// 2025. május 1., csütörtök // Munka Ünnepe , Fülöp, Jakab

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

// HIRDETÉS

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Mi volt „botrányos” abban, amit Csoma Botond képviselő mondott a parlament ünnepi ülésén? – teszi fel a jogos kérdést Ciprian Mihali publicista, kolozsvári filozófiaprofesszor a Republica portálon megjelent írásában.

Mint arról beszámoltunk, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjének december 1-i ünnepi felszólalása botrányba fulladt, a sovén kirohanásairól jól ismert Șoșoacă szenátor asszony végigüvöltözte az egész beszédet, az AUR testületileg kivonult, de elhatárolódó nyilatkozatokat tett közzé a kulturális miniszter és a PSD elnöke, valamint néhány kevésbé jelentékeny politikus is, hogy a közösségi média bugyrainak kommentosztagairól ne is beszéljünk.

Mihali sorra veszi Csoma beszédének főbb passzusait, megállapítva, hogy bár a Kolozs megyei képviselő helyenként rosszul fogalmazott, túlbonyolított frázisokban beszél, az üzenetével aligha lehet vitatkozni.

Hiszen ki tagadhatná, hogy a történelemben nem mindig álltunk – románok és magyarok – a barikád ugyanazon oldalán? Vagy ki ne érthetne egyet azzal, hogy ennek ellenére a román–magyar kapcsolatok történetét nem szabad a konfliktusokra redukálni, mert az csak a folyamatos ellenségkép-képződést erősíti, és ezáltal rosszat tesz az interetnikus kapcsolatoknak?

Abban is igaza van Csomának, hogy „az erdélyi románok politikai és vallási vezetői nagyon jól tudták, hogy Erdély nemcsak román, hanem magyar, szász és zsidó is, és ez a Gyulafehérvári Nyilatkozat szövegében is tükröződött”. Igen, ez így van – írja Mihali –, és ez a kulturális többrétegűség óriási lehetőséget jelent Erdély számára.

Ennek fényében ugyan hogyan értelmezhető Lucian Romașcanu kulturális miniszter kijelentése, miszerint „Erdély történelmi értelemben a románoké, ahol valóban élnek magyarok, szászok és zsidók is”?

Mit jelenthet az, hogy „történelmi értelemben a románoké”? Hogy a magyaroké, szászoké vagy zsidóké kevésbé, mint a románoké? Hogyan lehet ezeket az arányokat kiszámolni? És az, hogy a románoké, azt jelenti, hogy a többiek csak megtűrtek itt, megengedik neki, hogy itt éljenek, de csak bizonyos feltételekkel?

– csak úgy sorjáznak a szerző kérdései.

Elképzelhető persze, hogy egyeseket a képviselő azon kijelentése zavar, hogy a Nagy Egyesülés megteremtői közül többen a kommunista börtönökben pusztultak el – hiszen a parlamentben vannak olyanok, akik az említettek fogvatartóinak leszármazottai.

A nagyromán hazafiak amiatt is sértve érezhetik magukat, hogy az RMDSZ-es politikus azt mondta, hogy „az erdélyi magyarok számára ez az esemény (december 1.) egy bizonytalansággal teli időszak kezdetét jelentette”. De ebben sincs semmi sértő: a húszas években valóban milliók ébredtek arra, hogy az országhatár egyik napról a másikra megváltozott a fejük felett – ez egy létező állapot, nem holmi tendenciózus értelmezés eredménye. Ezek a hatalmas változások az első világháború és a birodalmak összeomlásának következményei voltak, és hozzájárultak egyes diktatórikus rezsimek felemelkedéséhez és a későbbi tragédiák bekövetkeztéhez.

„Igen, igaza van a magyar képviselőnek, a nemzeti kisebbségek »államalkotó tényezők«. A román állam az összes többség és kisebbség kvalitásainak és hiábinak révén lehet jelenleg az, ami”

– szögezi le a szerző, aki szerint inkább az a szégyenletes, hogy egy kisebbség képviselőjétől még ma is afféle hűségesküt várnak el, mintha eleve gyanús lenne, mintha indulásból hazaárulót látnánk benne, akinek folyton bizonygatnia kell az ellenkezőjét.

Tűlünk, mindannyiunktól függ, hogy milyen országot építünk, zárja mondandóját Ciprian Mihali:

„Az én Erdélyemben, az én Romániámban sokkal megnyugtatóbban hangzik az, amit a magyar képviselő mondott, mint egyes PSD-sek odavetett gyalázkodásai, vagy, ami még súlyosabb, az AUR-osok erőszakos hőbörgései. Megnyugtatóbb, mert elismeri, hogy létezhetett ellenségeskedés, de ez nem lehet a jövőnk hajtóereje. Elfogadja, hogy létezhetett bizonytalanság, de ennek megszüntetéséért ma együtt kell dolgoznunk. Végül pedig elismeri, hogy a román állam jelenleg azáltal lehet az, ami, mert mindannyian hozzájárultunk, többségiek és kisebbségiek egyaránt: a fejlődéséhez is, mint mondtam, de a kifosztásához is.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mi köze az óriásfarkas „feltámasztásának” a virágvasárnaphoz?

Szántai János

A virágvasárnap bizonyos értelemben a nagyvárosi ember találkozása az istenséggel. Az óriásfarkasok genetikai újrateremtése pedig bizonyos értelemben istenséggé válás.

Kik ma az erősebb kutyák, avagy ki ért ma a politikához?

Varga László Edgár

A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Megtisztelő-e, hogy Crin Antonescu Székelyföldre látogatott, és ha igen, akkor miért nem?
Főtér

Megtisztelő-e, hogy Crin Antonescu Székelyföldre látogatott, és ha igen, akkor miért nem?

Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?

Meglepetés a szenátusban: átment a nyugdíjrendszer ügyében benyújtott indítvány
Krónika

Meglepetés a szenátusban: átment a nyugdíjrendszer ügyében benyújtott indítvány

A szenátus hétfőn 61 támogató és 59 elutasító szavazattal elfogadta a nyugdíjrendszer ügyében benyújtott egyszerű indítványt, amelyet a múlt héten nyújtottak be.

Az álkisebbségi ex-államelnök egész jól fest, amint sepri az utcát…
Főtér

Az álkisebbségi ex-államelnök egész jól fest, amint sepri az utcát…

… Romániában kezd divatba jönni a tereptárgymászás, mint politikai protestművészet… és megérkeztünk a kampányfinisbe, ahol a politikusok már tényleg nem riadnak vissza semmitől.

Román állampolgárok voltak a három halálesetet követelő magyarországi baleset áldozatai – videóval
Székelyhon

Román állampolgárok voltak a három halálesetet követelő magyarországi baleset áldozatai – videóval

Négyen utaztak az autóban az M1-es sztrádán vasárnap, hárman a helyszínen életüket veszítették, egyiküket pedig mentőhelikopterrel vitték kórházba a balesetet követően.

Fordulat a szülészetről eltűnt csecsemő ügyében: eladhatta 5000 lejért egyik újszülöttjét a kismama
Krónika

Fordulat a szülészetről eltűnt csecsemő ügyében: eladhatta 5000 lejért egyik újszülöttjét a kismama

Váratlan fordulatot hozott a bákói szülészetről eltűnt csecsemő ügye: igazságügyi források által kiszivárogtatott információk szerint a 19 éves fiatal nő még januárban megegyezett az ikrek anyjával, hogy 5000 lejért megveszi az egyik fiút.

Eltűnt csecsemő: ötezer lejért adhatta el az anya újszülött gyerekét a 19 éves nőnek
Székelyhon

Eltűnt csecsemő: ötezer lejért adhatta el az anya újszülött gyerekét a 19 éves nőnek

A bákói rendőrség őrizetbe vett egy 19 éves nőt, aki a múlt hétvégén elvitt egy újszülött csecsemőt a megyei kórházból. Az elsődleges nyomozási adatok szerint a nő azt állította, hogy megállapodott a baba anyjával arról, hogy a babát rá bízzák.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mi köze az óriásfarkas „feltámasztásának” a virágvasárnaphoz?

Szántai János

A virágvasárnap bizonyos értelemben a nagyvárosi ember találkozása az istenséggel. Az óriásfarkasok genetikai újrateremtése pedig bizonyos értelemben istenséggé válás.

Kik ma az erősebb kutyák, avagy ki ért ma a politikához?

Varga László Edgár

A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS