// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Victor Ponta sorsa egyetlen áfa-százalékponton múlik

// HIRDETÉS

Legalábbis látszólag. Lényegében egy politikai játszmában alakítja a labda szerepét. Kérdés, sikerül-e végre messzire rúgni a pályáról. Lényeglátó elemzés Sebastian Zachmann tollából.

Victor Ponta kormányfő bejelentette: nem mond le, amíg az áfa megmarad legfeljebb 20 százalékosnak. De a PNL, a PSD és az UNPR akár egy 21 százalékos mértékben is megállapodhatnak, ezzel kikényszerítve Ponta távozását, és ugyanakkor Johannis kérését is teljesítenék, nevezetesen, fedezni tudnák a költségvetési hiányt.

Victor Ponta kormányfő a hazatérése utáni első tévés megjelenésében bejelentette, hogy a Victoria-palotában marad, és ezzel azokat a szóbeszédeket kívánta megcáfolni, melyek szerint már kifelé áll a szekere rúdja. „Lemond a kormány éléről?”, kérdezték Victor Pontától a jó barátja, Sebastian Ghiţă tulajdonában lévő România TV egyik műsorában.

„Nem. 2016 decembere egy kicsit odébb van”,

válaszolta a kormányfő, azt mutatva, legalábbis a nyilatkozatok szintjén, hogy végig akarja vinni a mandátumát.

„Felmerült önben, hogy lemond a kormányfői tisztségről?”, kérdezték még Pontától. „Mielőtt elmentem volna szabadságra, volt egy nagyon világos beszélgetésünk a PSD Végrehajtó Bizottságában. És van még valami: az én esetemben már nem személyes ügyről van szó, hanem arról, hogy nem azért vagyok a tisztségemben, mert ez valamilyen családi örökség, hanem mert ötmillió ember az USL-re szavazott és a parlamenti többség támogatott. Nyilvánvaló, hogy ha a PSD már nem támogat, akkor nem maradok a tisztségemben, válaszolta a miniszterelnök. Victor Ponta sorsa, ahogy azt maga is mondta, gyakorlatilag a párttól függ, vagyis Liviu Dragneától, attól a személytől, aki bár csak ideiglenes elnök, mégis viszi a prímet a PSD-ben.

Egyes politikai források szerint Liviu Dragnea választási megfontolásokból idén ősszel ellenzékbe vinné a pártját. A PSD jelenleg szabadesésben van a felmérésekben, és ahhoz, hogy maradjon még esélye a jövő évi választásokra, Dragnea kész lemondani a pénzcsapról, hogy ellenzékből vághasson neki a kampányoknak. De ehhez a PSD-nek egy némileg hihető ürügyre van szüksége, az adótörvény pedig tökéletes esélyt jelenthet Liviu Dragnea számára a jelenlegi parlamenti többség szétverésére. És úgy tűnik, Victor Ponta is tudatában van annak, hogy a két hét múlva tervezett és az adótörvény miatt összehívott rendkívüli ülésszak az utolsó kormányfői előadása lehet.

„Politikai játék lesz”

Gabriel Oprea kezdeményezésére augusztus 19-én fog találkozni minden párt vezetője, amihez az szolgál ürügyül, hogy kompromisszumos megoldást kell találniuk az adótörvény ügyében. „Az adótörvényről szóló vita nem az adótörvényről szól. Az adótörvényről szóló vita egy Victor Pontáról szóló vitává változott. Másképp mondva, arról fognak vitázni, hogy megtartják-e még a kormány élén Victor Pontát, vagy sem. Politikai játék lesz”, mondja Dan Ionescu politikai elemző. „Az áfa-csökkentés mértékéről fognak tárgyalni. A liberálisok is engedni fognak egy kicsit, mert különben nevetségessé válnak, nekünk pedig érveket kell találnunk arra, hogy miből fedezzük az így keletkező költségvetési hiányt”, mondják PSD-s források.

Ahhoz, hogy az adótörvény vitájából tisztán kerülhessen ki, a PNL-nek el kell fogadnia egy kompromisszumos megoldást, hiszen ő javasolta az áfa 24-ről 19 százalékra csökkentését, a PSD pedig belement. Mivel Klaus Johannis visszaküldte az adótörvényt a Parlamentnek, a PNL abban a kellemetlen helyzetben találta magát, hogy meg kell magyaráznia, az általa javasolt és meg is szavazott adólépéseket miért nem fogadja el az az elnök, akit ők támogattak a kampányban. Így aztán a PNL talán azt fogja javasolni, hogy csak 20 százalékig csökkentsék az áfá-t.

„Ha a PNL-sek azt mondják, hogy jó a 20 százalékos áfa, amennyit a kormány eredetileg mondott, akkor nagyon jó és alkalmazzuk”, mondta Victor Ponta a România TV-ben, ami azt mutatja, hogy gyanítja, mire készülnek a liberálisok. „Ha a politikai vezetők azt mondják, hogy 21 százalékos áfá-t akarnak, akkor azt is végrehajtja?”, kérdezték még Pontától a műsorban.

A kormányfő hebegett valamit,

de nem adott konkrét választ. Amikor nyíltan megkérdezték tőle, hogy lemond-e a tisztségéről, amennyiben a konzultálások során a pártvezetők az áfa 21 százalékra csökkentéséről döntenek, Ponta újra inkább a kifogásokat kereste az egyenes válasz helyett. „Milyen körülmények között adná fel és mondana le? 100 százalékosan megbízik a pártban?”, erősködött a műsorvezető. „A politika az politika”, válaszolta Ponta, de ezzel csak még jobban a PSD-ben keringő szóbeszédeket táplálta.

Eseti koalíció: PSD, PNL, UNPR

Párton belüli források szerint Liviu Dragnea csak három százalékpontos, áfa-csökkentést fog javasolni a politikai vezetőknek, vagyis 21 százalékig, amiről Victor Ponta hallani sem akar. Gabriel Oprea és Alina Gorghiu pedig Dragnea mellé állhatnak, arra hivatkozva, hogy ez egy fenntarthatóbb megoldás. Konkrétan, az állami költségvetésben egy százalékpont 1,8 milliárd lejt jelent. Egy ilyenfajta érv Johannis elnöknek is megfelelhet, aki éppen erre hivatkozott: a túl nagy áfa-csökkentés által okozott lehetséges költségvetési hiányra.

Egy – mégoly időszakos – koalíció a PSD, a PNL és az UNPR között jó ok lehetne arra, hogy Victor Ponta áldozati szerepben tetszeleghessen és visszavonuljon a kormány éléről, arra hivatkozva, hogy ő az áfa drasztikus csökkentését javasolta, de a párt nem támogatta ebben. Ezáltal Victor Ponta elegánsan kikerülhetne egy rendkívül nehéz helyzetből, Liviu Dragnea pedig megszabadulhatna Pontától, majd kivezethetné a pártot a kormányból. „Liviu terve nagyon világos. Meg is mondta nekünk: ha nem vonulunk ellenzékbe, akkor semmi esélyünk sem lesz a választásokon, mondták PSD-s források.

Ponta visszavonulási döntése egybeeshet azzal a nappal, amikorra újra berendelhetik a DNA-ra (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.), mert az ügyét vizsgáló ügyész ezen a héten szabadságon van, de pontosan két nappal a politikai vezetők konzultálása előtt visszatér.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS