

Mert például egy olyan országban, mint Németország, nem mindig világos, hogy mi az undorítóbb. A szerencsétlen keletnémet város, Chemnitz utcáin a külföldiek üldözése közben skandált idegengyűlölő szlogenek, ahol ezt megelőzően egy arab bevándorlók által helyiek ellen elkövetett iszonyatos késelés történt, amelybe egyikük bele is halt? Vagy az, ahogy a politikai korrektségből ki sem látszó hatóságok és véleményvezérek

felháborodottan elutasítottak bármilyen bírálatot, akármennyire is jogos az, Angela Merkel 2015-ös döntéseivel kapcsolatosan,

amelyekkel bátorította a korlátlan bevándorlást és szavatolta, hogy a kialakult gondokat majd könnyedén megoldják?

A chemnitzi túlkapások közepette a Bundestag és a liberális FDP alelnöke, Kubicki figyelmen kívül merészelte hagyni a baloldal figyelmeztetését, amely szerint olajat öntene a tűzre a kancellárral szembeni bármilyen bírálat. Így aztán a sokan másoknál szabadabb szájú liberális megbírálta. Azt a híres 2015-ös mondását is, mely szerint „wir schaffen das”, vagyis „majd megcsináljuk”.

A szóban forgó kijelentés szélesre tárta Németország amúgy is nyitott és szélesre tárt karjait és kapuit a muszlim menekültek áradata előtt. Akik aztán gondoskodtak arról, hogy a vallási idioszinkráziákkal és antiszemitizmussal együtt a patriarchális nőgyűlöletet és az erőszak iránti vágyat is importálják, amelyek már megnyomorították azokat a keleti régiókat és államokat, ahonnan elmenekültek. Csak hát

Németországban politikailag helytelen összefüggést felállítani egyes migránsok elfogadhatatlan tettei és a migráció jelensége között.

Tehát a politikai osztály zöme és a teljes progresszista sajtó az ilyenfajta párhuzamoktól való aggályoskodó tartózkodást kéri, sőt követeli. De tekintettel a politikailag helyes diskurzust – itt-ott – megterhelő logikai törésekre, hirdetőinek nem sikerül meggyőzniük a bevándorlástól, a terrorizmustól és a globalizmusnak a törékeny státuszukra gyakorolt hatásoktól rettegő polgárokat arról, hogy visszafogják magukat. Ellenkezőleg. A kritikus reakció sebessége, mérete és virulenciája mintha minden újabb merénylettel egyre nagyobbá válna.

Sok vezető számára megmagyarázhatatlannak tűnik, hogy egy egyre nagyobb tömeg konok és – a németek esetében –

szokatlan módon elutasítja, hogy fegyelmezetten alávesse magát az életükről döntők hipererkölcsös utasításainak.

És ez megőrjíti őket. Az ebből következő hisztéria pedig arra készteti őket, hogy elhamarkodottan és hibásan reagáljanak a nép migránsok által kiváltott dühére. Ami ebből következően tovább nő, arra késztetve a progresszistákat, hogy sorozatosan elkövessék ostobaságaikat.

Egy részük az álmenekültek hazaküldését torpedózza meg. Ezt tették például a chemnitzi merénylet miatt letartóztatott iraki esetében. De amikor az a szúrás, amire vetemedett, kiváltotta a nép haragját, pogromhangulatot táplálva, a baloldal exponensei nemcsak a szélsőséges kisebbséget és a migránsok bűneit kihasználó náci gyűlölet siralmas kiáradásait ítélték el reflexből, hanem az egész közösséget és többséget is.

Ami többszörös hiba. Hiszen relativizálja a náci szörnyűséget. Aztán azért, mert ahogy azt a svájci NZZ újság kiemelte, radikalizálja a mérsékelteket, a szélsőségesek sorait hízlalva. Végül azért, mert a párbeszédnek a bírálatok megfélemlítésével történő megölése sokakat a némaság pusztaságába száműz, lejáratva a demokráciát, hogy ezzel a kollektivisták malmára hajtsák a vizet.

A politikai és médiaelit túlnyomórészt intoleráns, sőt virulens reakciója a liberális tisztségviselő azon kísérletére, hogy a kancellárral szembeni jogos bírálatokkal újra felvegye a beszélgetés szálát,

a kritikus szellem félelmetes hiányáról árulkodik a demokrácia önjelölt védelmezői esetében.

Márpedig e szellem nélkül miként tudna túlélni a demokrácia? És hogyan ne fojtanák meg az eliteken is, a tömegeken is, a bevándorlókon is egyidejűleg eluralkodó félelmek?

Az egyáltalán nem javít a helyzeten, hogy éppen az SPD vezetője, Andreea Nahles ugrott Kubicki torkának, hogy megvédje CDU-s riválisát. Hiszen ezzel pont azoknak a gyanakvását erősíti meg, akik – a szélsőségesek hálójába kerülve – úgy vélik, hogy az összes párt és az egész média egykutya.

És azok bírálatát is felerősíti, akik képtelenek felfogni a német szociáldemokrata párt túlságosan vérszegény reakcióját a PSD-s és PSE-s elvtársak szélsőségességét, Liviu Dragneával az élen.

A román jogállam dragnióta gajra vágására válaszul az SPD nem tudott kipréselni magából mást, csak egy nevetséges és annyira óvatos, impotens, hárító, gyáva és békülékeny közleményt, hogy közvetve

egyaránt legitimálja a román demokrácia lerombolását és az európai baloldal szétbontását is.

Amely, úgy tűnik, egyre inkább kész a tekintélyelvű állam javára feláldozni a szabadságot.

Persze, nem minden szociáldemokrata gyáva vagy csatlakozik a szabadsággyilkos ostobaságokhoz. Ott van még a német családügyi miniszter, Franziska Giffey, aki egy hét után – bátor tettként – el merészelt helyezni egy csokor virágot a chemnitzi fiatal meggyilkolásának helyszínén. És nem maradt meg a vélelmezett vagy valódi szélsőségesek elhamarkodott elítélésénél, hanem némi megértést fejezett ki a németek biztonsági aggodalmai iránt.

De nem túl kevés ez, túl későn?

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
Főtér

Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára

A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Székelyhon

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.