// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Végállomás a DNA-nál

// HIRDETÉS

Ha Laura Codruţa Kövesi széke megmentése érdekében kész az egész intézmény hitelességét feláldozni, akkor ez azt jelenti, hogy kimerültek a lehetőségei.

A DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) egyik munkaülésén készült felvételek megjelenése után igazi válság robbant ki az intézményben. A DNA vezetője, Laura Codruţa Kövesi belső vizsgálatot indított a felvételek készítőinek kiderítésére, bejelentve ugyanakkor, hogy bűnvádi vizsgálat indítását kezdeményezte ellenük. De a beszámoló folytatása előtt szükség van egy pontosításra, amihez az olvasóknak joguk van. Az elmúlt évek folyamán egy rakás hangfelvételt szerkesztettem, mind analóg (mágnesszalagos), mind digitális formátumban, és e tapasztalat birtokában kijelenthetem, hogy nem találtam olyan természetű beavatkozások nyomát, melyek módosíthatták volna a DNA-vezető szavainak lényegét. A hozzá nem értők vélekedésével ellentétben,

egy hangfelvétel meghamisításának lehetőségei nem korlátlanok.

Egyszerűen nem tudsz egy szövegrészt kiemelni egy bizonyos kontextusból és áthelyezni egy másikba nyomok hátrahagyása nélkül, hiszen a hang szinte utánozhatatlan összetettségű. A mikrofon típusa, a hangerő-beállítások, a forráshoz viszonyított távolság, a háttérzajok, a terem akusztikai minősége, a visszhangok mind-mind egyedi textúrát kölcsönöznek a hangnak. Ennél sokkal könnyebb és sikeresebb, ha ugyanazon a felvételen dolgozol, ide-oda mozgatva egy bizonyos részletet, de így is csak viszonylag rövid koherens mondatokat lehet összerakni, hiszen a tágabb kontextus megőrzésével leleplezed a hamisításodat. Nem utolsó sorban a hang dinamikája is könnyen elárulhat egy beavatkozást, hiszen az áthelyezett részletnek hangszínben, ütemben és hangmagasságban egyeznie kell az új környezettel. A szünetekről és légzésről nem is beszélve.

Következésképpen annak nagyobb a valószínűsége, hogy hiteles a DNA-s munkaülés hangfelvétele, melyen Laura Codruţa Kövesi nyomást gyakorol az eredményesség növelése érdekében. Ennyit erről. Különben a DNA vezetője annak bejelentése helyett, hogy megbízott egy független szakértőkből álló csapatot (vagyis nem a „műszaki szolgálathoz tartozó kollégákat”) a felvétel hamisítványjellegének bizonyítására, belső vizsgálatot indított a felvétel készítőinek megtalálására. Olyan vizsgálatot, mint a titkosszolgálatoknál, hazugságvizsgálóval, de ezt több ügyész is megtagadta. Doru Ţuluş, Mihaela Iorga és Nicolae Marin ügyészek az Igazságügyi Felügyelethez fordultak a DNA vezetőjének túlkapásai miatt. Laura Codruţa Kövesi sem adta alább és egyszerűen leváltotta tisztségükből Doru Ţuluşt és Mihaela Iorgát, több évvel ezelőtt elkövetett súlyos tettekkel vádolva őket. De ugyanakkor nem kevesebb, mint 8 DNA-ügyész kérte a CSM-től (Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács – a szerk.) áthelyezését más ügyészségekhez, akik közül az egyik csak idén februárban érkezett a DNA-hoz. (Lumeajustitiei.ro)

Röviden, a DNA-nál nyomasztó és zavaros a hangulat.

Panaszok érkeznek a CSM-hez és az Igazságügyi Felügyelethez, belső csatornákon keresztül pedig börtönnel fenyegetik egymást. Az Igazgatóság vezetője, akinek vitatható módszerei nyilvánosságra kerültek, válaszul korrupcióval vádol néhányat a legközelebbi munkatársai közül. De akkor az emberek jogosan teszik fel a kérdést, hogy mennyire lehet még megbízni a DNA vizsgálataiban? Egyértelmű, hogy Laura Codruţa Kövesi kifogyott a lehetőségeiből, ha most akár az egész intézmény hitelességét is kész feláldozni széke megőrzése érdekében.

Tudorel Toader igazságügy-miniszter hétfő reggel olyan kijelentést tett, mely annak lehetőségét sugallja, hogy végül javasolni fogja a DNA vezetőjének leváltását: „Azt hiszem, a DNA-nál eljött a tisztázások ideje. A 13. sz. sürgősségi kormányrendelet elfogadási módjának kivizsgálására vonatkozóan bemutatott elég részletes jelentésemben erőteljes figyelmeztetést fogalmaztam meg a DNA tevékenységét illetően és kihangsúlyoztam annak elengedhetetlenségét, hogy a DNA tevékenysége alkotmányos korlátok között történjen.”

Ugyanakkor a miniszter továbbra is nagyon óvatos, hiszen jól tudja, nem kérheti a DNA vezetőjének leváltását, ha nem rendelkezik nagyon erős érvekkel, különösen a külföldi politikai környezet számára. Laura Codruţa Kövesit

a korrupció elleni harc garanciájának tekintették, ezért sok mindent megbocsátottak neki,

a plagizálást is beleértve. És az ügyésznő sorsa végső soron Iohannis elnök döntésétől függ.

Míg az események alakulását nem jósolhatjuk meg, ezzel szemben általánosságokban felmérhetjük a helyzetet. A DNA-nál nem személyes rivalizálásokról, hiúságokról vagy belső tisztázásokról van szó, hanem sokkal mélyebb válságról. Ahogy a DNA munkaülésén készült felvételből kiderül, éppen az intézmény céljait és a cselekvési eszközöket illetően alakult ki jelentős nézetkülönbség Laura Codruţa Kövesi és saját munkatársai között. A DNA vezetője nem rejtette véka alá, hogy a legkevésbé sem tiszteli az Alkotmánybíróság döntéseit és nem hajlandó betartani őket. Ellenkezőleg, azt kérte a beosztottaitól, hajtsanak végre minél több magas rangú letartóztatást, hogy helyreállítsa elvesztett lendületét és bebizonyíthassa, hogy az ellenvetések ellenére „igaza van”. De készek a munkatársai követni ezen a kockázatos úton? Úgy tűnik, hogy nem. Már a DNA ügyészei sem hisznek az intézmény küldetésében úgy, ahogy azt vezetője, Laura Codruţa Kövesi meghatározza, ami magyarázza az utóbbi években masszív méreteket öltő dezertálásokat.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS