// 2026. november 22., vasárnap // Cecília

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

// HIRDETÉS

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Mi volt „botrányos” abban, amit Csoma Botond képviselő mondott a parlament ünnepi ülésén? – teszi fel a jogos kérdést Ciprian Mihali publicista, kolozsvári filozófiaprofesszor a Republica portálon megjelent írásában.

Mint arról beszámoltunk, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjének december 1-i ünnepi felszólalása botrányba fulladt, a sovén kirohanásairól jól ismert Șoșoacă szenátor asszony végigüvöltözte az egész beszédet, az AUR testületileg kivonult, de elhatárolódó nyilatkozatokat tett közzé a kulturális miniszter és a PSD elnöke, valamint néhány kevésbé jelentékeny politikus is, hogy a közösségi média bugyrainak kommentosztagairól ne is beszéljünk.

Mihali sorra veszi Csoma beszédének főbb passzusait, megállapítva, hogy bár a Kolozs megyei képviselő helyenként rosszul fogalmazott, túlbonyolított frázisokban beszél, az üzenetével aligha lehet vitatkozni.

Hiszen ki tagadhatná, hogy a történelemben nem mindig álltunk – románok és magyarok – a barikád ugyanazon oldalán? Vagy ki ne érthetne egyet azzal, hogy ennek ellenére a román–magyar kapcsolatok történetét nem szabad a konfliktusokra redukálni, mert az csak a folyamatos ellenségkép-képződést erősíti, és ezáltal rosszat tesz az interetnikus kapcsolatoknak?

Abban is igaza van Csomának, hogy „az erdélyi románok politikai és vallási vezetői nagyon jól tudták, hogy Erdély nemcsak román, hanem magyar, szász és zsidó is, és ez a Gyulafehérvári Nyilatkozat szövegében is tükröződött”. Igen, ez így van – írja Mihali –, és ez a kulturális többrétegűség óriási lehetőséget jelent Erdély számára.

Ennek fényében ugyan hogyan értelmezhető Lucian Romașcanu kulturális miniszter kijelentése, miszerint „Erdély történelmi értelemben a románoké, ahol valóban élnek magyarok, szászok és zsidók is”?

Mit jelenthet az, hogy „történelmi értelemben a románoké”? Hogy a magyaroké, szászoké vagy zsidóké kevésbé, mint a románoké? Hogyan lehet ezeket az arányokat kiszámolni? És az, hogy a románoké, azt jelenti, hogy a többiek csak megtűrtek itt, megengedik neki, hogy itt éljenek, de csak bizonyos feltételekkel?

– csak úgy sorjáznak a szerző kérdései.

Elképzelhető persze, hogy egyeseket a képviselő azon kijelentése zavar, hogy a Nagy Egyesülés megteremtői közül többen a kommunista börtönökben pusztultak el – hiszen a parlamentben vannak olyanok, akik az említettek fogvatartóinak leszármazottai.

A nagyromán hazafiak amiatt is sértve érezhetik magukat, hogy az RMDSZ-es politikus azt mondta, hogy „az erdélyi magyarok számára ez az esemény (december 1.) egy bizonytalansággal teli időszak kezdetét jelentette”. De ebben sincs semmi sértő: a húszas években valóban milliók ébredtek arra, hogy az országhatár egyik napról a másikra megváltozott a fejük felett – ez egy létező állapot, nem holmi tendenciózus értelmezés eredménye. Ezek a hatalmas változások az első világháború és a birodalmak összeomlásának következményei voltak, és hozzájárultak egyes diktatórikus rezsimek felemelkedéséhez és a későbbi tragédiák bekövetkeztéhez.

„Igen, igaza van a magyar képviselőnek, a nemzeti kisebbségek »államalkotó tényezők«. A román állam az összes többség és kisebbség kvalitásainak és hiábinak révén lehet jelenleg az, ami”

– szögezi le a szerző, aki szerint inkább az a szégyenletes, hogy egy kisebbség képviselőjétől még ma is afféle hűségesküt várnak el, mintha eleve gyanús lenne, mintha indulásból hazaárulót látnánk benne, akinek folyton bizonygatnia kell az ellenkezőjét.

Tűlünk, mindannyiunktól függ, hogy milyen országot építünk, zárja mondandóját Ciprian Mihali:

„Az én Erdélyemben, az én Romániámban sokkal megnyugtatóbban hangzik az, amit a magyar képviselő mondott, mint egyes PSD-sek odavetett gyalázkodásai, vagy, ami még súlyosabb, az AUR-osok erőszakos hőbörgései. Megnyugtatóbb, mert elismeri, hogy létezhetett ellenségeskedés, de ez nem lehet a jövőnk hajtóereje. Elfogadja, hogy létezhetett bizonytalanság, de ennek megszüntetéséért ma együtt kell dolgoznunk. Végül pedig elismeri, hogy a román állam jelenleg azáltal lehet az, ami, mert mindannyian hozzájárultunk, többségiek és kisebbségiek egyaránt: a fejlődéséhez is, mint mondtam, de a kifosztásához is.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Nicușor Dan tanácsadója szerint meg kell egyezni az RMDSZ-szel, mert nagy szükség van a közigazgatási átszervezésre
Krónika

Nicușor Dan tanácsadója szerint meg kell egyezni az RMDSZ-szel, mert nagy szükség van a közigazgatási átszervezésre

A közigazgatási reformra szükség van, ezért tárgyalni kell és kompromisszumos megoldásra kell jutni az RMDSZ-szel az ügyben – jelentette ki Eugen Tomac, Nicușor Dan államfő határon túli románok ügyében illetékes tiszteletbeli tanácsadója.

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket
Főtér

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket

RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.

Száz méter széles vadátjárók épülnek az autópályán a barnamedvék számára
Székelyhon

Száz méter széles vadátjárók épülnek az autópályán a barnamedvék számára

Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban
Krónika

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban

Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum

Megvan az első konkrét lépés a községek összevonásáról
Székelyhon

Megvan az első konkrét lépés a községek összevonásáról

Luca Niculescu miniszterelnök bejelentette, hogy a fejlesztési minisztérium elkészítette az ezerötszáz fő alatti községek önkéntes egyesítéséről szóló jogszabálytervezetet, amelyet pénteken közvitára bocsátanak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS