Oké, hogy megbukott a PSD-kormány, oké, hogy kitört a demokrácia, a jólét meg minden, de hahó, a magyarok közben megint Erdély elsinkófálásán mesterkednek.
Jelen szöveg a G4 Media oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Egy sor esemény, gesztus és nyilatkozat kérdőjelezi meg újra a többség és kisebbség közötti kapcsolatot. Magyarország feszíti a húrt, a budapesti kormány hivatalosságait küldi Romániába, akik provokatív módon kiássák az összes kényes és konfliktuspotenciállal rendelkező témát.
ugyanolyan kihívóan, könnyen érthető, de bármiféle kifinomultságtól és hatékonyságtól mentes üzenettel: „Rajtatok tartjuk a szemünket!” Pont Hargitába és Kovásznába küldeni a hadsereget, hogy bizonyos hibridháborús akciók kivédését szimulálja, ez nem jelent mást, mint hasonlóval válaszolni egy durva provokációra.
Ám ezzel semmit sem lehet megoldani, ellenkezőleg. Ez belépés a konfliktus spiráljába és a konfrontáció logikájába.
Az utóbbi napok címeinek szikár leltára, melyek a magyar hivatalosságok nyilvános akcióinak csak egy részét tükrözik, mindent elárul Budapest eltökéltségéről, hogy 2020 közeledtével egyre aktívabb szerepet játsszon.
Itt van egy pénteki Agerpres-hír:
„A Nemzetvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat, a Kormányőrség és a Különleges Távközlési Szolgálat mintegy 500 katonája vesz részt az október 7-13. időszakban a Concordia 19 intézményközi gyakorlaton, több Kovászna és Hargita megyei, valamint bukaresti helyszínen.
A Védelmi Vezérkar szerint az intézményközi képzési gyakorlatnak elsősorban a Nemzetvédelmi, Közrendvédelmi és Nemzetbiztonsági Rendszert alkotó erők együttműködési kapcsolatainak fejlesztése, valamint a közös technikák, taktikák és cselekvési eljárások gyakorlása a célja.
’A Concordia 19 gyakorlat tevékenységeinek terve egy sor olyan részelemet tartalmaz, melyekben a különleges műveleti, felderítési, hegyivadász, VBRN-védelmi (vegyi, biológiai, radioaktív és nukleáris védelem – a szerk.), polgári-katonai együttműködési, légierő, műveleti egészségügyi erők katonái vesznek részt a MAI (Belügyminisztérium – a szerk.), a SRI (Román Hírszerző Szolgálat – a szerk.), a SPP (Kormányőrség – a szerk.) és a STS (Különleges Távközlési Szolgálat – a szerk.) szakstruktúráival együtt, egy fiktív forgatókönyv szerint, mely a hibrid háborúra jellemző ellenséges akciók kivédésére vonatkozik’, részletezi az idézett forrás.
A gyakorlatot a Védelem Vezérkara vezeti”.
Bukarestnek nem volt jobb válasza annál az üzenetnél, hogy szükség esetén a struktúrák készenlétben vannak, éberek, készek megvédeni az ősi rögöt. Kétségtelen, hogy ez a kötelességük. De biztos, hogy ez most a megoldás? Ennyit tudnak mondani a hargitai és kovásznai magyaroknak, akik évek óta arra panaszkodnak, hogy a román állam fejletlenségben tartja őket? Rájuk néznek egy katonai távcsövön keresztül és kész?
Itt a kormány cselekvésére van szükség, gazdasági projekteken keresztül, a parlamentére, okos törvényekkel, de nem a zászlók ellen és az Elnöki Hivatal részvételével, melynek vezetőjére, többek között, a hargitai és kovásznai magyarok is szavaznak.
Orbán tudja, hogy Magyarország, mint EU- és NATO-tagállam, 2020-ban nem fogja megkérdőjelezni a trianoni békével száz évvel ezelőtt meghúzott határokat.
De ugyanakkor azt is tudja, hogy senki sem akadályozza meg őt annak a régebbi tervének a végrehajtásában, hogy felemeljen egy magyar nemzetet a Kárpát-medencén belül, melyet aztán megpróbáljon gazdaságilag (iskolákba, templomokba, stadionokba való befektetésekkel), társadalmilag (kettős állampolgárság) és jogilag (a Magyarországon kívüli magyar állampolgároknak megadott azonos jog a szociális segélyekre, támogatásokra és így tovább) Budapesthez kötni.
E terv végén Orbán egyetlen másodpercig sem fogja azt állítani, hogy a Székelyföld vagy Erdély Magyarország része, de azt fogja mondani, ahogy azt Semjén Zsolt kormányfő-helyettes nyilvánosan már meg is tette, hogy az aradi (valójában temesvári – a szerk.) középiskola (valójában szakkollégium – a szerk.), amelybe Budapest csaknem félmillió eurót fektetett, egy kis Magyarország, az ott tanuló hallgatóknak pedig nem szabad erről megfeledkezniük.
A román állam pedig nem képes a hadsereggel védekezni ilyesmivel szemben. Jobb lenne, ha egy seregnyi céget mozgósítana egy autópálya megépítésére Székelyföldön keresztül, mely gazdaságilag összekapcsolná más romániai városokkal. Ez talán sokkal hatékonyabb lenne Budapest „hibrid háborúja” kivédésére, mely valamivel kifinomultabb módon próbálja megadni a határon túli magyaroknak az egyazon nemzethez tartozás érzését.
ahol az orosz titkosszolgálatok minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy elszakítsák Kárpátalját az ország többi részétől, megpróbálva mesterséges feszültségeket kelteni a magyar kisebbség és az ukránok között.
Az oroszok miért ne próbálnának meg, adott esetben, egy kicsit Romániában is játszadozni? Okuk lenne rá elég, főleg úgy, hogy az utóbbi években rohamosan romlott a kisebbség–többség kapcsolat.
… végtelenül szomorú volt, hogy lám, milyen ez a nép, pedig ő csak jót akar, csak azt akarja, hogy a nép jól éljen, azt akarja, hogy Románia otthon legyen minden polgára számára… de ez a kurva nép!
Călin Georgescu már arról is nyíltan beszélt, hogy területeket akar Ukrajnától. Meddig lehet elmenni a populizmusban?
A falu, ahogy ismertük (és ahogy a képzeletünkben élt), már nem létezik. A jelenségre pedig a kommunikáció- és néprajztudomány is új megközelítéseket keres.
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
És vigyázzunk: új csalási módszer terjed az interneten!
Életének 101. évében elhunyt Bánffy Katalin memoáríró, a losonci Bánffy család grófi ága nevének utolsó viselője, Bánffy Miklós lánya.
Közben Victor Ponta folytatja szuverenista kampányát, például rugdossa a magyarokat… és úgy tűnik, mégis lesz egy kis tél ebben a szezonban, mondják az időjósok.
Nem jelent veszélyt Romániára az az incidens, amely az elmúlt éjjel történt Csernobilban, amikor egy drón eltalálta az ukrajnai volt atomerőmű 4-es reaktorának maradványait védő betonburkolatot – közölte pénteken az Országos Környezetvédelmi Ügynökség.
A magyar közlekedéstörténet talán legnagyobb szállítmánya indul pénteken útnak: egy 750 tonnás, 100 méter hosszú, 6 méter széles és 5,4 méter magas járműszerelvény kezdi meg útját a 43-as főúton Románia felé.
Ahogy mondani szokták, emberségből jelesre vizsgázott az a Csíkszeredában hóeltakarítást végző férfi, aki kiszállva a járdákat takarító munkagépből, átsegített egy idős nőt az átjárón, miközben az autósok türelmesen várakoztak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
… végtelenül szomorú volt, hogy lám, milyen ez a nép, pedig ő csak jót akar, csak azt akarja, hogy a nép jól éljen, azt akarja, hogy Románia otthon legyen minden polgára számára… de ez a kurva nép!
Călin Georgescu már arról is nyíltan beszélt, hogy területeket akar Ukrajnától. Meddig lehet elmenni a populizmusban?
A falu, ahogy ismertük (és ahogy a képzeletünkben élt), már nem létezik. A jelenségre pedig a kommunikáció- és néprajztudomány is új megközelítéseket keres.
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.