Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Mi volt „botrányos” abban, amit Csoma Botond képviselő mondott a parlament ünnepi ülésén? – teszi fel a jogos kérdést Ciprian Mihali publicista, kolozsvári filozófiaprofesszor a Republica portálon megjelent írásában.
Mint arról beszámoltunk, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjének december 1-i ünnepi felszólalása botrányba fulladt, a sovén kirohanásairól jól ismert Șoșoacă szenátor asszony végigüvöltözte az egész beszédet, az AUR testületileg kivonult, de elhatárolódó nyilatkozatokat tett közzé a kulturális miniszter és a PSD elnöke, valamint néhány kevésbé jelentékeny politikus is, hogy a közösségi média bugyrainak kommentosztagairól ne is beszéljünk.
Mihali sorra veszi Csoma beszédének főbb passzusait, megállapítva, hogy bár a Kolozs megyei képviselő helyenként rosszul fogalmazott, túlbonyolított frázisokban beszél, az üzenetével aligha lehet vitatkozni.
Abban is igaza van Csomának, hogy „az erdélyi románok politikai és vallási vezetői nagyon jól tudták, hogy Erdély nemcsak román, hanem magyar, szász és zsidó is, és ez a Gyulafehérvári Nyilatkozat szövegében is tükröződött”. Igen, ez így van – írja Mihali –, és ez a kulturális többrétegűség óriási lehetőséget jelent Erdély számára.
Ennek fényében ugyan hogyan értelmezhető Lucian Romașcanu kulturális miniszter kijelentése, miszerint „Erdély történelmi értelemben a románoké, ahol valóban élnek magyarok, szászok és zsidók is”?
– csak úgy sorjáznak a szerző kérdései.
Elképzelhető persze, hogy egyeseket a képviselő azon kijelentése zavar, hogy a Nagy Egyesülés megteremtői közül többen a kommunista börtönökben pusztultak el – hiszen a parlamentben vannak olyanok, akik az említettek fogvatartóinak leszármazottai.
A nagyromán hazafiak amiatt is sértve érezhetik magukat, hogy az RMDSZ-es politikus azt mondta, hogy „az erdélyi magyarok számára ez az esemény (december 1.) egy bizonytalansággal teli időszak kezdetét jelentette”. De ebben sincs semmi sértő: a húszas években valóban milliók ébredtek arra, hogy az országhatár egyik napról a másikra megváltozott a fejük felett – ez egy létező állapot, nem holmi tendenciózus értelmezés eredménye. Ezek a hatalmas változások az első világháború és a birodalmak összeomlásának következményei voltak, és hozzájárultak egyes diktatórikus rezsimek felemelkedéséhez és a későbbi tragédiák bekövetkeztéhez.
– szögezi le a szerző, aki szerint inkább az a szégyenletes, hogy egy kisebbség képviselőjétől még ma is afféle hűségesküt várnak el, mintha eleve gyanús lenne, mintha indulásból hazaárulót látnánk benne, akinek folyton bizonygatnia kell az ellenkezőjét.
Tűlünk, mindannyiunktól függ, hogy milyen országot építünk, zárja mondandóját Ciprian Mihali:
A virágvasárnap bizonyos értelemben a nagyvárosi ember találkozása az istenséggel. Az óriásfarkasok genetikai újrateremtése pedig bizonyos értelemben istenséggé válás.
A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
A szenátus hétfőn 61 támogató és 59 elutasító szavazattal elfogadta a nyugdíjrendszer ügyében benyújtott egyszerű indítványt, amelyet a múlt héten nyújtottak be.
… Romániában kezd divatba jönni a tereptárgymászás, mint politikai protestművészet… és megérkeztünk a kampányfinisbe, ahol a politikusok már tényleg nem riadnak vissza semmitől.
Négyen utaztak az autóban az M1-es sztrádán vasárnap, hárman a helyszínen életüket veszítették, egyiküket pedig mentőhelikopterrel vitték kórházba a balesetet követően.
Váratlan fordulatot hozott a bákói szülészetről eltűnt csecsemő ügye: igazságügyi források által kiszivárogtatott információk szerint a 19 éves fiatal nő még januárban megegyezett az ikrek anyjával, hogy 5000 lejért megveszi az egyik fiút.
A bákói rendőrség őrizetbe vett egy 19 éves nőt, aki a múlt hétvégén elvitt egy újszülött csecsemőt a megyei kórházból. Az elsődleges nyomozási adatok szerint a nő azt állította, hogy megállapodott a baba anyjával arról, hogy a babát rá bízzák.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A virágvasárnap bizonyos értelemben a nagyvárosi ember találkozása az istenséggel. Az óriásfarkasok genetikai újrateremtése pedig bizonyos értelemben istenséggé válás.
A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.