Avagy, hogyan lesz Károly walesi hercegből irredenta magyarbérenc?
Minden alkalommal büszkeség tölt el Károly walesi herceg (teljes nevén Charles Philip Arthur George Mountbatten-Windsor) romániai látogatásai hallatán. Íme, egy arisztokrata, akiből még koronás fő is lehet, és aki nagyra értékeli ezeket a tájakat, a kárpáti-dunai-pontoszi térséget. Őt nem ijeszti el és nem is aggasztja mindaz, amit rólunk mondanak, hogy cigányok és tolvajok vagyunk. Sőt, még számos ingatlant is vásárolt magának itt.
Kevesen tudják, hogy Nagy-Britannia Egyesült Királyságának jelenlegi királyi háza, a Windsor-ház német eredetű: a Szász-Coburg-Gothai-ház. V. György csak 1917-ben változtatta Windsorra a királyi család nevét arról az angliai településről, ahol a király rezidenciája, a Windsor-kastély található, az első világháború következményeként, amikor Németország és Nagy-Britannia egymás ellen harcolt. Tehát normálisnak tartom, hogy Károly herceg szereti az erdélyi vidéket,
a szelíd, szinte szász tájat. Ne feledjük, hogy éppen e különleges földrajz miatt telepedett le itt több ezer német (a szászok és a svábok). Egyetlen dolog zavar. Az, hogy
én pedig nem tudom feledni, hogy a magyar irredentáknak London az egyik fontos központja.
„Ne feledjünk”, mondta a nemzet apostola, Nicolae Iorga. Nos, én nem tudok és nem akarok felejteni. Nem felejtem, hogy évszázadokon keresztül „megtűrt” népesség voltunk Erdélyben. Holott többségben és a saját otthonunkban voltunk, nem pedig az ázsiai pusztákról érkeztünk. És ez egészen 1863-ig így volt.
Nem felejtem, hogy 1437. szeptember 16-án a magyar nemesség és klérus, a szászok és a székelyek „testvéri uniója” egy népet eltiltott attól a jogától, hogy városokban telepedjen le, kőből építsen magának templomokat és házakat. Igen,
Az 1437-es döntés nem volt véletlen, mert ugyanezeket a döntéseket hozta meg az 1514. novemberi pesti „vad országgyűlés”! (A szerző a szélsőséges román uszító „történetírók” műveiből szerezte a hagymázas gondolatait. Ezek kezelik a Budai Nagy Antal féle parasztlázadást követő kápolnai megállapodást, illetve a Dózsa György parasztfelkelése utáni országgyűlési határozatot – melynek szerző által említett „vad” jelzőjére a komoly történetírásban nem találtunk nyomot – románellenes intézkedésekként, holott azok valójában a – magyar, román, székely – jobbágyok ellen irányultak. – a szerk.) Megaláztatás? Enyhén szólva! És ahogy azt Ioan Talpeş (az Ilie Ceauşescu, a diktátor testvére által vezetett Katonatörténeti Intézet munkatársa, majd a rendszerváltás után a Külügyi Hírszerző Szolgálat – SIE – vezetője volt – a szerk.) nagyon is jól leszögezte, a mai napig még mindig a mi szemünkre vetik azt, hogy „képtelenek” voltunk civilizációt létrehozni. Nos, ha nem volt jogunk városban élni, csak falun, jobbágyként?
De attól még szép, látogatni való országunk van!
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.
Szavazásra buzdította a határon túli magyar állampolgárokat Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán az elmúlt 16 év közös eredményeinek megvédésére kérte a levélben szavazó külhoni magyarokat.
Fatolvajok vertek meg két erdészt, testkamerákat sürget a környezetvédelmi miniszter. Meleg lesz a hétvégén, de készüljünk fel az újabb hűvös időre a jövő hét közepétől.
Locsolásból hazatartva az utcán adott hangot politikai nézeteinek egy sepsiszentgyörgyi fiatal, akit a Sepsi OSK vezetőségi tagjai bántalmazhattak.
Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.
Rendszerszintű hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy elkeseredett hozzátartozó egy közösségi médiás bejegyzésében. A panasz nem a főorvos szakmai hozzáértését, hanem az empátia hiányát és a nem megfelelő tájékoztatást sérelmezi. Reagált a kórház.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.